A Mastercard legfrissebb, a pénzforgalmi digitalizáció fejlődését értékelő Digitális Fizetési Index (DFI) tanulmánya szerint Magyarország 11 ponttal javította összpontszámát. A DFI adatai azonban a kecsegtető eredmények mellett azt is jelzik, hogy a szolgáltatások növekvő sokszínűsége kihívások elé állítja az ökoszisztéma szereplőit, akiknek alkalmazkodniuk kell ezekhez a változásokhoz. A Mastercard képviselői sajtótájékoztató keretében ismertették a legújabb Digitális Fizetési Index eredményeit.
2023-ban 62 ponton állt a Mastercard Digitális Fizetési Index, ami az elmúlt négy évben 11 pontos növekedést mutat. Az Index hagyományosan három pillért vizsgál: a digitális fizetési Infrastruktúra, a Használat és a Tudás fejlettségét.
2023-ban az Infrastruktúra és a Használat pillérek jelentették a növekedés motorját, mindkettő két ponttal emelkedett: az Infrastruktúra 76-ról 78-ra, a Használat 52-ről 54-re.
Ugyanakkor a Tudás pillérben némi megtorpanás érzékelhető: 55-ről 54 pontra csökkent a mutató. Az elemzők szerint a jelenség mögött a digitális fizetést lehetővé tévő technológiák növekvő száma és az egyre többféle elérhető szolgáltatás áll, az ehhez kapcsolódó tudás megszerzésére pedig több időre van szükség.
,,Magyarországon a digitális fizetési rendszereket lehetővé tevő Infrastruktúra szépen kiépült, jól fejlődött az elmúlt években és igen elterjedtnek mondható. A Tudás szegmens egy sokkal lassabb fejlődést mutatott az elmúlt években. Négy éves távlatban ez az érték is emelkedett, de ha csak egy évre tekintünk vissza, akkor enyhén csökkent. Az látható, hogy továbbra is nagy szükség van edukációra az ügyfeleknek.”
– mondta Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere.
Egyértelmű pozitív összefüggés mutatkozik a magasabb iskolai végzettség és gazdasági státusz, illetve a tudásszint között: ezen a téren a felül-, illetve az alul lévők közötti különbség tovább nőtt, jelezve, hogy az edukációban célzottan kell fókuszálni az utóbbi csoportra a hátrányok csökkentése érdekében.
A Mastercard hangsúlyozta, hogy a kiberbiztonság szerepe egyre fontosabb, és kiemelt figyelmet kell fordítani az ügyfelek megfelelő tájékoztatására és edukációjára ezen a területen is.
Az infrastruktúra a rendelkezésünkre áll. És a felhasználók bátorsága?
Az eredmények azt mutatják, hogy az Index első pillérének (Infrastuktúra) növekedésében az innovatív pénzügyi megoldások, például a QR-kódos fizetések, a fizetési kérelmek és a mobil terminálok játszották a főszerepet.
A 2024 szeptemberében induló országos azonnali fizetési szolgáltatás hatása azonban még nem tükröződik a 2023-as adatokban, a QR-kódos fizetés további fejlődése a 2025-ös Indexben várható majd.
A terminálok gyors elterjedése ellenére a vállalkozások mintegy fele még mindig nem rendelkezik kártyás fizetési lehetőséggel.
A POS-infrastruktúra bővülésében tehát még jelentős potenciál van, különösen a mikrokereskedők és az egyéni vállalkozók körében.
A QR-kódos fizetések és a viselhető eszközökkel történő fizetési megoldások 2023-ban jelentős növekedést értek el.
Terjed a kártya adatmentés
A digitális fizetési módok a biztonságérzet tekintetében jobban felzárkóztak a készpénzhez, ez a trend leginkább a mentett kártyaadatokkal történő fizetések esetében tapasztalható. A kártyaadatok mentését széleskörűen alkalmazzák online fizetéseknél – ötből majdnem négy kártyabirtokos menti el az adatait kereskedők webhelyein.
A titkosításon keresztül fokozott védelmet nyújtó kártyaadat-tokenizáció használata azonban továbbra is korlátozott. A biztonságosabb és kényelmes mobiltárcás fizetést és kártyaadatmentést azonban egyre nagyobb mértékben használják a hazai felhasználók.
A csalások mindenkit fenyegetnek
A Mastercard kutatás érdekes adatokat tárt fel a csalásokkal kapcsolatos tapasztalatokról is.
A válaszadók több mint 50%-a tapasztalt már e-mailes vagy SMS-es csalási megkeresést.
Ez a magas arány arra utal, hogy sokan tisztában vannak a csalásokkal, képesek azonosítani az ilyen kísérleteket, de a ténylegesen érintettek száma valószínűleg ennél is nagyobb, mivel sokakban nem is tudatosul, hogy áldozatokká váltak.
Érdemes megemlíteni, hogy a megkérdezettek mindössze 8%-a nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt évben nem kapott pénzügyi csalásra vonatkozó megkeresést, míg 92%-a találkozott valamilyen csalási kísérlettel.
Stabilitás a készpénzmentes megoldásoknál, de miért stagnál a digitális tér?
A Használat, mint a harmadik pillér növekedése az Infrastruktúráéhoz hasonlóan, szintén töretlen volt, ezen belül azonban feltűnik egy új digitális szakadék: míg a készpénzmentes fizetés, különösen a kártyás fizetés használata a stagnálás ellenére továbbra is magas – 76 pont – addig a digitális fizetési megoldások használata mindössze 33 ponton áll, még akkor is, ha 2022-től 4 pontos növekedés tapasztalható.
A tranzakciók 38%-át az ATM-es pénzfelvételek teszik ki, ami javulást jelez tavalyhoz képest (44%).
A digitálisan kezdeményezett banki átutalások aránya tavaly 90%-ra emelkedett, az érintésmentes fizetési megoldások aránya pedig 99%-ra.
Az olyan innovatív fizetési módok, mint a részletfizetés és a QR-kódok használata azonban továbbra is alacsony.
A mobiltárcák használata 2022 óta 6%-kal nőtt (23%), míg az online és offline részletfizetés csak minimális növekedést mutatott, 1 százalékpontos növekedéssel 8%-ot ért el.
„Mind a számok, mind a mögöttük meghúzódó okok és tendenciák világosan jelzik, hogy a pénzügyi digitalizációban a továbblépés jelenleg alapvetően a Tudás pillér megerősítésén, vagyis az ismeretek és a lehetőségek közötti olló összezárásán múlik. A most közreadott DFI fő konklúziója, hogy a további fejlődés jelentős részben azon múlik, hogy az edukáció révén mennyire lesznek képesek a piaci szereplők és a szabályozók eredményeket elérni az új technológiák iránti bizalom erősítésében.”
– mondta Márkus Gergely, a Mastercard képviselője.
A szakember hozzátette, hogy tapasztalatai szerint, ha a Tudás összehangolódik az Infrastruktúra által nyújtott lehetőségekkel, akkor az a pénzforgalmi digitalizáció elsődleges hajtóerejévé válik.
[Forrás: Mastercard sajtóközlemény] | Címlapfotón: Martinovic Boris a Mastercard public policy igazgatója és Márkus Gergely a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere | Címlapfotó forrása: Mastercard