Az MNB a friss Fizetési rendszer jelentés bemutatása során kiemelte, hogy 2020-ban tovább folytatódott az elektronikus pénzforgalmi infrastruktúra fejlődése, amit jelentősen támogatott a fogyasztói szokások átalakulása, az azonnali fizetési rendszer sikeres indulása, illetve a Kereskedelmi törvény új előírása. Jelentős fejlemény, hogy először haladta meg a kártyás vásárlások értéke a készpénzfelvételekét.

Az MNB kiemelte, hogy 2019-hez viszonyítva több, mint kétszer olyan gyorsan nőtt a kártyaelfogadási arány, amihez 2020 végén hozzájárulhatott a Kereskedelmi törvény 2021. január 1-jével hatályba lépő módosítására történő felkészülés is, miszerint az online pénztárgéppel rendelkezőknek biztosítani kell az elektronikus fizetés lehetőségét.

A kedvező folyamatok ellenére a kasszánál 100-ból 77 esetben továbbra is a készpénz kerül elő.

Főbb üzenetek:

A 2020-as évben a pénzforgalom fejlődését az alábbiak mozgatták:

• A koronavírus-járvány kitörése okán az online rendelési lehetőségek és a házhozszállítási szolgáltatások rohamos terjedése (fogyasztói szokások megváltozás).
• Azonnali fizetési rendszer indulása (jó időzítés).
• Érintéses technológia további térnyerése.
• Kereskedelmi tv. 2021. január 1-jei változására történő kereskedői felkészülés.

A 2020-as év főbb eredményei:

• 2020 végén 123 ezer fizikai és 24 ezer internetes elfogadóhely (10, illetve 29 százalék feletti növekedés).
• Online pénztárgép használatára kötelezett 120 ezer adózó közel 60 százalékánál volt kártyaelfogadás, ami 10 százalékpontos előrelépés.
• 2019-hez viszonyítva több, mint kétszer olyan gyorsan nőtt a kártyaelfogadási arány.
• A forgalomban lévő 9,9 millió kártya 92 százaléka, a 203 ezer POS-terminál 98 százaléka támogatta az érintéses fizetést.

A 2020-as év további eredményei:

• Az online pénztárgép adatbázis alapján a kasszánál 100 fizetési tranzakcióból 77 még készpénzzel történik.
• Azonnali fizetések gyors terjedése elsősorban P2P-ben, de fokozatosan más helyzetekben is.
• A számlafizetések közel 70 százalékánál már valamilyen elektronikus fizetési módot alkalmaznak az ügyfelek.

Problémák:

• Az ügyfelek – a mérsékelt számban lebonyolított elektronikus tranzakciók ellenére is – magas havidíjakat fizetnek.
• Az elektronikus fizetések további támogatása érdekében elengedhetetlen az olyan, csomagalapú árazásra épülő számlatermékek széleskörű elterjesztése, amelyek az átutalási tranzakciók esetében sem alkalmaznak közvetlen tranzakciós díjakat.
• Az ügyfelek informáltságának javításával és körültekintő számlacsomag- választással akár rövid távon is csökkenhetnének a lakossági ügyfelek egy részének pénzforgalmi költségei.

Az azonnali fizetési rendszer értékelése

• Az azonnali fizetési rendszer elindítása paradigmaváltást hozott a hazai pénzforgalomban.
• Rögtön az első évben nagyon nagy volt az azonnali fizetési tranzakciók aránya különös tekintettel a nemzetközi azonnali fizetési projektekhez képest, aminek az oka, hogy Magyarországon az összes pénzforgalmi szolgáltatónak kötelező volt a csatlakozás. Ezt a szintet más országok 3-8 év alatt érték el.
• A tranzakciók közel harmadát normál banki nyitvatartási időn kívül indítják az ügyfelek (kora reggel, este és éjszaka, illetve munkaszüneti napokon).
• Mobilbanki alkalmazásokban egyre elterjedtebb az egyszerű és kényelmes tranzakcióindítás, fokozatosan megjelenik a fizetési kérelem szolgáltatás és a QR-kód szabványra alapozott fizetésindítás lehetősége.

A PSD2-vel kapcsolatos tapasztalatok

Az MNB azt várja, hogy az erős ügyfélhitelesítés miatt csökkeni fog a visszaélések száma.

• 2020. december 31-től az online bankkártyás vásárlások esetében is kötelező az erős ügyfelhitelesítés.
• A kivételi szabályok alkalmazása miatt az ügyfelek azt tapasztalhatták, hogy nem minden esetben kötelező az erős ügyfelhitelesítés alkalmazása.
• Eltérő, de ügyfélbarát banki megoldások.
• A hazai pénzforgalmi szolgáltatók uniós összehasonlításban is kiemelkedően teljesítettek.

EU-s szinten is probléma van a nyílt banki kérdéskörrel. Ennek oka, hogy nincsenek egységes szabványok, ami miatt a bankok képesek akadályozni a harmadik feles szolgáltatókat. A nyílt bankolás az EU-ban és így Magyarországon is egyelőre csak korlátozottan tudott elterjedni. Ennek okai:

• A nemzetközi szabályozás nem elég specifikus a megvalósítandó API-k vonatkozásában.
• A bankok sokféle módon akadályozhatják az új szereplőket.
• Sok esetben kényelmetlenséget okoznak a bankok a harmadik feles szolgáltatóknak és az ügyfeleknek egyaránt.

Az MNB üzenetei a hazai pénzforgalmi szereplőknek

(1) Azonnali fizetés

A széleskörű elterjedés további támogatása érdekében szükséges további fejlesztési irányok:

• az átutalásokat érintő banki árazási struktúra átalakítása (vannak pozitív előrelépések, de többre van szükség);
• a fizetési kérelem szolgáltatás és a QR-kód szabványra alapozott fizetésindítás további elterjedése;
• a kereskedői fizetési helyzeteket érintő fejlesztések előmozdítása.

(2) Nyílt bankolás

Olyan ökoszisztémára van szükség, amiben az új szereplők és a hagyományos bankok megfelelően tudnak együttműködni, ezt az MNB komplex cselekvési terve segíti, amelynek keretén belül:

• egy akadályoztatásról szóló MNB-ajánlást adott ki;
• szektorszintű API-vizsgálatot tart; 
• valamint a pénzforgalmi ellenőrzések keretében folyamatosan nyomon követi a változásokat.

(3) Visszaélések

Egyre szofisztikáltabbak a csalók és egyre növekszik a jellemzően nem pénzforgalmi vetületű megtévesztések aránya, ezért kiemelten szükséges, hogy:

• mindenki megfelelően alkalmazza az erős ügyfélhitelesítést;
• mindenhol legyenek valósidejű monitoring rendszerek;
• nagyobb hangsúlyt fektessenek a bankok az ügyféledukációra.

Címlapfotó: pxhere.com. Link. CC0 Public Domain