BankTechShow

OTP versus MKB. Ki nyeri a digitális csatát a hazai bankszektorban?

Szerző: | 2017. 05. 31. | Banki és fintech hírek, Hazai digitális banki hírek, Összes hír

Az OTP fintech leánycégeket alapít, az MKB fintech startupokat inkubál. Az előbbi házon belül építi a kompetenciákat, az utóbbi a nyitott innovációs modellben hisz. Az MKB az alapoktól építi újra az IT rendszerét, az OTP az IT örökség kimaxolásán dolgozik. Mindkét bank beleállt a mega digitalizációs, innovációs és fintech story-ba a maga módján. Melyik iskola megközelítése lehet a befutó? Ki nyeri a digitális csatát a hazai bankszektorban? Ezekre is kerestük a választ a Portfolio Pénzügyi IT 2017 konferenciáján.

 

Hónapok óta zajlik a digitális banki és fintech bejelentések kommunikációs „harca” az OTP és az MKB között. Az MKB a „fintech partner bank” pozíciót fogja, az OTP a fintech elsőbbségét hangoztatja. A többi hazai nagybank – egyelőre – nem szállt be a „harcba”, de azért a háttérben szép csendben készülnek – a PSD2 utáni – versenyre. A kicsik közül a MagNet Bank már két fintechszerű megoldást is bejelentett, ezzel példát mutatván a későn ébredőknek. Hogyan jutottunk idáig? Kinek, mit jelent a digitalizáció, a fintech és a verseny? Összeszedtük a legfontosabb mondásokat a Portfolio Pénzügyi IT 2017 konferenciájáról, illetve azon túl is.

 

OTP: „Jövünk a nem tipikus banki termékekkel”

Csányi Péter, az OTP digitális csatornákért felelős ügyvezető igazgatója szerint paradigmaváltás zajlik a bankszektorban; új szereplők, új üzleti modellek és új digitális megközelítések jelennek meg. Igaz, ezek között még kevés a sikeres modell, de vizsgálják ezeket és az együttműködési lehetőségeket is.

fintech penzugyi-it-2017_2017-05-30_OTP-Csanyi_Peter

Csányi Péter, OTP Bank, digitális csatornákért felelős ügyvezető igazgató – Forrás: Portfolio.hu Pénzügyi IT 2017 (fotó: Stiller Ákos)

 

A hazai megközelítések mellett a nemzetközieket is górcső alá veszik és ha azok között találnak eredményeseket, azokat fogják Magyarországra hozni. Ilyen lehet például az OTP oroszországi direkt bankja, a Touch Bank. Két évvel ezelőtt jelentette be az OTP a „teljesen digitális, online bankját, amellyel egy nyereséges, alacsony működési költségű üzleti modellt akartak meghonosítani az orosz piacon”. Az induláskor azt sem rejtették véka alá, „amennyiben a modell sikeres lesz, más országokban is bevezethetik”. Csányi Touch Bankos példálózásából csak spekulálni lehet annak hazai bevezetésének esetleges beérésére.

A technológia-orientált fintech startupok körül több a kommunikációs habverés, mint a jövedelmezőségüket, és ezáltal az életképességűket alátámasztó bejelentés – vélte Csányi. Az elmúlt évek tőkebefektetései a felhasználói tábor növelésének oltárán porlottak szét, így kérdés(es), hogy a következő 1-3 évben képesek lesznek-e az üzleti modellbe fektetett tőkét – és hitet – profitra, valamint megtérülésre váltani. Csányi szerint ebben a versenyben az lesz a győztes, aki képes az ügyfeleket elérni (és azon keresni).

December óta az OTP folyamatosan jön ki a digitális fejlesztéseivel, amelyek az új digitális bankolási megközelítésük építőkövei, kiegészítő elemei mint pl. a moduláris számlacsomag, a digitális aláírópad, az új fejlesztésű bankautomata, az automatizált személyi kölcsön stb. Ezek már a több mint 50 digitális fejlesztési projektjük első eredményei.

Ugyanakkor a hazai digitális kereslet még szűk, a bankfiókokra és a személyes értékesítésre – a fetisizált fiatalok körében is – szükség van, így az offline és az online csatornák párhuzamos együttélésére kell számítani a következő években is.

Igaz, a Portfolio Pénzügyi IT 2017 konferenciáján Csányi nem beszélt az OTP Mobil és az OTP eBIZ leánycégek fintech megközelítéseiről, azért érdemes ezek mögé is nézni. Az eBIZ egy újszerű banki – innovációs – stratégia eredményeként is értelmezhető, amelynek célja innovatív digitális pénzügyi megoldások fejlesztése vállalkozások számára. Ezzel a leánycégével az OTP épp arra a fintech területre lépett be (SME banking), amelyben a legnagyobb növekedést várják a fintech stratégák.

Az OTP még keveri a lapokat és nem tudjuk, hogy milyen pókerkéz lesz a vége. Az már körvonalazódik, hogy a Touch Bank, az OTP Mobil és az OTP eBIZ olyan stratégiai – fontosságú fintech – területeken működnek, amelyeken a jövő digitális pénzügyeinek legfontosabb fejlesztései zajlanak. A Touch Bank a millenniumi és az Y generációt megcélzó online bank, az OTP Mobil a lakossági és az üzleti elektronikus és mobil fizetési rendszerek szolgáltatója, az eBIZ pedig a vállalati szegmensnek új digitális pénzügyi megoldásokat nyújtó „finteche”. Becslésünk alapján csak ez a három story kb. 20 milliárd forintjába került az OTP-nek az elmúlt években.

