“EIT

Mennyire veszélyes a Google, Facebook Apple a bankokra? Ki, mit nyer az adaton?

írta | 2020.11.04. | Fintech kitekintő, FinTechShow, Nemzetközi digitális bankolás, Összes hír

“fintechshow, fintech”
“fintechshow, Fintech, playlist”

A BigTech cégek hatalmas adatkészletekkel rendelkeznek. Honnan származnak ezek az adatok? Mire és hogyan használja ezeket az adatokat a Google, Amazon, Facebook, Apple? Hogyan hat ez a banki szolgáltatókra? A kérdések megválaszolásában segítségünkre volt dr. Horváth Katalin, a CMS Budapest senior fintech ügyvédje. A teljes beszélgetés elérhető a FinTechShow videókonferencia oldalán az év végéig.

Honnan származnak az adatok? Kell-e félniük a bankoknak a BigTech cégektől? Akarnak-e a BigTech cégek bankok lenni? Válaszok és részletek dr. Horváth Katalin előadásából.

Mi a GAFA?

Betűszó, amit a Google, Apple, Facebook, Amazon társaságok kezdőbetűiből alkottak. Ezekre a társaságokra használják továbbá a BigTech kifejezést is.

Emellett napjainkban megjelent a TechFin kifejezés is, ami azokra a technológiai cégekre utal, amelyek működésüket nem a pénzügyi szektorban kezdték meg, hanem először ügyfélbázist építettek, adatokat gyűjtöttek, majd ezek hasznosításával kezdtek el lépésről-lépésre belépni a pénzügyi szolgáltatások piacára.

Mennyire jelent valós veszélyt a BigTech, a TechFin a bankokra?

Miért valós veszély a BigTech a bankokra? Bizonyos szempontból valós veszélyt jelentenek, hiszen

  1. megvan a technológiai hátterük, a kiterjedt ügyfélbázisuk és a széleskörű adatkészletük ahhoz, hogy sikeres pénzügyi szolgáltatókká váljanak.
  2. A mesterséges intelligencia és egyéb technológiák alkalmazásával a meglévő adatokból képesek olyan következtetéseket is levonni, amiket talán még az ügyfelek sem tudnak önmagukról.
  3. A szabályozás is teret nyitott számukra az EU-ban, hiszen a PSD2 irányelvvel és az open banking szabállyal megnyílt a lehetőségük, hogy számlainformációs szolgáltatást, vagy egyéb pénzügyi szolgáltatást nyújthassanak.

Miért nem valós veszély a BigTech a bankokra? A hagyományos banki modellek alapvetően nem illeszkednek a BigTech cégekre. Sokba kerül és hosszú időbe telik az engedélyek megszerzése, illetve a szabályozott környezet rugalmatlansága nehezíti az innovatív megoldások gyors bevezetését.

horvath katalin fintech ugyved

Fotón: dr. Horváth Katalin, a CMS Budapest senior fintech ügyvédje

Lesznek-e a BigTech, TechFin cégek bankok? Valószínűleg nem fogják megszerezni a banki engedélyeket, de többféle szerepük is lehet a pénzügyi szektorban, például:

  1. szolgáltatásokat nyújthatnak bankoknak, mint ahogy azt teszik jelenleg is (pl. felhőszolgáltatás, kockázat kezelési adatmenedzsment szolgáltatásokat, infrastruktúra szolgáltatásokat),
  2. engedéllyel rendelkező inkumbensekkel együttműködve nyújthatnak pénzügyi szolgáltatásokat (pl. kölcsönök finanszírozásának megszerzése, brandelt hitelkártyák kibocsátása),
  3. saját működésük finanszírozásához is szükségük van a bankokra, illetve
  4. nagyon jelentős szerepük lesz a biztosítási (insurtech) piacon, ahol közös vállalkozásokat hoz(hat)nak létre inkumbens szereplőkkel, illetve biztosítói befektetéseket, felvásárlásokat fognak végrehajtani.

Milyen pénzügyi szolgáltatásokat nyújt ma a Google, Apple, Facebook, Amazon? Összehasonlító táblázat és részletek dr. Horváth Katalin előadásában, ami elérhető a FinTechShow videókonferencia platformon. A táblázat az alábbi szempontok szerint hasonlítja össze a GAFA társaságokat: (1) pay, digital wallet, (2) e-pénz engedély, (3) AISP/PISP, (4) pénzügyi appok, (5.) kölcsön, (6) biztosítás, (7) bankkártyák, (8) kriptovaluták.

Miért akar a GAFA pénzügyi szolgáltatást nyújtani?

Azt az alapelvet követik, ha tudod, ki, mire költi a pénzét, akkor mindent tudsz róla. A BigTech számára a legfontosabb, hogy minél több adatot gyűjthessenek össze a felhasználóról, amiben kulcsszerepe van a költési adatoknak.

„Minél több adathoz férhetnek hozzá, annál pontosabb előrejelzést készíthetnek a felhasználók jövőbeli viselkedéséről, vásárlási szándékaikról.”

