Június közepén – számos pletyka és spekuláció után – a Facebook kezdeményezésében elindult a Libra: egy új, blockchain elemekre épülő, pénzügyi infrastruktúra kialakítását célzó projekt. A cél nemesnek tűnik, a támogatók köre figyelemre méltó és mindent megtettek annak érdekében, hogy bizalmat építő elemekkel „körbe bástyázzák” a projektet. Mindezek ellenére, máris a jogalkotást előkészítő testületek figyelmének középpontjába került a Libra.

2019. június 18-án élesedett a Libra projekt hivatalos weboldala,valamint publikálta a Facebook a Libra küldetését és a projekt elemeit bemutató White Paper-t. A White Paper kibocsátása mellett elindult a testnet, amelyen keresztül a fejlesztők számára elérhetővé vált a Libra Blockchain mögötti kód és a prototípus.

A Libra célja egy független szervezet által irányított, nyílt forráskódú, blockchain technológiára épülő, fedezettel bíró stabil digitális pénzeszköz és pénzügyi infrastruktúra létrehozása 2020. I. félév végéig.

A Libra küldetése

Az internet megjelenésével és a mobiltechnológia fejlődésével emberek milliárdjait sikerült a pénzügyi rendszerbe bekapcsolni. A Világbank adatai szerint ugyanakkor a felnőtt lakosság körében még mindig van 1,7 milliárd ember (a felnőtt lakosság kb. 31%-a), akik jelenleg nem tudnak még az alapszintű pénzügyi szolgáltatásokhoz sem hozzáférni.

Bár közülük „csak” közel fél milliárd rendelkezik mobiltelefonnal és internet hozzáféréssel, a szám még így is jelentősnek mondható. A Libra első körben ezeket – leginkább a feltörekvő országokban élő – embereket célozná meg.

„A világnak szüksége van egy megbízható digitális valutára és infrastruktúrára, amely együttesen a pénz internetének ígéretét hordozza.
…
A pénzforgalomnak ugyanolyan egyszerűen és költséghatékonyan – de még inkább biztonságosan – kell működnie, mint ahogyan üzenetet küldünk, vagy fotót osztunk meg, függetlenül attól, hogy hol élünk, mit csinálunk, vagy mennyit keresünk.”

A bizalom építőkövei: Libra Szövetség, stablecoin és adatvédelem

Egy új fizetési és pénzügyi infrastruktúra építésekor a bizalom felépítése kritikus tényező. Alacsony bizalmi szint mellett – ha egyáltalán lehet – csak aránytalanul magas költséggel építhető méretgazdaságos, fenntartható rendszer, még kiemelkedő ügyfélélmény esetén is.

A Facebook erőssége pedig nem a felhasználók által a platformba vetett bizalom. A GAFA (Google, Amazon, Facebook, Apple) cégek közül mindig is a Facebook volt a leggyengébb láncszem – legalábbis a „Kitől venne igénybe pénzügyi szolgáltatást?” kérdésre adott válaszok alapján.

Ezt a bizalomhiányt ellensúlyozhatja a Libra Szövetség, egy független, non-profit szervezet, amelynek alapító tagjai többek között:

• a legnagyobb fizetési szolgáltatók: VISA, MasterCard, PayPal, Stripe, PayU;
• technológiai cégek és piacterek: eBay, Lyft, Spotify, Uber;
• telekommunikációs cégek: Vodafone, Iliad;
• blockchain cégek: Coinbase, BisonTrails, Xapo, Anchorage;
• kockázati tőkebefektetők: Andreessen Horowitz, Thrive Capital; és
• non-profit szervezetek: Kiva, Mercy Corps, Women’s World Banking.

Igaz, a Libra 2020-as éles indulásáig a Facebook vezető szerepet tölt be a Szövetségen belül, de a végső döntéshozatali fórumot a Libra Tanács biztosítja, amely tanácsban az alapító tagok egy-egy képviselővel vannak jelen.

Az indulást követő 5 éven belül cél egy teljesen nyílt – ún. „permissionless” (nyilvános, publikus) blockchain megoldáson alapuló – ökoszisztéma létrehozása.

A jelenleg ismert nyilvános blockchain megoldások ugyanakkor – álláspontjuk szerint – nem biztosítanak olyan mértékű skálázhatóságot, stabilitást és biztonságot, amely a megcélzott szegmens által generált tranzakciószám kezelésére alkalmas lenne.

Az induláskor ezért a Libra még ún. „permissioned” típusú blockchain lesz, azaz érvényesítő csomópont („validator node”) csak az lehet, akinek arra jogosultságot biztosítanak. Ilyen jogosultsággal az induláskor csak a Libra Szövetség tagjai rendelkeznek majd.

