Hogyan kaptak ki a bankok 3:2-re a FinTech cégektől alig 10 év alatt és veszítették el 50 éves digitális előnyüket? A Millásreggeliben Ács Gáborral a FinTechről “Nem érti. Érti.” stílusban; Mi ez a [FinTech] jelenség? Hogyan hat ez a bankolásra? Hogyan fogunk majd bankolni? Készülnek erre a bankok?
Régi, vagy új jelenségről beszélünk?
- Mondhatnánk RÉGI, legalább 50 éves, hiszen ennyi ideje használnak számítógépes technológiát a pénzügyi iparágban. A 60-as években jelentek meg (kereskedelmi forgalomban) a (mainframe) számítógépek, amelyek első felhasználói a pénzintézetek voltak. Ebből a szempontból a bankok felismerték a technológia nyújtotta lehetőségeket és “beleálltak” a sztoriba; innovatív hozzáállásukkal (értsd: a számítógépek alkalmazásával) megteremtették a “digitális”, a mai modern bankolás alapjait, amelynek eredménye (később) a pénzügyi technológiákra (Financial Technologies, AKA FinTech) fókuszáló iparág megszületése (is) lett.
- Ugyanakkor ÚJ a jelenség, hiszen a FinTech kifejezést ma már nem az 50 évvel ezelőtti kontextusában használjuk. 27 évvel ezelőtt, a WWW (World Wide Web)megteremtette a nyilvános internetezés alapjait, és innentől kezdve kiszabadult a szellem a palackból, azaz a digitális technológiák kifejezés új értelmet (és egyben teret) nyert, amelynek következményeit elsősorban a hagyományos iparágak (kereskedelem, hirdetés, műsorsugárzás, pénzügyi szolgáltatások, utazásszervezés, szállítás stb.) multinacionális cégei sínylették meg. Pár példa az internet hőskorából, amelyek ma a digitális pénzügyi szolgáltatások formálói (+Apple) is:
- 1995: Amazon, eBay
- 1998: PayPal, Google, Alibaba
- 2003: Skype
- 2004: Facebook, Zopa
- 2008: Indiegogo
- 2009: Kickstarter, Uber
- 2010: Viber
- 2011: Snapchat, Transferwise
Valójában az “áttörés” időszámítása a technológia demokratizáló hatásának beköszöntével kezdődött kb. 2004 magasságában, amikortól használjuk többek között az alábbi kifejezéseket (és az erre épülő szolgáltatásokat, vagy üzleti modelleket): web2.0, wisdom of crowds, long-tail, podcast, freemium, cloud, big data.
TECHNOLÓGIA HASZNOSÍTÁSA – FinTech v. Bankok: 1:0
E demokratizáló erő lenyomta a piaci belépési küszöböt és kezdetét vette a dotcom lufi utáni második internetes startup őrület. Ekkor jelentek meg tömegével az olyan technológia intenzív startup-ok, amelyek a pénzügyi szolgáltatásokat kezdték újraértelmezni (vagy másként értékesíteni) a digitális térben. Jellemzően ezeket a cégeket hívjuk ma FinTech cégeknek. A FinTech cégek a méretükből eredő rugalmasság és gyorsaság eredményeként gyorsabban hasznosították a technológia nyújtotta előnyöket, mint a bankok, így az állás 1:0 lett a FinTech cégek javára.
A CBInsight szerint tavaly nyáron több mint 10 ezer, Brett King (FinTech guru) – pár héttel ezelőtti mondása – szerint közel 30 ezer FinTech (startup) cég nyomul a digitális térben és nyújt pénzügyi szolgáltatást a bankokhoz képest:
- olcsóbban,
- gyorsabban és
- magasabb ügyfélélmény (CX) mellett.
GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG – FinTech v. Bankok: 2:0
A 2008-as gazdasági világválság újabb csapást mért a bankszektorra, legalábbis ami a rendszerbe vetett bizalom megrendülését illeti. A bankrendszerben való csalódás a FinTech cégeknek kedvezett és vette kezdetét az új kifejezés terjedése, a FinTech szolgáltatást igénybe vevők tömegének expanzív növekedése (elsősorban a hitelezés terén; P2P lending). Ezzel a folyamattal 2010-re az állás 2:0 lett a FinTech cégek javára.
