1. Mi a hír röviden?
A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) vezetője, Pablo Hernández de Cos április 20-án Tokióban nyíltan amellett érvelt, hogy a stablecoinok nem pénzként, hanem tőzsdén kereskedett alapként (ETF) viselkednek. A besorolás tétje nagy: a 315 milliárd dolláros, 98 százalékban dolláralapú stablecoin-piacra az értékpapír-jelleg szigorúbb szabályozást hozhat, szemben az amerikai GENIUS Act-tel, amely pénzként kezeli őket. A jegybanki üzenet egyértelmű: a stablecoin már nem technológiai mellékszál, hanem monetáris szuverenitási kérdés.
2. Mi az a három dolog, amit érdemes megjegyezni?
- Pénz vagy értékpapír: a BIS főigazgatója szerint a Tether és a Circle olyan beváltási feltételeket alkalmaz, amelyek miatt a tokenek árfolyama rendszeresen eltér a névértéktől – ez értékpapír-jellegzetesség, és szigorúbb közzétételi kötelezettséget vonna maga után.
- Dollarizáció és szuverenitás: a Standard Chartered szerint a feltörekvő piaci megtakarítások stablecoinban tartott része 173 milliárd dollárról 2028 végére 1,22 billió dollárra nőhet. Andrew Bailey (Bank of England) elismerte, hogy a nemzetközi szabályalkotás lelassult, miközben Abu Dhabi és Szingapúr már saját keretet épít – utat nyitva a szabályozási arbitrázsnak.
- Európai és magyar válasz: a Qivalis közös euró-stablecoin-projekt (ING, UniCredit, Raiffeisen) 2026 második felére tervezett. Püspök Ernest (Worldline) szerint Magyarországon a stablecoin egyelőre inkább stratégiai figyelési és pilot-jellegű terület marad, nem azonnali tömeges bevezetés.
3. Miért fontos a pénzügyi szektornak?
A pénzügyi szektornak a stablecoin-szabályozás már nem technikai, hanem geopolitikai és monetáris szuverenitási kérdés. A dolláralapú piac gyorsíthatja a feltörekvő gazdaságok dollarizációját, megkerülheti a tőkekontrollt, és új csatornát nyithat az adóelkerülésnek – a FATF szerint a stablecoinok felelnek a kriptoökoszisztémán belüli illegális tranzakciók többségéért. Amíg az Egyesült Államok és Európa más irányból közelít, a szigorú nemzetközi szabályozás hiánya piaci instabilitást és töredezettséget kockáztat.
Folytatás élőben itt: TechShow X.
2026. október 14-15., Várkert Bazár. Itt azokat hallhatod a színpadon, akik már élesben építik az intelligens pénzügyek következő fejezetét.
Inkább ETF, mint pénz
Pablo Hernández de Cos, a BIS főigazgatója április 20-án tartott tokiói beszédében a két legnagyobb stablecoin-kibocsátót, a Tethert és a Circle-t név szerint is említette. Szerinte mindkét cég olyan beváltási feltételeket alkalmaz, amelyek miatt a tokenek árfolyama rendszeresen eltér a névértéktől.
Ez a viselkedés pedig nem a pénzre, hanem az értékpapírokra jellemző.
Az osztályozás nem öncélú: ha a szabályozók értékpapírként kezelik a stablecoinokat, az szigorúbb közzétételi és megfelelőségi kötelezettségeket jelent. Ha pénzként – ahogyan azt a kriptoipar lobbizta ki -, az a mainstream fizetési felhasználás robbanásszerű terjedéséhez vezethet.
Az Egyesült Államokban a kongresszus tavaly elfogadta a GENIUS Act-et (stablecoin-szabályozási kerettörvény), az értékpapír-felügyelet (SEC) pedig már jelezte, hogy a törvény hatálya alá eső stablecoinokat nem kezeli értékpapírként.
A piac tehát az egyik irányba indult el – miközben a jegybanki világ a másikat preferálná.
A dollarizáció szívóhatása
A BIS-főigazgató figyelmeztetése a feltörekvő piacokon már most érezhető jelenségre vonatkozik: a dollár-stablecoinok felgyorsítják a helyi gazdaságok dollarizációját, megkönnyítik a tőkekontrollok megkerülését, és új csatornákat nyitnak az adóelkerülés számára.