Összességében tőke van, a digitális kísérletezés zajlik, a tulajdonosi türelem megvan, a kiterjedt ügyfélelérés és a nemzetközi piacok is rendelkezésre állnak, így az OTP-nek minden eszköze és lehetősége adott ahhoz, hogy megnyerje a digitális csatát a hazai bankszektorban.

 

MKB: „A tranzakció alapú árazásról az ökoszisztéma alapú árazásra kell átállni”

Hetényi Márk, az MKB Bank retail és digitális vezérigazgató-helyettese szerint „hozzá kell nyúlni a szent tehenekhez”. A régi IT rendszereket – még a számlavezető rendszert is – le kell cserélni a legmodernebb technológiákra épülő megoldásokra, illetve ezzel párhuzamosan újra kell értelmezni az üzleti és a szervezeti folyamatokat is. Az MKB olyan API-alapú architektúrát alakított ki, amellyel – fejlesztési szempontból – a „legnyitottabb” bank lesznek Magyarországon. A migrációs tesztek lezajlottak, az ügyfél oldali tesztek hamarosan indulnak, így idén nyáron már élesbe áll az új rendszer – jelentette ki Hetényi.

fintech penzugyi-it-2017_2017-05-30_MKB-Hetenyi-Mark

Hetényi Márk, MKB Bank retail és digitális vezérigazgató-helyettes – Forrás: Portfolio.hu Pénzügyi IT 2017 (fotó: Stiller Ákos)

 

A flexibilis, jól skálázható és nyitott IT rendszer mellett a szervezeti kultúra fejlesztése, átalakítása is fontos szerepet játszik az MKB digitális transzformációjában. Egyrészt ki kell alakítani a belső digitális (kollaborációs) platformokat, másrészt a megfelelő ösztönzőket. Be kell ágyazni a szervezetbe a vállalkozói szemléletmódot is, hogy kialakuljon a szervezet azonnali, természetes reakció képessége a folyamatos kihívásokra.

A rugalmas IT és az agilis vállalati kultúra megteremtése mellett a tudatos partnerségi program kialakítását emelte ki Hetényi. Ezek azok az alapvető stratégiai elemek az MKB transzformációs stratégiájában, amelyek hozzásegítik a bankot ahhoz, hogy a fintech startupok partner bankja, innovációs platformja legyen.

Az MKB a digitális megújulását egyrészt a belső képességek (IT és szervezeti) kihasználására, másrészt a külső partnerekkel (pl. fintech, telco, más bankok stb.) való együttműködésre, illetve a nyílt és nyitott innovációs modellre (pl. MKB Fintechlab) alapozza. A zászlóshajó projektek (PFM, vagyonmenedzsment, hitelezés) is már ebben a szellemben, külső partnerekkel és fintech megoldásokkal karöltve születnek.

Az MKB, illetve valamennyi challenger bank – és fintech startup – számára az a nagy kérdés, miképpen lehet a nyitott modelleket profitábilisan árazni.

Az MKB az elmúlt másfél évben nem csak a folyószámla vezető rendszerét cserélte le, de ezzel párhuzamosan

Az MKB nemcsak a legmodernebb technológiákra és az API-alapú architektúrára, hanem a legmodernebb innovációs menedzsment megközelítésekre (lásd a nyílt és nyitott inkubációs labort), valamint üzleti modellre (lásd a „Bank as a Service” modellt) állt át. A magvető tőkefinanszírozás mellett a bank előkészítette az innováció későbbi fázisát finanszírozó kockázati tőkeprogramját is, így mára az MKB felvértezte magát minden olyan eszközzel és módszertannal, amelyek hozzásegítik a jövő digitális bankjának felépítéséhez.

 

Ki nyeri a csatát?

Várhatóan mindkét bank csatát fog nyerni a saját területén. A digitális sakktáblán elfoglalták stratégiai pozícióikat, amivel megnehezítették a többi nagybank be- és előretörését a digitális versenyben. A harmadik helyet annak a banknak ítélnénk oda, amelyik a lakossági és a vállalati szegmensben életképes „long-tail” stratégiát alkot majd.

BankTechShow

A fintechzone.hu kiadója a FinTech Group Kft.
„A digitális pénzügyi technológiák, FinTech szolgáltatások terjedését segítjük.”
Web: fintechgroup.hu

Aktuális cikkeink:

A szerzőről

LEMÁK GÁBOR

A Szabadidő Központban (a KÖZGÁZ-on) végzett, a Duna bal partján. Kimaradt a bölcsi és a multikulti szocializáció az életéből, így lettek eretnek gondolatai. Néha kiengedik a zártosztályról, de már egyre ritkábban. A gumiszobából pattantak ki a FinTechZone, a FinTech Akadémia, a FinTech Verseny, a HUNFINTECH25 és a FinTechShow ötletek, amiket sajnos továbbiak is követnek majd. #fintechterapia #gumiszoba
BankTechShow

ELEKTRONIKUS FIZETÉSI MEGOLDÁSOK KÉZIKÖNYVE (MÁSODIK KIADÁS)

elektronikus fizetés bankkártyás fizetés QR-kódos fizetés
Elektronikus fizetési megoldások kereskedőknek, vállalkozásoknak. A bankkártya elfogadástól a bankszámla alapú fizetési lehetőségeken át az integrált megoldásokig.

HUNFINTECH 2022

fintech hunfintech
Magyarország 20 legígéretesebb fintech cége és 22 új fintech megoldása

GPE softPOS

softpos gpe bankkartya elfogadas mobilon globalpayments
Androidos mobilod van? Töltsd le a GPE softPOS alkalmazást és fogadj egyszerűen érintés nélküli fizetéseket közvetlenül az okostelefonodon keresztül!