SZABÁLYOZÓI KÖRNYEZET – FinTech v. Bankok: 3:0
2015 végén az EU elfogadta az új pénzforgalmi irányelvet (PSD2), amelynek célja a verseny növelése – a legmodernebb technológiák hasznosításával (pl.: API) – a pénzügyi szolgáltatások terén. Ezzel a lépésével az EU tovább erodálta a bankok hegemóniáját és teret engedett harmadik feles szolgáltatóknak (pl.: AISP, PISP) pénzügyi (jellegű) szolgáltatások nyújtására. A szabályozó ezzel a lépésével a FinTech cégeket hozta helyzetbe a bankok rovására, így az állás 3:0 lett.
HOGYAN VESZÍTHETTÉK EL A BANKOK 50 ÉVES DIGITÁLIS ELŐNYÜKET?
Ahogy kezdtem, a 60-as években a bankok (még) képesek voltak elsőként hasznosítani a forradalmi technológiát. Mára a bankok követőkké váltak és a „digitális transzformáció” mantrával leplezik a valóságot; a banki infrastruktúra közművé vált. A kérdésre a válasz a bankvezérek gondolkodásmódjában, a bankok szervezeti kultúrájában gyökerezik; kiveszett az újító, a vállalkozó szellem a bankokból (vagy lásd: „Az innovátorok dilemmája” c. könyvet). Eddig a tehetetlenségi nyomaték vitte előre a bankokat, ám elég lesz-e ez a lendület 2020 után is? Vagy a GAFA (Google, Apple, Facebook, Amazon) átszabja a pénzügyi iparágat és On-The-Top (Over The Top – OTT) nyújtanak majd digitális pénzügyi szolgáltatásokat (lásd például az azonnali üzenetküldő platformok pénzügyi szolgáltatásait).
KAFKAI FORDULAT – FinTech v. Bankok: 3:2
Hiába a gyorsaság, az olcsóbb szolgáltatás, vagy a magasabb CEX, a bizalom a mozgatórugója a pénzügyeknek. Pár év alatt pedig majdnem lehetetlen bizalmat felépíteni, így a jó öreg bankok ezen a ponton szépítettek és 3:1 lett a FinTech javára.
Igaz, ömlenek a dollár milliárdok az Unicornisokba, ám egy ponton túl már nem táplálja a befektetők bizalmát az alacsony ROI és egyre többen teszik fel a kérdést: „Where is the money? Where is the return?„. Szóval, ezen a ponton a tehetetlenségi nyomaték pozitív externáliája 3:2-re módosítja az állást.
LESZ-E DÖNTETLEN?
A meccset az univerzális bankolás nyújtotta kényelmi előnyök dönthetik el. Mert hát ki szeretne külön-külön alkalmazásokat igénybe venni más-más pénzügyi termékekhez. Ebből a szempontból ismét a bankoknak kedvez a helyzet, bár az elmúlt 12 hónapban a FinTech cégek belehúztak és stratégiai szövetségek keretében törnek az univerzális bankolás babérjaira. Szóval, még egyáltalán nem egyértelmű, hogy kié lesz a meccs a 90. perc végén. Egyre több bank ismeri fel, hogy a FinTech nem ellenség, és egyre több FinTech látja be, hogy a bank lehet a barátjuk is.
Ma a leginnovatívabb bankok a kooperációban látják a digitális transzformáció kiteljesülését és ezáltal lépnek a megújulás útjára.
HOGYAN FOGUNK BANKOLNI?
Az elmúlt hónapok sajtója az AI és a chatbot-ok előretörésétől volt hangos, amelynek tükrében nem az a kérdés, hogy nekünk, mint humánoknak, mit kell tennünk pénzügyi helyzetünk maximalizálása érdekében, hanem az, mit tesz értünk majd a pénzügyeink mögött álló technológia. Míg az elmúlt évtizedekben a bankolás vmi proaktív magatartást jelentett, a jövőben várhatóan ez már egy anakronisztikus tevékenység lesz, amelyet gépek végeznek majd helyettünk és a momentumnak megfelelően kezelik majd automatikusan pénzügyeinket.
