Az évkezdés kiváló alkalom arra, hogy felmérjük, hogyan értékelik a bankok 2023-at és mit terveznek az idei évre. 2024 legjobban várt témakörei közé tartozik az AFR2.0 intézkedéscsomag, a 15 perces lakáshitel-igénylés, és persze az AI körüli hype sem áll le. A már hagyományosnak tekinthető év eleji banki felsővezetői körinterjúnk első megszólalója Csányi Péter, az OTP Bank Digitális Divíziójának vezérigazgató-helyettese.

Milyen jelentősebb digitális fejlesztéseket hajtott végre a Bank 2023-ban?

Csányi Péter: Az OTP Bank digitalizációs céljaival összhangban az informatikai fejlesztéseink homlokterében – a szabályozói megfeleléshez szükséges fejlesztések mellett – az ügyfélkiszolgáláshoz és a digitális értékesítési képességekhez kapcsolódó folyamatok és ügyfélutak kialakítása, folyamatos fejlesztése, valamint az ügyfélélmény növelése áll.

Ennek jegyében 2023-ban meglévő ügyfeleink mellett már új ügyfelek számára is elérhetővé tettük például a teljesen elektronikusan, akár napon belül igényelhető személyi kölcsönt, illetve ügyfeleink mindennapi pénzügyeiben való segítése érdekében olyan új funkciókat is bevezettünk, mint például a Számlabontó, amely egy baráti társaság éttermi számlájának elosztását könnyíti meg.

Az év utolsó hónapjaiban vezettük be a Persely funkciót a mobilbankban, ennek segítségével ügyfeleink kisebb összegű rendszeres megtakarításokat indíthatnak élethelyzetükhöz igazodva.

A wallet megoldások iránt jelentkező egyre erősödő ügyféligényre reagálva az Apple Pay-t követően elérhetővé tettük a GooglePay és a Garmin Pay fizetési lehetőségeket is, de tovább fejlesztettük az internet- és mobilbankban használható chatbot szolgáltatásunkat is.

Szintén büszkék vagyunk az OTP Mobil által fejlesztett „svájci bicska” alkalmazásunkra is, hiszen a Simple app szintén megújult, modernebb, letisztultabb formavilággal rendelkezik és a funkcionalitások köre is bővült.

A fiókhálózatunk hatékonyságát is tovább növeltük, amikor bevezettük az érintésmentes banki aláírást, így ügyintézőink az aláírópadok segítségével tudják kézjegyükkel ellátni a dokumentumokat. Az okmányok automatikus beolvasását NFC-n alapuló megoldással oldottuk meg, így rövidítettük a fióki ügyfélazonosítás folyamatát.

A fenntarthatóság szükségességére Karbonlábnyom-kalkulátorral hívjuk fel ügyfeleink figyelmét a mobilbankban.

A legfrissebb piaci információk szerint 2024. áprilisától az AFR2.0 intézkedéscsomag egyik meghatározó eleme, a fizetési kérelem fogadása lesz első körben kötelezően alkalmazandó a bankok számára, de várhatóan szeptember 1-ig már többek között a QR-kód olvasási képesség bevezetése is elvárt.

Meglátásod szerint milyen hatása lesz az AFR2.0 intézkedéscsomagnak a fizetési piacra?

Csányi Péter: Az olyan egységes adatátviteli megoldások előírásán keresztül, mint a QR-kód, Deeplink, vagy az NFC, az Azonnali Fizetési Rendszer 2.0 valóban jelentős tényező lehet, hiszen az egymással párhuzamosan megjelenő megoldások közötti átjárhatóság ezidáig sem elfogadói-, sem pedig mobilbanki oldalról nem volt biztosított, a piacot a fragmentáltság jellemezte.

Az olyan új digitális fizetési megoldások, mint amilyeneket az AFR 2.0 is előír, egyértelműen ösztönzik az innovációt a pénzforgalmi piacon.

