Az azonnali fizetési rendszer egyik „csodafegyvere” a fizetési kérelem, ami a pénzbeszedés „új” digitális módja lehet Magyarországon. Igaz, az elmúlt négy évben több bank is bevezette a fizetési kérelmet (pl.: Raiffeisen Bank, Gránit Bank, Erste Bank, OTP Bank), mégsem terjedt el tömegesen – többek között a „kimaradó” bankoknak köszönhetően.

Eredetileg 2024. február 1. helyett 2024. április 1-től minden banknak elérhetővé kell tenni a fizetési kérelem fogadását, ami új helyzetet teremthet. Ezzel kapcsolatban a banki felsővezetők és az azonnali fizetési rendszert működtető GIRO Zrt. vezérigazgatójának várakozásait gyűjtöttük egy csokorba. Az aktualitásokkal részletesen is foglalkozunk 2024. április 16-án az idén öt éves PayTechShow-n.

Mi a fizetési kérelem?

A fizetési kérelem hasonlít a csoportos beszedési megbízásra, ám a fizetési kérelem esetén a kontroll a fizető fél kezében marad. A fizető fél döntheti el, hogy a netbankba, mobilbankba beérkező fizetési kérelmet, – ami valójában egy előre kitöltött azonnali átutalási megbízás – melyik időpillanatban kívánja teljesíteni.

A fizetési kérelem legfőbb előnye a fizető fél részéről az új digitális ügyfélélmény, mivel a fizető félnek nem kell semmilyen adatot megadni a tranzakció végrehajtásához. A fizető fél feladata csupán a tranzakció jóváhagyása a mobilbankban, a netbankban, vagy az elektronikus bankolásra alkalmas programban.

A kereskedők, szolgáltatók, vállalkozások valamennyi fizetési helyzetben – fizikai környezetben, online, időkritikus fizetési helyzetben, halasztott fizetéshez – használhatják a fizetési kérelmet, ahol eddig készpénzt, sárga csekket, vagy bankkártyát használtak fizettetésre.

Összességében a fizetési kérelem nem más, mint a fizető fél folyószámlájára küldött szabványosított üzenet, amely tartalmazza az azonnali átutalási megbízás összeállításához szükséges adatokat.

Forrás: Elektronikus fizetési megoldások kézikönyve, 2023. december

Milyen hatása lehet a fizetési kérelemnek a fizetési piacra, az ügyfelek fizetési szokásaira?

Csányi Péter, az OTP Bank Digitális Divíziójának vezérigazgató-helyettese szerint az olyan új digitális fizetési megoldások, mint amilyeneket az AFR 2.0 is előír, egyértelműen ösztönzik az innovációt a pénzforgalmi piacon. Emellett fontos megjegyezni, hogy az új technológiák bevezetése általában kihívást is jelent, hiszen számos rendszernek kell együttműködnie, illetve a felhasználók edukációja is kiemelt fontossággal bír. Az egységes megoldások bevezetése az AFR 2.0 típusú fizetések fokozatos felfutását eredményezheti az indulást követően – tette hozzá.

Pecsenye Roland, az MBH Bank digitalizációs vezetője úgy látja, az egyszerű használat miatt több olyan fizetési helyzetben is meg fog jelenni, ahol eddig a készpénz dominált, ugyanakkor az elkövetkező években nem várható, hogy a kártyás vásárlások darab számával konkurálni tudjon.

Harmati László, az Erste Bank lakossági vezérigazgató-helyettese szerint a legtöbb lehetőség a közműszolgáltatások még mindig sárga csekken fizetett részének kiváltásában lehet. Ennek sikeréhez azonban központi kommunikáció, valamint a közműszolgáltatók részéről a fogyasztók szisztematikus ösztönzésére van szükség. Emellett az online kereskedelemben nyerhetnek teret az új fizetési módok, melyben robbanásszerű bővülésre nem, inkább szakaszos felfutására számítunk.

Németh Balázs, a K&H Csoport innovációs vezetőjének meglátása szerint a fizetési kérelmekhez központilag generált QR-kód igazi könnyebbség, és főleg jobb, mintha bankonként mindenki saját megoldással jönne elő. Az AFR2.0 hozzájárulhat a pénzforgalom Szent Gráljának, a sárga csekkeknek a visszaszorításához / kivezetéséhez is.

Ralf Cymanek, a Raiffeisen Bank lakossági vezérigazgató-helyettese szerint a közös és kötelező szabvány bevezetése hozhatja meg az igazi áttörést az azonnali fizetést kiegészítő elemek, főleg a fizetési kérelem használatában. A fizetési kérelem esetében azt várjuk, hogy főleg a nagy számlakibocsátók ezt a módot fogják kínálni a sárga csekk alternatívájaként.

Dr. Ákos Tamás, a CIB Bank lakossági vezérigazgató-helyettese a nagyvállalati ügyfelek, szolgáltatók részéről számít arra, hogy mielőbb használatba veszik a fizetési kérelmet, mint fizetési megoldást, a csoportos beszedések mellett, helyett. Az elterjedés el fog indulni, de 2024 során még kevésbé érzékelhető mértékben. A lakossági ügyfelek esetén a tudatos használatra még nem számítanak a CIB Banknál.

Jendrolovics Péter, a Gránit Bank lakossági divíziójának vezetője szerint az a tény, hogy az AFR 2.0 keretében minden bank számára kötelezővé válik a fizetési kérelem befogadása, elősegíti, hogy a fizetési kérelem alapú fizetési szolgáltatások hasonló mértékben terjedjenek el az online fizetéseknél, mint a bankkártyás fizetések. Elmondta, hogy a Gránit Bank egyedülálló fejlesztést alapozott a fizetési kérelmekre, ami FairPay néven elérhető a piacon. Az egyetemek számára a FairPay megoldás kisebb költséget jelent, mint a bankkártyás fizetés. A befizetések ráadásul azonnal és nem 1-2 napos késéssel jelennek meg a számlán.

Dr. Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO Zrt. vezérigazgatója szerint a fizetési kérelem szolgáltatás használatának a kötelezővé tételével megjelenhet egy igazán jó ügyfélélményt biztosító fizetési mód a számlafizetések esetében is. Eddig azt tapasztaltuk, hogy a piacon mindenki a másik félre várt a fizetési kérelmek kapcsán: a közműszolgáltatók arra, hogy minden ügyfelük címezhető legyen, a pénzügyi szolgáltatók pedig arra, hogy a vállalatok elkezdjék használni ezt a fizetési lehetőséget is. Ezt a gordiuszi csomót vágta át a jogalkotó azzal, hogy az AFR 2.0 csomag részeként minden hazai számlaszámnak címezhetővé kell válni fizetési kérelemmel, vagyis minden banknak kötelező lesz a csatlakozás a fizető fél oldalon. Ez világosabb helyzetet fog eredményezni, bátrabban használhatja minden közműcég, és persze bármilyen más vállalat is az ügyfeleik fizettetésére. Rövidebben, igen áttörést remélünk ettől.

További részletek itt: PayTechShow 5.0

Címlapfotó: FinTechZone által készített collage a válaszadó bankoktól és a GIRO Zrt.-től kapott fotók alapján