Ami a repülésben a Ryanair, a személyszállításban az Uber, az a bankolásban a P2P Lending [Zopa, Lending Club, Prosper, Sofi stb.].

Csak Angliában a 3 legnagyobb P2P lending platform [Zopa, Funding Circle, RateSetter] 2014-ben 280 milliárd forint értékben „közvetített” kölcsönt.

„A P2P lending platformok a bankoknál akár 60%-kal alacsonyabb költségen képesek tőkét gyűjteni és kihelyezni„ 

-áll a Liberum alapkezelő épp 2 évvel ezelőtt publikált befektetési elemzésében (P2P Lending: Opportunity & how to invest), amelynek egyik konklúziója:

„BUY P2P equity & debt and prepare to SHORT banks.”* 

„Uber”-izálják a bankok alaptevékenységét

A közösségi hitelezési platformok ugyanolyan közvetítő szerepet töltenek be a megtakarítással rendelkezők és a kölcsönt igénylők között, mint a bankok, csak ezt olcsóbban és „hatékonyabban” teszik [megjegyz.: a másik oldalon az olcsóságnak ára is van, pl.: nincsenek garanciák, bekfetető védelemi alap stb. – lásd a lap alján a megjegyzést].

A brit kormány pár évvel ezelőtt azt látta, hogy a nagy bankok számára nem költséghatékony és rentábilis a kisvállalkozások hitelezése [megjegyz.: így a gazdaságélénkítés csorbul], ezért először 2012-ben 20 millió, majd 2014-ben további 40 millió fontot (összesen, mai árfolyamon kb. 24 milliárd forintot) helyezett ki ilyen platformon, a Funding Circle-ön keresztül kisvállalkozások számára (lásd: wiki UK rész, vagy a brit kormány weboldalán itt).

A P2P lending platformok az egyik oldalon tőkét „szívnak el” a magánszemélyektől (háztartásoktól, vagy a kormányzattól, vagy intézményi befektetőktől) [megjegyz.: bár már vannak olyan bankok, amelyek ezt a platformot használják kihelyezésre lásd pl.: Lending Club – WebBank, bár ez a szabályozás eredménye is] , a másik oldalon pedig tőkét helyeznek ki kölcsön formájában. Teszik ezt kizárólag a digitális térben, a legmodernebb (és „legizgalmasabb”) algoritmusokkal (pl.: Earnest), fiókhálózat nélkül, (így) lényegesen olcsóbban.

Egyes előrejelzések szerint (lásd a Liberum konklúzióit, vagy itt)

a közösségi hitelezési platformokon keresztül történő tőkekihelyezés a következő 5-10 évben a többszörösére növekedhet,

ami már érezhető hatást gyakorol a bankok üzleti mutatószámaira.

„Szabályozatlanul”, avagy hogyan kell szabályozni a sharing economy-t?

Az is tény, hogy a közösségi hitelezés szabályozása kiforratlan és alig 1-2 éve kezdték el az Egyesült Királyságban, vagy Németországban külön (is) szabályozni. [megjegyz.: Új-Zélandon például külön „P2P Lending licence„-t dolgoztak ki.]

Rengeteg kérdés még tisztázatlan, de várhatóan itt is beindul majd a macska egér játék, mint az Uber esetén a szolgáltató, a szabályozó, az ügyfél és az iparág között.

Aki szeretne tisztábban látni ebben a témában, annak első körben a wiki-t javasoljuk.

*p. 28.