A Pénzügyi Akciócsoport (FATF) márciusi jelentése szerint a stablecoinok a kriptoökoszisztémán belüli illegális tranzakciók többségéért felelősek.
A washingtoni IMF-Világbank tavaszi találkozón a téma központi helyet kapott. Tobias Adrian, az IMF monetáris és tőkepiaci részlegének igazgatója a Financial Timesnak megerősítette:
egyes feltörekvő országokban a dollár-stablecoinok már most számottevő részét képezik a fizetési forgalomnak, beleértve a határon átnyúló átutalásokat.
A Standard Chartered becslése szerint a feltörekvő piaci megtakarítók által stablecoinokban tartott vagyon a tavalyi 173 milliárd dollárról 2028 végére 1,22 billió dollárra nőhet. A növekedés különösen azokban az országokban lehet erős, amelyek fizetési mérleg-válságon estek át, vagy IMF-stabilizációs programban vesznek részt – mint Egyiptom, Pakisztán vagy Banglades.
Brazília már reagált: a stablecoin-szolgáltatókat bevonta a pénzmosás elleni ellenőrzési kötelezettségek hatálya alá, és számos külföldi átutalásnál 100 ezer dolláros limitet vezetett be.
Lassú szabályok, gyors piac
Andrew Bailey, a Bank of England elnöke – aki egyben a globális pénzügyi felügyeletet koordináló Pénzügyi Stabilitási Tanácsot (Financial Stability Board, FSB) is vezeti – a washingtoni találkozón elismerte: a stablecoinokra vonatkozó nemzetközi szabályalkotás az elmúlt egy évben lassult.
Egy évvel ezelőtt Bailey még úgy látta, hogy gyorsan haladnak a nemzetközi sztenderdek felé. Most azt mondja, hamarosan szembe kell nézniük a helyzettel.
Eközben Abu Dhabi és Szingapúr már kész szabályozási keretrendszerrel dolgozik, ami szabályozási arbitrázs lehetőségét teremti meg – vagyis a kibocsátók oda mennek, ahol enyhébbek a feltételek.
A BIS főigazgatója szerint ennek megakadályozása „kritikus fontosságú”, különben a széttöredezett szabályrendszerek súlyos piaci törésekhez vezethetnek.
Egy lehetséges fékezőerő a kamatfizetési tilalom: ha a stablecoinok nem fizethetnek kamatot, tartásuk költsége magas kamatperiódusban elriasztó – de ennek betartathatósága kérdéses.
Európa válaszlépései – és a magyar szög
Európa nem áll tétlenül, de lassan mozog. Tíz vezető európai bank – köztük az ING, a UniCredit és a Raiffeisen – Qivalis néven közös euró-stablecoint készít elő 2026 második felére.
A BIS maga is dolgozik egy alternatíván: a tokenizált betétek rendszerén, amely a bankrendszeren belül digitalizálná a betéti pénzt – a stablecoinok megkerülésével.
A Stripe már tavaly decemberben elindította stablecoin-fizetési rendszerét, Sármay Bence, a Visa magyarországi vezetője 2026 elejétől a stablecoin-áttörést az év egyik legfontosabb fizetési trendjének nevezte.
Püspök Ernest, a Worldline közép-kelet-európai üzletfejlesztési igazgatója márciusi interjúnkban pontosan így fogalmazott: a stablecoinok egyelőre inkább stratégiai figyelési és pilot-jellegű terület a magyar bankok számára, mint azonnali tömeges implementáció.
A jegybanki világ tehát világossá tette: a stablecoin nem ártatlan technológiai innováció, hanem monetáris szuverenitási kérdés. Amíg a szabályozók a nemzetközi egyeztetéseken keresik a közös nevezőt, a 315 milliárd dolláros piac – amelynek 98 százaléka dollár – napról napra mélyíti a tényeket.
Digitális euró, stablecoin, tokenizáció – A pénz jövője szekció, TechShow X. jubileumi konferencia, 2026. október 14-15., Várkert Bazár. Részletek és regisztráció →
Felhasznált források:
- Reuters: Global cooperation on stablecoins critically important, BIS says (Leika Kihara, 2026. április 20.)
- Financial Times: US stablecoins pose danger to emerging markets, say central bankers (Martin Arnold, 2026. április 20.)