Emellett fontos megjegyezni, hogy az új technológiák bevezetése általában kihívást is jelent, hiszen számos rendszernek kell együttműködnie, illetve a felhasználók edukációja is kiemelt fontossággal bír. Az egységes megoldások bevezetése az AFR 2.0 típusú fizetések fokozatos felfutását eredményezheti az indulást követően.

Véleményed szerint az ügyfelek fizetési szokásaira milyen hatást gyakorolnak majd az AFR2.0 eredményei?

Csányi Péter: Az aktuális jogszabályi változásoknak köszönhetően a jövőben minden hitelintézet képes lesz például fizetési kérelmet fogadni, így várhatóan ennek a „terméknek” a népszerűsége is egyre inkább növekedni fog.

Az online vásárlások során a QR-kód és deeplink alapú fizetések ügyfélélmény oldalról versenyképesek lehetnek a bankkártyás fizetéssel, így ezek a megoldások is egyre nagyobb teret nyerhetnek.

A fizikai vásárlásoknál szintén áttörést hozhat a QR kód, vagy az NFC alapú átutalás.

Az ezekhez hasonló, mindennapi pénzügyeket támogató fizetési megoldások sikerét két alapkövetelmény fogja meghatározni: az ügyfélélmény és a fizetési folyamat biztonsága. Hosszútávon csak az egyszerű ugyanakkor biztonságos megoldások lehetnek sikeresek.

Idén novemberben a Magyar Bankszövetség bemutatta a digitalizációs javaslatait, amelyek megvalósítása esetén egy sztenderd lakáshitel-igénylés átfutási ideje akár 15 percre lenne csökkenthető.

Véleményed szerint mikorra válhat realitássá a 15 perces lakáshitel-igénylés Magyarországon?

Csányi Péter: A Bankszövetség munkacsoportjaiban dolgozó szakértők azt a célt szem előtt tartva dolgozták ki a szektor 11 digitalizációs javaslatát, hogy a banki működés egészét lefedjék, azaz megvalósulásuk esetén a banki alapszolgáltatásokhoz való hozzáféréstől kezdve a digitális fogyasztási hitelezésen át a legbonyolultabb jelzáloghitel-igénylésig egy átfogó reformot eredményezzenek.

A javaslataink a banki termékek összetettségéhez hasonlóan piramisszerűen épülnek egymásra. Ahhoz, tehát hogy a jelzáloghitel és az ahhoz hasonló komplex termékek digitalizációja megvalósuljon, először az egyszerű, jellemzően a napi bankoláshoz kapcsolódó termékek és folyamatok – mint például egy számlanyitás – digitalizációjának kell megtörténnie. Épp ezért több tényező is befolyásolja a megvalósítás ütemezését.

Bízom benne, hogy a Bankszövetség javaslatainak megvalósítását a kormány Digitális Állampolgárság Programja is hatékonyan tudja majd támogatni, ennek részletszabályai kialakítás alatt vannak.

A további javaslatok megvalósításával kapcsolatos jogalkotói egyeztetések jelentik majd az idei év egyik leghangsúlyosabb feladatát. Szerencsére már megvalósult javaslatról is be tudok számolni: a statisztikai értékbecslés alkalmazási körét bővítő rendeletmódosítás karácsony előtt jelent meg a Magyar Közlönyben.

Milyen fejlesztéseket, felkészülést igényel a Bank részéről, hogy elérhetővé váljon a szinte azonnali lakáshitel-igénylés?

Csányi Péter: Fontos megjegyezni, hogy a 15 perc esetében a jelzáloghitel-igénylési folyamat gyorsításáról beszélünk, aminek felvétele ügyfeleink egyik legmeghatározóbb életeseményéhez kapcsolódik és a legkomolyabb elköteleződést is várja el tőlük. A digitalizációnak ebben az esetben teljesen más szerepe van, mint például egy kisebb összegű fogyasztási hitelnél.

A kihívás, hogy miként lehet a jelzáloghitel-igénylési folyamatot megszabadítani azoktól az adminisztratív lépésektől, amelyek indokolatlan terhet és stresszt rónak az ügyfelekre.