A Libra, mint kriptovaluta esetében cél az értékállóság megteremtése, a tőke megőrzése, ezért a Libra az ún. stablecoin-ok közé fog tartozni. A jelenleg ismert stablecoin-okhoz képest a Libra abban eltér majd, hogy nem egy adott devizához kötik az értékét, hanem a legstabilabbnak ítélt devizákban tartott (pl. amerikai dollár, euro, angol font, svájci frank, japán jen), alacsony volatilitású eszközök (bankbetétek, rövid lejáratú állampapírok) meghatározott kosarához.

A forgalomban lévő Libra fedezeteként ezen eszközök, meghatározott letétkezelőknél elhelyezett kosara lesz a Libra Tartalék, amelynek menedzselése a Libra Szövetség feladata lesz.

Stablecoin:
Olyan kriptovaluta, amelynek értékét egy másik eszközhöz kötik. Ez az eszköz lehet például valamely fiat valuta, nemesfém, vagy akár egy másik kriptovaluta. A legismertebb stablecoin-ok jelenleg – mint pl. a tether (USDT), a trueUSD (TUSD), vagy a Circle és a Coinbase által fémjelzett USD coin (USDC) – amerikai dollárhoz kötöttek.

A stablecoin rendszerint biztosítékkal fedezett, azaz a forgalomban lévő adott stablecoin összértékét egy letétkezelőnél tartalékban tartott eszköz fedezi. A cél ezzel a kriptovaluták áraiban tapasztalt volatilitás kezelése, „kisimítása”.

A bizalomépítés harmadik pilléreként a Facebook a közösségi platformján keletkező és a Libra tranzakciókhoz kapcsolódó adatok kezelését egymástól teljesen függetlenül, elkülönülten kívánja kezelni. Ennek érdekében hozta létre leányvállalatát, a Calibrát.

Calibra, a Facebook pénzügyi szolgáltatója

Az új leányvállalat létrehozásával a cél – a Facebook és Libra adatok szeparációján túl – a Librára épülő pénzügyi szolgáltatások fejlesztése. Szolgáltatások, amelyek segítségével Libra küldhető, költhető és megtakarítható.

A Calibra első szolgáltatása egy digitális pénztárca lesz, amely a WhatsApp és a Messenger alkalmazásokban, illetve különálló applikációként és elérhetővé válik jövőre. A szolgáltatás indításakor a tárca segítségével a Libra érmét küldhetjük, fogadhatjuk és tárolhatjuk. A Facebook tervei között szerepel, hogy a későbbiekben a Calibra tárca a számlák kifizetésére, QR-kód alapú vásárlásra és közlekedésre is alkalmassá váljon.

A Calibra az Egyesült Államokban ún. „MSB” (Money Service Business) licenccel rendelkezik és jelenleg azon dolgozik, hogy megszerezze a pénzátutalási szolgáltatások nyújtásához és fizetési eszköz kibocsátáshoz szükséges licenceket.

Következő lépések és megmérettetések a Libra számára

Összességében a Libra projekt még az elején tart. A Szövetségre – azon ambíciózus cél mellett, hogy a tagok számát 100 körülire bővítse az indulásig – számos feladat vár az elkövetkezendő hónapokban, többek között:

• az API dokumentációk elkészítése,
• a Libra Blockchain közösség együttműködési keretrendszerének kialakítása,
• a Libra intenzív tesztelése,
• a Libra Tartalék kezeléséhez kapcsolódó részletes szabályozás kialakítása és a Tartalék kezelésére az intézményi letétkezelők csoportjának összeállítása,
• a Szövetség ügyvezető igazgatójának és vezetőségének kiválasztása.

A még hátralévő feladatok megvalósítása mellett a projektnek szembe kell néznie a vegyes fogadtatással is:

• az Orosz Állami Duma Pénzügyi Piaci Bizottságának elnöke már a bejelentés napján azt nyilatkozta, hogy Oroszországban nem lesz legalizálva a Libra, mert elmondása szerint veszélyeztetheti az ország pénzügyi rendszerét.
• Június 21-én Franciaország kezdeményezésére G7 munkacsoport alakult annak tanulmányozására, hogy a központi bankok miként biztosítják a kriptovaluták – beleértve a Libra – szabályozását a pénzmosási törvényeknek és fogyasztóvédelmi szabályoknak megfelelően.
• Július 17-én az Egyesült Államok képviselőháza előtt meghallgatás lesz a „Facebook által javasolt kriptovaluta és annak fogyasztókra, befektetőkre és az amerikai pénzügyi rendszerre vonatkozó hatásának vizsgálata” címmel.

Október 15-én a PayTechShow kiemelt témája a fizetési szolgáltatások piacának, a fizetési infrastruktúra átalakulásának és a jövő új digitális fizetési megoldásainak bemutatása, amelynek részeként külön foglalkozunk majd a Facebook kezdeményezésének lehetséges piaci következményeivel is.