Az ügynök fizet – de kinek?
Az ügynöki kereskedelem körül az elmúlt hónapokban minden a fizetésindításról szólt. Hogyan kap tokent az AI-ügynök, hogyan hitelesíti magát, hogyan tartja be a költési limitet. Huszonegy európai bank már éles környezetben teszteli mindezt, a Santander le is bonyolította az első valós tranzakciót. A kibocsátói oldal tehát mozgásban van.
De amíg a bankok azt próbálgatják, hogyan engedjenek ki egy AI-ügynököt fizetni, addig a másik oldalon csend volt. A kereskedők, a fizetési szolgáltatók, az elfogadói infrastruktúra – ők eddig kimaradtak a képből. A Visa most erre reagált az Intelligent Commerce Connect bemutatásával.
Az ajtó, ami eddig hiányzott
A helyzet abszurditását egy szám érzékelteti: jelenleg négy különböző protokoll létezik arra, hogy egy AI-ügynök fizetést kezdeményezzen egy kereskedőnél. Trusted Agent Protocol, Machine Payments Protocol, Agentic Commerce Protocol, Universal Commerce Protocol. Négy nyelv, négy szabályrendszer, négy integráció – és a kereskedő valahogy mindegyiket kellene, hogy értse.
Az Intelligent Commerce Connect egyetlen integrációba sűríti mindezt. Token-tároló-független, protokollfüggetlen, és nem csak Visa-kártyákat kezel – más hálózatok tranzakcióit is képes fogadni. Pilot fázisban hat partnerrel indult, köztük az AWS-szel, amellyel a Visa decemberben már közös platformot épített az ügynöki kereskedelem számára.
Mandy Lamb, a Visa európai értéknövelt szolgáltatási üzletágának vezetője úgy fogalmazott:
a fizetések alapja a bizalom, a biztonság és a választás szabadsága – az Intelligent Commerce Connect ezt az alapot teremti meg.
Ami igazán fáj: a termékadat-kérdés
A protokollproblémánál van egy mélyebb réteg, amiről alig esik szó. Ahhoz, hogy egy AI-ügynök vásárolni tudjon egy kereskedőnél, nem elég, ha a fizetési csatorna nyitva van.
A kereskedő termékkínálatának – leírások, specifikációk, árak – gépolvashatónak kell lennie az AI-platformokon. Ha az ügynök nem látja, mit árul a bolt, nem tud vásárolni benne.
Ez nem technológiai feladat. Ez üzleti döntés, és jelenleg a legtöbb kereskedő nincs rá felkészülve. Az Intelligent Commerce Connect ezen a fronton is próbál segíteni, de a kereskedői adat-szabványosítás még nagyon az elején tart.
A PCI-megfelelőség kérdése is újra felmerül: amikor nem ember indítja a tranzakciót, hanem AI-ügynök, a kereskedő nevében eljáró szolgáltatónak is teljesítenie kell a biztonsági előírásokat.
A kirakós harmadik darabja
Érdemes rálátni, hogyan épül ez a rendszer. Claudio Di Nella, a Visa európai alelnöke februárban a FinTechZone-nak adott interjúban háromfázisú modellt vázolt: előbb az AI tájékozódik és ajánl, aztán a felhasználó nevében tranzakciót hajt végre, végül önállóan kezdeményez.
Az Agentic Ready program a kibocsátói oldalt készíti fel a második fázisra. Az AWS-partnerség a fejlesztői infrastruktúrát adja. Az Intelligent Commerce Connect pedig az elfogadói oldalt nyitja meg.
A három elem együtt ad egészet. Kibocsátó nélkül nincs, aki elindítsa a fizetést. Elfogadó nélkül nincs, aki befogadja. Fejlesztői eszközök nélkül nincs, aki megépítse az ügynököt.
A Visa fél év alatt mind a három lábat felállította – legalábbis pilot szinten.
A magyar szál: mikor érkezik az elfogadói oldal?
Sármay Bence, a Visa magyar vezetője januárban a FinTechZone-on írta: 2026-ban belépünk az ügynöki kereskedelem korszakába.
A kibocsátói oldalon az Erste, a Raiffeisen és a Revolut már tesztel. Az elfogadói oldalon viszont a magyar kereskedők és fizetési szolgáltatók egyelőre kívülről nézik a pilotot.
Ami világos: a két oldal – kibocsátói és elfogadói – nélkül az ügynöki kereskedelem nem indul be itthon sem.
A Visa az infrastruktúrát építi. A kérdés az, ki lép elsőként a magyar piacon.
Agentic AI éles üzemben – Autonóm pénzügyek szekció, TechShow X. jubileumi konferencia, 2026. október 14-15., Várkert Bazár. Részletek és regisztráció →