Az OTP fintech leánycégeket alapít, az MKB fintech startupokat inkubál. Az előbbi házon belül építi a kompetenciákat, az utóbbi a nyitott innovációs modellben hisz. Az MKB az alapoktól építi újra az IT rendszerét, az OTP az IT örökség kimaxolásán dolgozik. Mindkét bank beleállt a mega digitalizációs, innovációs és fintech story-ba a maga módján. Melyik iskola megközelítése lehet a befutó? Ki nyeri a digitális csatát a hazai bankszektorban? Ezekre is kerestük a választ a Portfolio Pénzügyi IT 2017 konferenciáján.

Hónapok óta zajlik a digitális banki és fintech bejelentések kommunikációs „harca” az OTP és az MKB között. Az MKB a „fintech partner bank” pozíciót fogja, az OTP a fintech elsőbbségét hangoztatja. A többi hazai nagybank – egyelőre – nem szállt be a „harcba”, de azért a háttérben szép csendben készülnek – a PSD2 utáni – versenyre. A kicsik közül a MagNet Bank már két fintechszerű megoldást is bejelentett, ezzel példát mutatván a későn ébredőknek. Hogyan jutottunk idáig? Kinek, mit jelent a digitalizáció, a fintech és a verseny? Összeszedtük a legfontosabb mondásokat a Portfolio Pénzügyi IT 2017 konferenciájáról, illetve azon túl is.

OTP: „Jövünk a nem tipikus banki termékekkel”

Csányi Péter, az OTP digitális csatornákért felelős ügyvezető igazgatója szerint paradigmaváltás zajlik a bankszektorban; új szereplők, új üzleti modellek és új digitális megközelítések jelennek meg. Igaz, ezek között még kevés a sikeres modell, de vizsgálják ezeket és az együttműködési lehetőségeket is.

Csányi Péter, OTP Bank, digitális csatornákért felelős ügyvezető igazgató – Forrás: Portfolio.hu Pénzügyi IT 2017 (fotó: Stiller Ákos)

A hazai megközelítések mellett a nemzetközieket is górcső alá veszik és ha azok között találnak eredményeseket, azokat fogják Magyarországra hozni. Ilyen lehet például az OTP oroszországi direkt bankja, a Touch Bank. Két évvel ezelőtt jelentette be az OTP a „teljesen digitális, online bankját, amellyel egy nyereséges, alacsony működési költségű üzleti modellt akartak meghonosítani az orosz piacon”. Az induláskor azt sem rejtették véka alá, „amennyiben a modell sikeres lesz, más országokban is bevezethetik”. Csányi Touch Bankos példálózásából csak spekulálni lehet annak hazai bevezetésének esetleges beérésére.

A technológia-orientált fintech startupok körül több a kommunikációs habverés, mint a jövedelmezőségüket, és ezáltal az életképességűket alátámasztó bejelentés – vélte Csányi. Az elmúlt évek tőkebefektetései a felhasználói tábor növelésének oltárán porlottak szét, így kérdés(es), hogy a következő 1-3 évben képesek lesznek-e az üzleti modellbe fektetett tőkét – és hitet – profitra, valamint megtérülésre váltani. Csányi szerint ebben a versenyben az lesz a győztes, aki képes az ügyfeleket elérni (és azon keresni).

December óta az OTP folyamatosan jön ki a digitális fejlesztéseivel, amelyek az új digitális bankolási megközelítésük építőkövei, kiegészítő elemei mint pl. a moduláris számlacsomag, a digitális aláírópad, az új fejlesztésű bankautomata, az automatizált személyi kölcsön stb. Ezek már a több mint 50 digitális fejlesztési projektjük első eredményei.

Ugyanakkor a hazai digitális kereslet még szűk, a bankfiókokra és a személyes értékesítésre – a fetisizált fiatalok körében is – szükség van, így az offline és az online csatornák párhuzamos együttélésére kell számítani a következő években is.

Igaz, a Portfolio Pénzügyi IT 2017 konferenciáján Csányi nem beszélt az OTP Mobil és az OTP eBIZ leánycégek fintech megközelítéseiről, azért érdemes ezek mögé is nézni. Az eBIZ egy újszerű banki – innovációs – stratégia eredményeként is értelmezhető, amelynek célja innovatív digitális pénzügyi megoldások fejlesztése vállalkozások számára. Ezzel a leánycégével az OTP épp arra a fintech területre lépett be (SME banking), amelyben a legnagyobb növekedést várják a fintech stratégák.

