A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kriptoeszközökkel kapcsolatos törvényjavaslatát. A törvénytervezet célja az Európai Unió jogi szabályozásaival való összhang biztosítása.

A kriptoeszközök piacáról szóló törvény tervezetet társadalmi egyeztetésre bocsátotta múlt héten a Nemzetgazdasági Minisztérium. A minisztérium a véleményeket március 7-ig várja.

A törvénytervezet célja az uniós kriptoeszköz-piacokat szabályozó rendelkezések hazai jogszabályokba való átültetése, valamint az uniós irányelveknek való megfelelés biztosítása a hazai jogrendszerben.

Az egyeztetési folyamat során a társadalom véleményét is figyelembe veszik a javaslat kialakításában. A társadalmi egyeztetés után a törvénytervezet a Parlament elé fog kerülni.

Nincs könnyű dolga a jogalkotóknak

A kriptoeszközök által felkínált lehetőségek és velük járó kockázatok figyelembevételével a tervezett jogszabályoknak egyensúlyt kell teremteni.

Szükséges mindezt úgy megtenni, hogy egy állandóan változó, és új technológiákat folyamatosan alkalmazó területen nem csak a piaci kereteket kell biztosítani, hanem a megfelelő fogyasztó- és befektetővédelmet is.

A jogszabályoknak emellett biztosítaniuk kell a kriptoeszközökkel kapcsolatos jogbiztonságot, pénzügyi stabilitást, és a monetáris szuverenitás megőrzését.

Főszerepben a Magyar Nemzeti Bank

A javaslat egyértelműen kijelöli a Magyar Nemzeti Bankot, mint a kriptoszolgáltatásokat és kriptoeszközöket felügyelő hazai hatóságot.

A törvény indoklása szerint a javaslat érinti a kriptoeszközök Magyarországon való kibocsátását, kereskedelmi bevezetését, a Magyarország területén nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatást, valamint a felügyeleti feladatok végrehajtását is.

Célzott keretrendszer

Az átültetett rendelet kialakít egy struktúrát a kriptoeszközök terén, három különböző típusú kriptoeszköz definiálásával;

• A szabályozás az e-pénz tokeneket olyan kriptoeszközöknek határozza meg, amelyek az értékstabilitásukat egy törvényes fizetőeszközre történő hivatkozással kívánják fenntartani.
• A rendelet az eszközalapú tokenekként határozza meg azokat a kriptoeszközöket, amelyek nem e-tokenek, és melyek stabil értéküket egy másik értékre, jogra, vagy ezek kombinációjára való hivatkozással fenntartják – ideértve egy ország egy, vagy több hivatalos pénznemét.
• A harmadik kategóriába az e-pénz tokeneken és eszközalapú tokeneken kívül eső kriptoeszközök tartoznak, melyekre könnyített szabályozás vonatkozik. A rendelet a kriptoeszközök kibocsátóit és a kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó feleket is szabályozza, beleértve az engedélyezési eljárást is.

A törvényjavaslat a pénzügyi szektorral összefüggő szolgáltatást ír elő, és ennek felügyeletét a pénzügyi szektorra kijelölt hatóság, a Magyar Nemzeti Bank végzi.

[Forrás: kormany.hu] I Címlapfotó: stock.adobe.com | Licenc: FinTech Group