Bár folyamatosan zajlanak az elméleti viták arról, hogy a mesterséges intelligencia (MI) hogyan hat a jövő szolgáltatásaira, és ezen belül a jogi szakterületre, az előrelátó jogi csapatok (és a bennük megbízó ügyfelek) helyzeti előnyre tesznek szert azzal, ha a teoretikus elemzés helyett a cselekvés mezejére lépnek. Ehhez nyújt támogatást és inspirációt a minap megjelent “Mesterséges Intelligencia a jogi szolgáltatásokban – gyakorlati útmutató”(1) c. kézikönyv, amelynek célja, hogy iparági háttértől és vállalati mérettől függetlenül útmutatóként szolgáljon az innovatív jogászok és üzleti ügyfelek számára az MI-nyújtotta lehetőségek kreatív és transzformatív alkalmazásához.
Egyre inkább adatvezérelt gazdasági környezetünkben az üzleti szemléletű jogi tanácsadók gyakran találják magukat a nagyobb hatékonyság követelményének nyomása alatt. Az ügyvédi irodák esetében az ügyfelek gyors átfutási időt és pontos válaszokat várnak el, így az okos jogi technológiák bevezetése az ügyfelek javát is szolgáló innovációt jelenti. A vállalati jogi osztályok esetében pedig – ahogy egyre inkább nőnek az üzleti igények, míg a belső erőforrások sokszor korlátozottak maradnak – az okos jogi technológiák többszörösen pozitív hatást váltanak ki, hiszen egyszerre segítik a külső kiadások csökkentését és a belső hatékonyság növelését.
A megfelelő MI-alapú legaltech megoldásokkal felvértezett szakmai csapatok számára lehetőség nyílik:
- alternatív munkamódszerek bevezetésére, illetve új üzleti modellek kidolgozására (és ezzel az árrés növelésére),
- adatvezérelt jogi szolgáltatások nyújtására (és ezzel a szakmai minőség és a hatékonyság növelésére), valamint
- igazán ügyfélközpontú jogi tanácsadóvá válni egy átalakuló piaci környezetben.
Az MI-alapú megoldások bevezetésekor mind a jogi tanácsadóknak, mind pedig az ügyfeleiknek az alábbiakat szükséges mérlegelniük:
- hogyan tudják ténylegesen a javukra fordítani ezt a technológiát az etikai normák tiszteletben tartása mellett, illetve
- hogyan lehet ezeket az okos megoldásokat felelősségteljesen, kreatívan és emberközpontúan alkalmazni.
A jogi technológiai kézikönyvvel inspirációt szeretnénk nyújtani az MI nyújtotta lehetőségek kreatív és transzformatív alkalmazásához, támogatni kívánjuk a jogi szolgáltatások hozzáadott értékének növelését, valamint az etikus üzleti gyakorlatok és munkafolyamatok optimalizálását a jogi technológia eszközeivel.
Milyen jogi feladatkörökben érdemes MI-alapú alkalmazásokat használni?
Az ügyvédi irodák és a vállalati jogi osztályok részéről egyaránt tapasztalunk kíváncsiságot és bizonytalanságot az MI konkrét, hétköznapi felhasználása tekintetében. Az MI technológiával megtámogatott legaltech alkalmazások mind a jogi ügyvitelben, mind pedig a jogi megfelelési (compliance) projektekben arra adnak lehetőséget, hogy a jogászok kevesebb idő alatt pontosabb, adatvezérelt, színvonalasabb szakmai válaszokat tudjanak nyújtani az ügyfeleiknek.
A kézikönyvben összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb felhasználási lehetőségeket, amelyekben az MI-vezérelt megoldások hatékonyan segíteni tudják a jogászok (és ügyfeleik) hétköznapi munkafolyamatait.
A jogi technológia kézikönyv összesen hét jogi (és sokszor üzleti) munkafolyamatot tekint át részletesen, gyakorlati alkalmazási szempontok szerint:
- Átvilágítás és dokumentumok felülvizsgálata
- Szerződések kezelése
- Peres ügyek és prediktív analitika
- Jogi kutatás és adatbányászat
- Chatbot megoldások
- Tudásmenedzsment jogi csapatok számára
- Jogi költségek kezelése
A jogi MI eszközök alkalmazásával felmerülő szakkifejezések elemzése
A mesterséges intelligencia több különböző technológia gyűjtőneveként szolgál. Azért hivatkozunk ezekre a megoldásokra “intelligens” vagy okos technológiaként, mert olyan módon lettek kifejlesztve, hogy az adatok elemzésével és környezetük megfigyelésével automatikusan tanuljanak és információfeldolgozó képességüket folyamatosan bővítsék.
A jogi munkafolyamatok nagymértékben összekapcsolódnak az írott szövegek, azaz nyomtatott vagy elektronikus formában elérhető dokumentumok elemzésével. Ezért a sokféle MI fejlesztés közül elsősorban a szöveg alapú keresőmotorok és szöveges adatelemző megoldások azok, amelyek a jogi szolgáltatásokban felhasználásra kerülnek. Ennek megfelelően az MI-nek erre a konkrét vetületére (nem pedig robotikára, hang- és képfelismerésre vagy egyéb MI-technológiákra) összpontosítunk a jogi technológia kézikönyvben, elsősorban üzleti környezetben felmerülő jogi megbízások és hétköznapi jogi-üzleti munkafolyamatok szempontjából.
A kézikönyv listázza és magyarázatot nyújt a jogi MI technológiákkal kapcsolatosan leggyakrabban használt kifejezésekhez, hogy a jogászok és üzleti ügyfeleik számára támpontokat nyújtson a kapcsolódó intelligens megoldások hétköznapi alkalmazásában.
Jogi szabályozás áttekintése és következtetések
Összességében a gyakorlati útmutató azt a szemléletet képviseli, hogy az MI-alapú technológiai megoldások bevezetése jogi környezetben is holisztikus megközelítést igényel. Jó esetben olyan összetett, digitális transzformációs folyamat zajlik le, amelynek során a jogászok (ügyvédi irodákban és vállalati jogi osztályokon egyaránt) a korábban fölöslegesen leterhelt emberi kapacitásuk felszabadulását élik meg, szakmai szerepükben megerősödnek, tanácsadói potenciáljuk pedig nem csorbul.
Ebben a megközelítésben alapvető fontosságú, hogy – a technológia bevezetése előtt – tisztázzuk az emberi szerepeket, tegyük áttekinthetővé az üzleti folyamatokat és értékeljük a pilot projektek eredményeit. Majd mindezek tükrében dolgozzuk ki azokat az új szolgáltatási modelleket, amelyek optimálisan ötvözik a hagyományos emberi szakértelmet és az intelligens eszközök hatékonysági mutatóit.
Címlapfotó forrása: InvestCEE