Az OTP még keveri a lapokat és nem tudjuk, hogy milyen pókerkéz lesz a vége. Az már körvonalazódik, hogy a Touch Bank, az OTP Mobil és az OTP eBIZ olyan stratégiai – fontosságú fintech – területeken működnek, amelyeken a jövő digitális pénzügyeinek legfontosabb fejlesztései zajlanak. A Touch Bank a millenniumi és az Y generációt megcélzó online bank, az OTP Mobil a lakossági és az üzleti elektronikus és mobil fizetési rendszerek szolgáltatója, az eBIZ pedig a vállalati szegmensnek új digitális pénzügyi megoldásokat nyújtó „finteche”. Becslésünk alapján csak ez a három story kb. 20 milliárd forintjába került az OTP-nek az elmúlt években.

Összességében tőke van, a digitális kísérletezés zajlik, a tulajdonosi türelem megvan, a kiterjedt ügyfélelérés és a nemzetközi piacok is rendelkezésre állnak, így az OTP-nek minden eszköze és lehetősége adott ahhoz, hogy megnyerje a digitális csatát a hazai bankszektorban.

MKB: „A tranzakció alapú árazásról az ökoszisztéma alapú árazásra kell átállni”

Hetényi Márk, az MKB Bank retail és digitális vezérigazgató-helyettese szerint „hozzá kell nyúlni a szent tehenekhez”. A régi IT rendszereket – még a számlavezető rendszert is – le kell cserélni a legmodernebb technológiákra épülő megoldásokra, illetve ezzel párhuzamosan újra kell értelmezni az üzleti és a szervezeti folyamatokat is. Az MKB olyan API-alapú architektúrát alakított ki, amellyel – fejlesztési szempontból – a „legnyitottabb” bank lesznek Magyarországon. A migrációs tesztek lezajlottak, az ügyfél oldali tesztek hamarosan indulnak, így idén nyáron már élesbe áll az új rendszer – jelentette ki Hetényi.

Hetényi Márk, MKB Bank retail és digitális vezérigazgató-helyettes – Forrás: Portfolio.hu Pénzügyi IT 2017 (fotó: Stiller Ákos)

A flexibilis, jól skálázható és nyitott IT rendszer mellett a szervezeti kultúra fejlesztése, átalakítása is fontos szerepet játszik az MKB digitális transzformációjában. Egyrészt ki kell alakítani a belső digitális (kollaborációs) platformokat, másrészt a megfelelő ösztönzőket. Be kell ágyazni a szervezetbe a vállalkozói szemléletmódot is, hogy kialakuljon a szervezet azonnali, természetes reakció képessége a folyamatos kihívásokra.

A rugalmas IT és az agilis vállalati kultúra megteremtése mellett a tudatos partnerségi program kialakítását emelte ki Hetényi. Ezek azok az alapvető stratégiai elemek az MKB transzformációs stratégiájában, amelyek hozzásegítik a bankot ahhoz, hogy a fintech startupok partner bankja, innovációs platformja legyen.

Az MKB a digitális megújulását egyrészt a belső képességek (IT és szervezeti) kihasználására, másrészt a külső partnerekkel (pl. fintech, telco, más bankok stb.) való együttműködésre, illetve a nyílt és nyitott innovációs modellre (pl. MKB Fintechlab) alapozza. A zászlóshajó projektek (PFM, vagyonmenedzsment, hitelezés) is már ebben a szellemben, külső partnerekkel és fintech megoldásokkal karöltve születnek.

Az MKB, illetve valamennyi challenger bank – és fintech startup – számára az a nagy kérdés, miképpen lehet a nyitott modelleket profitábilisan árazni.

Az MKB az elmúlt másfél évben nem csak a folyószámla vezető rendszerét cserélte le, de ezzel párhuzamosan

• elindította a fintech programját, amelynek eredményeként a saját fintech inkubátorában 6 fintech startupot finanszíroz és mentorál,
• a Gránit Bank után másodikként kijött az érintés nélküli mobilfizetéssel,
• megjelent mobil banki applikációval, és
• újratervezte az internetes felhasználói felületeit.

Az MKB nemcsak a legmodernebb technológiákra és az API-alapú architektúrára, hanem a legmodernebb innovációs menedzsment megközelítésekre (lásd a nyílt és nyitott inkubációs labort), valamint üzleti modellre (lásd a „Bank as a Service” modellt) állt át. A magvető tőkefinanszírozás mellett a bank előkészítette az innováció későbbi fázisát finanszírozó kockázati tőkeprogramját is, így mára az MKB felvértezte magát minden olyan eszközzel és módszertannal, amelyek hozzásegítik a jövő digitális bankjának felépítéséhez.

Ki nyeri a csatát?

Várhatóan mindkét bank csatát fog nyerni a saját területén. A digitális sakktáblán elfoglalták stratégiai pozícióikat, amivel megnehezítették a többi nagybank be- és előretörését a digitális versenyben. A harmadik helyet annak a banknak ítélnénk oda, amelyik a lakossági és a vállalati szegmensben életképes „long-tail” stratégiát alkot majd.