Az Európai Központi Bank (EKB) bejelentette, hogy 2024-ben 109 felügyelt bank kiberellenállásának stressztesztjét kívánja elvégezni.
A felmérés révén az EKB a bankok kibertámadásokra való reagálási és helyreállítási idejét tudja értékelni, nem pedig a megelőzésükre való képességüket. A forgatókönyv azt feltételezi, hogy a kibertámadás sikeres, és megzavarja a bank napi működését.
Lássuk tisztán az euroövezeti bankrendszer kiber rezilienciáját az EKB stressztesztjén keresztül!
Az előre meghatározott forgatókönyvet figyelembe véve az eredmények alapján a szakértők értékelik a bankok válasz- és helyreállítási intézkedéseit. A stresszteszt során felmérik, hogy a vészhelyzeti eljárások és a vészhelyzeti tervek aktiválása hogyan történik, valamint a normál működés helyreállítása mennyi időt vesz igénybe.
A tervezett stresszteszt részeként 28 bank fokozott ellenőrzésen esik át, amelyeknek további részleteket kell benyújtaniuk arról, hogyan kezelték a kibertámadást.
A minta többféle üzleti modellt és földrajzi területet fed le, azzal a céllal, hogy megfelelő képet adjon az euroövezeti bankrendszerről, ugyanakkor biztosítsa a más igazgatási tevékenységekkel való hatékony koordinációt.
A sajtóközlemény szerint a vizsgálatból nyert információkat a 2024-ben esedékes szélesebb körű felügyeleti vizsgálathoz kívánják felhasználni. Az egyes bankok megállapításait a 2024-es Felügyeleti Felülvizsgálati és Értékelési folyamat részeként fogják megvitatni, amely a bankok egyedi kockázati profiljának értékelésére összpontosít. A stresszteszt eredményeit várhatóan 2024 júniusától közlik.
Az EKB a tőkekövetelmény-irányelv 100. cikke szerint évente felügyeleti vizsgálatot végez, és a szervezet kétévente részt vesz az Európai Bankfelügyeleti Hatóság által irányított, az egész EU-ra kiterjedő stressztesztben.
Azokban az években, amikor nincs uniós szintű stresszteszt, az EKB célzott stresszteszt-gyakorlatot végez, amely egy adott témára összpontosít, így például 2022-ben az éghajlati kockázat stressztesztjét, 2019-ben a likviditási kockázat érzékenységi elemzését, 2017-ben pedig a banki könyv kamatlábkockázatának érzékenységi elemzését hajtották végre. A COVID-19 világjárvány korlátozta az EKB-t a 2020-as EBH stresszteszt elvégzésében, ami miatt a vizsgálatot 2021-ig el kellett halasztani.
Miért jelentős az EKB által kimutatott határokon átnyúló tranzakciók növekedése?
A kibertámadások csökkentésében és leküzdésében való közreműködése mellett az EKB 2023 júniusában egy kártyacsalásokról szóló jelentést is közzétett, ami összességében az ilyen típusú visszaélések jelentős csökkenését mutatta ki Európa-szerte. A jelentés 20 kártyafizetési rendszer üzemeltetőit vette górcső alá, és betekintést nyújtott a kártyacsalási módszerek „trendjeibe”.
Az EKB ugyanakkor megállapította, hogy 2020-ban és 2021-ben a legtöbb kártyacsalás a határokon átnyúló tranzakciókat érintette, ezek a kártyás fizetések összértékének 11%-át, a kártyacsalások volumenének pedig a 63%-át tették ki 2021-ben.
Kapcsolódó cikkek:
- Hatályba lépett az új kiberbiztonsági szabályozás, a DORA rendelet. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat, 2023.01.26.
- DORA Rendelet: milyen IKT szolgáltatásokra kell alkalmazni?, 2023.10.05.
- DORA Rendelet (2. rész): A külső IKT szolgáltatók fő kötelezettségei, 2023.10.19.
- DORA Rendelet (3. rész): Az IKT szolgáltatási szerződések kötelező elemei, 2023.10.27.
- DORA Rendelet (4. rész): IKT szolgáltatókra vonatkozó szabályzatok, 2023.11.03.
[Forrás: thepaypers.com] | Címlapfotó: stock.adobe.com | Licenc: FinTech Group