Első lépésként például hogy akár az új ügyfelek esetén is digitálisan kell megtörténjen az azonosítás. Fontos, hogy a fogyasztási hitelezéstől eltérően az ingatlanhiteleknél az ügyletek jellemzően többszereplősek, ezért olyan online felület kialakítására van szükség, ahol a szereplők együtt tudják az igénylést benyújtani, illetve mindenki meg tudja tenni az igénylés elindításához szükséges nyilatkozatokat.

A jogalkotóval együtt kell megtalálnunk az optimális megoldást annak érdekében, hogy az online igényléshez valóban csak a központi adatbázisokban nem elérhető adatokat és az ehhez kapcsolódó dokumentumokat kelljen az ügyfeleknek benyújtaniuk.

A személyes adatok mellett a pénzügyi-, jövedelmi- és az ingatlanadatokra is igaz, hogy az adatvagyon hatékonyabb felhasználása esetén az igénylés során minimalizálható az ellenőrzési tevékenység, ezzel jelentősen lerövidíthető a feldolgozási idő.

A már említett statisztikai értékbecslés az OTP Bankban már most is elérhető, így annak használhatóságának kibővítésével nálunk már „csak” finomhangolási feladatok vannak.

A turbulens technológiai fejlődésre egy jó példa a generatív mesterséges intelligencia berobbanása, ami mellett ma már egyetlen piaci szereplő sem mehet el.

Hogyan készül a Bank az AI-forradalomra?

Csányi Péter: 2020 óta az OTP Csoport a SambaNova Systems-szel, valamint az illetékes minisztériumokkal együttműködve a kontinens egyik leggyorsabb szuperszámítógépének segítségével egy nagy, GPT-3 szintű magyar nyelvi modell építésén dolgozik. Az alapmodell megalkotásához és a kapcsolódó fejlesztéseink támogatásához több egyetemi együttműködést is kialakítottunk. Várakozásaink szerint a projekt nem csak itthon, hanem regionális szinten is az AI kutatás jelentős mérföldköve lesz.

Az elkészült 1,5 milliárd paraméteres angol-magyar kétnyelvű modellünk egyedülálló megbízhatóságot mutat hazai viszonylatban, és a 13 milliárd paraméteres, magyar – angol kétnyelvű modellünk tesztelése is már folyamatban van.

Emellett folyamatosan dolgozunk a különböző AI alkalmazási módok felkutatásán és az új technológiák nyújtotta lehetőségek kiaknázásához szükséges erős belső képességek kiépítésén is.

Számíthatunk-e 2024-ben olyan (további) újítás(ok)ra a Banktól, amely(ek)nek része lesz a generatív AI?

Csányi Péter: A 2024-es esztendőben AI fejlesztéseinket két fő irány fogja meghatározni.

Az egyik az alapmodellek továbbfejlesztése specifikus banki, pénzügyi tudással és az OTP Csoport nyelveire történő kiterjesztéssel, a másik pedig az egyre nagyobb számosságban azonosított használati esetekhez kapcsolódó fejlesztések lesznek.

Fejlesztéseink fókuszában az ügyfélélmény további növelését és a felmerülő ügyféligények még hatékonyabb megválaszolását célzó megoldások állnak, legyen szó például chat-et támogató alkalmazásokról, vagy perszonalizáltabb szolgáltatások és értékajánlatok létrehozásáról.

Ezen felül dolgozunk csalásmenedzsmenthez, kockázatelemzéshez és a fenntarthatósági törekvéseinkhez kapcsolódó kezdeményezéseken is.

Kiemelt figyelmet fordítunk a belső folyamataink hatékonyságát javító, valamint kollégáink napi munkáját könnyítő lehetőségek feltárására és kiaknázására is.

Azt várjuk, hogy fejlesztési törekvéseinknek köszönhetően ügyfeleink azt tapasztalják, hogy szolgáltatásaink személyre szabottabbá, folyamataink pedig még gyorsabbá és egyszerűbbé válnak.

Címlapfotón Csányi Péter, az OTP Bank Digitális Divíziójának vezérigazgató-helyettese. Fotó forrása: OTP Bank