Nem igyenesek a kártyás fizetéseid! – így magyarázza el a TransferWise

írta | 2019.04.10. | Digitális pénzügyek, Összes hír

Magyarországon sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a kártyás fizetések, vagy a sárga csekk valójában nincs ingyen. Attól, hogy ezek költségei nem láthatók, még megfizetjük azokat. Így magyarázza el a TrasferWise, hogyan fizetjük meg a kártyás fizetések rejtett költségeit.

A cikk szerzője Kristo Kaarmann, a TransferWise társalapítója.

TransferWise: “Több, mint 4 millió elégedett ügyfél bízza ránk több, mint 4 milliárd dollárját minden hónapban. (Ez 4 millió dollár megtakarítást jelent [a felhasználóinknak] minden nap.) Azóta többek között Richard Branson, valamint a PayPal alapitó Max Levchin és Peter Thiel fektetett be víziónkba.”

„Londonban két albérlet között vagyok most. Ezért úgy döntöttem, hogy kiveszek egy nyaralót Essexben egy pár hétre. Airbnb-n találtam, és a főbérlőnek kb. 1000 fontot fizettem.

A főbérlő ennek nagy részét megkapta, és az Airbnb is levette a profitját. De nagyon meglepett, hogy tudtom nélkül fizettem a bankomnak is a betéti kártya használatáért 2 fontot. Ez egy rejtett költség volt — és nem is jelenik meg sehol a banki kivonaton. Ugyanis ennyit kellett az Airbnb-nek fizetnie a banknak, amelyik kibocsátotta a kártyámat. Ez a bankközi jutalék.

Mi az a bankközi jutalék?

A bankközi jutalék egy igen érdekes jelenség — egy olyan megállapodás, mely a szabadpiac varázsát teljesen erőtlenné és gyengévé teszi. Egy háromoldalú megállapodás a kártyát kibocsátó bank, a kártyatársaság (pl.: Mastercard, Visa) és a kereskedő (pl.: Airbnb) között.

A bankközi jutaléknak köszönhetően a vásárlás ellenértékének egy megadott százaléka a kártyakibocsátó bankhoz kerül, hogy fedezhessék költségeiket (pl. az áramot, az internetet, a szerverek és szoftverek költségét). A gyakorlatban ez a megállapodás a bank és a kártyatársaságok között jön létre. A Visa és a Mastercard monopolhelyzete miatt a kereskedőnek ebbe nem igazán van beleszólása. Vagy fizetnek, vagy elveszítik azokat a vásárlókat, akik bankkártyával szeretnének fizetni.

A legtöbb kártyabirtokos nem tud a bankközi jutalékról. A kereskedők azonban fájdalmasan tudatában vannak ennek. Néha még azt is kerülik, hogy a nagyobb bankközi jutalékkal rendelkező kártyákat elfogadják (pl.: American Express).

Ezt hogyan engedélyezheti a szabályozó?

Nincs ösztönzés a bankoknál és a kártyát kibocsátóknál arra, hogy csökkentsék a jutalékot, ezért lép közbe a szabályozó. Nélkülük még mindig 3%-ot fizetnénk, ahogy ez jellemző volt régen, a 90-es években. A legtöbb szabályozó észrevette, hogy a bankok már így is elég pénzt kapnak és emiatt módosították a saját országukban a bankközi jutalékok működését.

Spanyolország

A spanyolok 7 centben állapították meg a bankközi jutalékot. Igen, a spanyol bankod nem kap 7 centnél többet, amikor kávét veszel, vagy egy könyvet a repülőútra a betéti kártyáddal.

Hollandia

A hollandok úgy döntöttek, hogy nincs szükség a 7 centes jutalékra a tranzakciók teljesítéséhez. Ezért ők 2 centben állapították meg a bankközi jutalékot.

Az Európai Unió (és Magyarország)

A bankközi jutalék Európa nyugati részén volt divat. De 2015-ben, az EU bevezette a Bankközi Rendeletet. A betéti kártyás fizetések bankközi jutalékát 0,2%-ban, a hitelkártyáét pedig 0,3%-ban állapította meg.

(Magyarországon is ennyi a bankközi jutalék, és ennek a költségét megfizeted. Ehhez még hozzájön az éves kártyadíj is, ami kártyatípustól függően legalább 3.500 forint, de akár 8.000-9.000 forint is lehet évente. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a digitálisan érett ügyfél életvitelszerűen használja a bankkártyáját fizetésre, akkor a bankkártya éves szinten 10.000 forintba kerülhet.

És akkor még nem is beszéltünk a további banki díjakról. Talán nem meglepő ezek után, ha az MNB a napokban arra hívta fel a figyelmet, hogy “baj van a hazai bankok lakossági árazásával”.)

Van megoldás?

Még nincs. Hosszabb távon, szükség lesz egy kreativ versenytársra a kártyarendszereknél, valamint olyan ösztönző, alternatív fizetési megoldások felemelkedésére, melyek biztonságosak. Mindaddig, csak remélni tudjuk, hogy minél többen fogják követni a spanyol és holland szabályozók példáját a bankközi jutalékok irányításával.”

FinTechZone megjegyzés: Egyre több országban érhető el az azonnali fizetési infrastruktúra, hogy hatékonyabbá tegyék a pénzforgalmi szolgáltatások piacát. Magyarországon 2019. július 1-jén indul az azonnali fizetés, aminek célja a verseny fokozása által a pénzforgalmi szolgáltatások díjainak csökkentése. További információk: “Hol és hogyan használhatjuk az azonnali fizetést?

A cikk teljes terjedelmében a TransferWise blogján érhető el.

Itt követhetsz minket:

Tudósítás

Tudósítás

A FinTechZone górcső alá veszi a legfrissebb hazai és nemzetközi digitális pénzügyi fejlesztésekről, megoldásokról szóló híreket, bejelentéseket. Megosztjuk azokat, amelyekről úgy gondoljuk, hozzájárulnak a hagyományos pénzügyi közvetítői rendszer digitális fejlődéséhez, az ügyfélélmény növekedéséhez. Szakmai hátterünk a hitelességünk. #nobullshit
A FinTechZone.hu kiadója a FinTech Group Kft.

ELEKTRONIKUS FIZETÉSI TÉRKÉP

“elektronikus fizetesi terkep
Betekintést adunk az elektronikus fizetési piac átalakulásába, az új fizetési megoldások világába.

HUNFINTECH 20/20

“HUNFINTECH FINTECH BOOK
A Magyar FinTech Book: A 20 legígéretesebb magyar fintech.

GPE softPOS

softpos gpe bankkartya elfogadas mobilon globalpayments
Androidos mobilod van? Töltsd le a GPE softPOS alkalmazást és fogadj egyszerűen érintés nélküli fizetéseket közvetlenül az okostelefonodon keresztül!

Azonnali Fizetési Megoldások

“simplepay azonnali fizetési kiadvanyok
Új lehetőségek az elektronikus fizetésben. Azonnali fizetési megoldások kereskedőknek, bankoknak, technikai aggregátoroknak.