Magyarországon sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a kártyás fizetések, vagy a sárga csekk valójában nincs ingyen. Attól, hogy ezek költségei nem láthatók, még megfizetjük azokat. Így magyarázza el a TrasferWise, hogyan fizetjük meg a kártyás fizetések rejtett költségeit.

A cikk szerzője Kristo Kaarmann, a TransferWise társalapítója.

TransferWise: “Több, mint 4 millió elégedett ügyfél bízza ránk több, mint 4 milliárd dollárját minden hónapban. (Ez 4 millió dollár megtakarítást jelent [a felhasználóinknak] minden nap.) Azóta többek között Richard Branson, valamint a PayPal alapitó Max Levchin és Peter Thiel fektetett be víziónkba.”

„Londonban két albérlet között vagyok most. Ezért úgy döntöttem, hogy kiveszek egy nyaralót Essexben egy pár hétre. Airbnb-n találtam, és a főbérlőnek kb. 1000 fontot fizettem.

A főbérlő ennek nagy részét megkapta, és az Airbnb is levette a profitját. De nagyon meglepett, hogy tudtom nélkül fizettem a bankomnak is a betéti kártya használatáért 2 fontot. Ez egy rejtett költség volt — és nem is jelenik meg sehol a banki kivonaton. Ugyanis ennyit kellett az Airbnb-nek fizetnie a banknak, amelyik kibocsátotta a kártyámat. Ez a bankközi jutalék.

Mi az a bankközi jutalék?

A bankközi jutalék egy igen érdekes jelenség — egy olyan megállapodás, mely a szabadpiac varázsát teljesen erőtlenné és gyengévé teszi. Egy háromoldalú megállapodás a kártyát kibocsátó bank, a kártyatársaság (pl.: Mastercard, Visa) és a kereskedő (pl.: Airbnb) között.

A bankközi jutaléknak köszönhetően a vásárlás ellenértékének egy megadott százaléka a kártyakibocsátó bankhoz kerül, hogy fedezhessék költségeiket (pl. az áramot, az internetet, a szerverek és szoftverek költségét). A gyakorlatban ez a megállapodás a bank és a kártyatársaságok között jön létre. A Visa és a Mastercard monopolhelyzete miatt a kereskedőnek ebbe nem igazán van beleszólása. Vagy fizetnek, vagy elveszítik azokat a vásárlókat, akik bankkártyával szeretnének fizetni.

A legtöbb kártyabirtokos nem tud a bankközi jutalékról. A kereskedők azonban fájdalmasan tudatában vannak ennek. Néha még azt is kerülik, hogy a nagyobb bankközi jutalékkal rendelkező kártyákat elfogadják (pl.: American Express).

Ezt hogyan engedélyezheti a szabályozó?

Nincs ösztönzés a bankoknál és a kártyát kibocsátóknál arra, hogy csökkentsék a jutalékot, ezért lép közbe a szabályozó. Nélkülük még mindig 3%-ot fizetnénk, ahogy ez jellemző volt régen, a 90-es években. A legtöbb szabályozó észrevette, hogy a bankok már így is elég pénzt kapnak és emiatt módosították a saját országukban a bankközi jutalékok működését.

Spanyolország

A spanyolok 7 centben állapították meg a bankközi jutalékot. Igen, a spanyol bankod nem kap 7 centnél többet, amikor kávét veszel, vagy egy könyvet a repülőútra a betéti kártyáddal.

Hollandia

A hollandok úgy döntöttek, hogy nincs szükség a 7 centes jutalékra a tranzakciók teljesítéséhez. Ezért ők 2 centben állapították meg a bankközi jutalékot.

Az Európai Unió (és Magyarország)

A bankközi jutalék Európa nyugati részén volt divat. De 2015-ben, az EU bevezette a Bankközi Rendeletet. A betéti kártyás fizetések bankközi jutalékát 0,2%-ban, a hitelkártyáét pedig 0,3%-ban állapította meg.

(Magyarországon is ennyi a bankközi jutalék, és ennek a költségét megfizeted. Ehhez még hozzájön az éves kártyadíj is, ami kártyatípustól függően legalább 3.500 forint, de akár 8.000-9.000 forint is lehet évente. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a digitálisan érett ügyfél életvitelszerűen használja a bankkártyáját fizetésre, akkor a bankkártya éves szinten 10.000 forintba kerülhet.

És akkor még nem is beszéltünk a további banki díjakról. Talán nem meglepő ezek után, ha az MNB a napokban arra hívta fel a figyelmet, hogy “baj van a hazai bankok lakossági árazásával”.)

Van megoldás?

Még nincs. Hosszabb távon, szükség lesz egy kreativ versenytársra a kártyarendszereknél, valamint olyan ösztönző, alternatív fizetési megoldások felemelkedésére, melyek biztonságosak. Mindaddig, csak remélni tudjuk, hogy minél többen fogják követni a spanyol és holland szabályozók példáját a bankközi jutalékok irányításával.”

FinTechZone megjegyzés: Egyre több országban érhető el az azonnali fizetési infrastruktúra, hogy hatékonyabbá tegyék a pénzforgalmi szolgáltatások piacát. Magyarországon 2019. július 1-jén indul az azonnali fizetés, aminek célja a verseny fokozása által a pénzforgalmi szolgáltatások díjainak csökkentése. További információk: “Hol és hogyan használhatjuk az azonnali fizetést?

A cikk teljes terjedelmében a TransferWise blogján érhető el.