A GAFA társaságok a pénzügyi szolgáltatásokon keresztül gyűjtött adatokat felhasználják (1) pénzügyi profilalkotásra, (2) a saját termékeik, szolgáltatásaik hatékonyabb értékesítésére, továbbá (3) viselkedés alapú reklámozási szolgáltatások nyújtásához.

Emellett a nyújtott vagy közvetített pénzügyi szolgáltatások után jutalékot kapnak a bankoktól, az inkumbens szolgáltatóktól. Végül, de nem utolsó sorban a pénzügyi szolgáltatások nyújtása (pl. Apple Pay, Google Pay) erősíti az ökoszisztéma stratégiájukat, amelynek keretében a felhasználókat, ügyfeleket képesek hosszútávon magukhoz láncolni.

Honnan vannak az adatok? Hogyan gyűjtik össze a GAFA társaságok az adatokat? Mire használja a GAFA az adatokat a pénzügyi szolgáltatásokban? Hogyan képes az Apple minden felhasználója, még az alacsonyabb jövedelműek számára is hitelkártyát biztosítani? Részletek dr. Horváth Katalin előadásában, ami elérhető a FinTechShow videókonferencia platformon.

„… így a BigTech sokkal pontosabban meg tudja mondani, hogy milyen kockázatú befektetést érdemes ajánlani az ügyfeleknek, mint a bank.”

Hogyan hat a GAFA adatmonetizációs stratégiája a bankokra?

Nem feltétlenül csak negatív hatása van a GAFA adatstratégiájának a bankokra. Ugyan a bankok esélye csökken a TechFin megjelenése eredményeként azokon a területeken, régiókban, ahol alacsonyabb a bankrendszer fejlettsége (pl. fejlődő országok). Az is hátrányosan érinti a bankokat, hogy a banki adatbázison végzett elemzések pontatlanabbak lesznek, mint a TechFin elemzések, mivel az inkumbensek kevesebb és rosszabb minőségű adathoz tudnak csak hozzáférni.

A TechFin megjelenésének köszönhetően a bankok is elkezdték átértékelni az adat és a profit szerepét;

inkább nyújtanak olcsóbb banki szolgáltatásokat, hogy cserébe több adathoz juthassanak.

A bankok is elindultak a digitalizáció útján, elkezdték használni a mesterséges intelligenciát és a modern technológiákat, továbbá elkezdtek külső adatbázisokat vásárolni és összekötni azokat a saját banki adataikkal, hogy pontosabb elemzéseket és jobb döntéseket hozhassanak.

A bankok számára a GAFA lehetőséget is jelent, hiszen a GAFA-nak a pénzügyi szolgáltatások nyújtásához szüksége van az inkumbensekre, így a GAFA-val való együttműködés új piaci lehetőségeket is nyithat.

Dr. Horváth Katalin, a CMS Budapest senior fintech ügyvédjének „Mennyire valós a GAFA veszély? Kié az adat?” c. előadása megtekinthető a FinTechShow online videókonferencia platformján 2020. december 31-ig a résztvevők és az online jegyet vásárlók számára.

Az “Online jegyet” vásárlók számára hozzáférést biztosítunk a FinTechShow online videókonferencia platformhoz, amelyen 2020.12.31-ig megtekinthetők az előadások, a 3D-s kiállítói tér és kapcsolatot építhetnek egymással a résztvevők. FinTechShow program itt. Összes videó listája itt: Playlist.

Címlapfotó: pexels.com

“EIT

Itt követhetsz minket:

Tudósítás

Tudósítás

A FinTechZone górcső alá veszi a legfrissebb hazai és nemzetközi digitális pénzügyi fejlesztésekről, megoldásokról szóló híreket, bejelentéseket. Megosztjuk azokat, amelyekről úgy gondoljuk, hozzájárulnak a hagyományos pénzügyi közvetítői rendszer digitális fejlődéséhez, az ügyfélélmény növekedéséhez. Szakmai hátterünk a hitelességünk. #nobullshit
A FinTechZone.hu kiadója a FinTech Group Kft.

PRÓBÁLD KI! PEASYPAY

“EIT
Biometrikus fizetés az EIT Digital által útjára indított magyar startup-tól. Próbáld ki!

Azonnali Fizetési Megoldások

“simplepay azonnali fizetési kiadvanyok
Új lehetőségek az elektronikus fizetésben. Azonnali fizetési megoldások kereskedőknek, bankoknak, technikai aggregátoroknak

NATRIX LIGHTPAPER

“Natrix blockchain lightpaper
A blockchain, mint technológia térnyerése szabályozott környezetben. További részletek a Natrix Lightpaper dokumentumban.

HUNFINTECH 20/20

“HUNFINTECH FINTECH BOOK
A Magyar FinTech Book: A 20 legígéretesebb magyar fintech.

AZONNALI FIZETÉS

“azonnali fizetes
2020. március 2-án indult az azonnali fizetési rendszer Magyarországon. Így készülhetünk az új lehetőségekre.