Inkább ETF, mint pénz

Pablo Hernández de Cos, a BIS főigazgatója április 20-án tartott tokiói beszédében a két legnagyobb stablecoin-kibocsátót, a Tethert és a Circle-t név szerint is említette. Szerinte mindkét cég olyan beváltási feltételeket alkalmaz, amelyek miatt a tokenek árfolyama rendszeresen eltér a névértéktől.

Ez a viselkedés pedig nem a pénzre, hanem az értékpapírokra jellemző.

Az osztályozás nem öncélú: ha a szabályozók értékpapírként kezelik a stablecoinokat, az szigorúbb közzétételi és megfelelőségi kötelezettségeket jelent. Ha pénzként – ahogyan azt a kriptoipar lobbizta ki -, az a mainstream fizetési felhasználás robbanásszerű terjedéséhez vezethet.

Az Egyesült Államokban a kongresszus tavaly elfogadta a GENIUS Act-et (stablecoin-szabályozási kerettörvény), az értékpapír-felügyelet (SEC) pedig már jelezte, hogy a törvény hatálya alá eső stablecoinokat nem kezeli értékpapírként.

A piac tehát az egyik irányba indult el – miközben a jegybanki világ a másikat preferálná.

A dollarizáció szívóhatása

A BIS-főigazgató figyelmeztetése a feltörekvő piacokon már most érezhető jelenségre vonatkozik: a dollár-stablecoinok felgyorsítják a helyi gazdaságok dollarizációját, megkönnyítik a tőkekontrollok megkerülését, és új csatornákat nyitnak az adóelkerülés számára.

A Pénzügyi Akciócsoport (FATF) márciusi jelentése szerint a stablecoinok a kriptoökoszisztémán belüli illegális tranzakciók többségéért felelősek.

A washingtoni IMF-Világbank tavaszi találkozón a téma központi helyet kapott. Tobias Adrian, az IMF monetáris és tőkepiaci részlegének igazgatója a Financial Timesnak megerősítette:

egyes feltörekvő országokban a dollár-stablecoinok már most számottevő részét képezik a fizetési forgalomnak, beleértve a határon átnyúló átutalásokat.

A Standard Chartered becslése szerint a feltörekvő piaci megtakarítók által stablecoinokban tartott vagyon a tavalyi 173 milliárd dollárról 2028 végére 1,22 billió dollárra nőhet. A növekedés különösen azokban az országokban lehet erős, amelyek fizetési mérleg-válságon estek át, vagy IMF-stabilizációs programban vesznek részt – mint Egyiptom, Pakisztán vagy Banglades.

Brazília már reagált: a stablecoin-szolgáltatókat bevonta a pénzmosás elleni ellenőrzési kötelezettségek hatálya alá, és számos külföldi átutalásnál 100 ezer dolláros limitet vezetett be.

Lassú szabályok, gyors piac

Andrew Bailey, a Bank of England elnöke – aki egyben a globális pénzügyi felügyeletet koordináló Pénzügyi Stabilitási Tanácsot (Financial Stability Board, FSB) is vezeti – a washingtoni találkozón elismerte: a stablecoinokra vonatkozó nemzetközi szabályalkotás az elmúlt egy évben lassult.

Egy évvel ezelőtt Bailey még úgy látta, hogy gyorsan haladnak a nemzetközi sztenderdek felé. Most azt mondja, hamarosan szembe kell nézniük a helyzettel.

Eközben Abu Dhabi és Szingapúr már kész szabályozási keretrendszerrel dolgozik, ami szabályozási arbitrázs lehetőségét teremti meg – vagyis a kibocsátók oda mennek, ahol enyhébbek a feltételek.

A BIS főigazgatója szerint ennek megakadályozása „kritikus fontosságú”, különben a széttöredezett szabályrendszerek súlyos piaci törésekhez vezethetnek.

Egy lehetséges fékezőerő a kamatfizetési tilalom: ha a stablecoinok nem fizethetnek kamatot, tartásuk költsége magas kamatperiódusban elriasztó – de ennek betartathatósága kérdéses.

Európa válaszlépései – és a magyar szög

Európa nem áll tétlenül, de lassan mozog. Tíz vezető európai bank – köztük az ING, a UniCredit és a Raiffeisen – Qivalis néven közös euró-stablecoint készít elő 2026 második felére.

A BIS maga is dolgozik egy alternatíván: a tokenizált betétek rendszerén, amely a bankrendszeren belül digitalizálná a betéti pénzt – a stablecoinok megkerülésével.

A Stripe már tavaly decemberben elindította stablecoin-fizetési rendszerét, Sármay Bence, a Visa magyarországi vezetője 2026 elejétől a stablecoin-áttörést az év egyik legfontosabb fizetési trendjének nevezte.

Püspök Ernest, a Worldline közép-kelet-európai üzletfejlesztési igazgatója márciusi interjúnkban pontosan így fogalmazott: a stablecoinok egyelőre inkább stratégiai figyelési és pilot-jellegű terület a magyar bankok számára, mint azonnali tömeges implementáció.

A jegybanki világ tehát világossá tette: a stablecoin nem ártatlan technológiai innováció, hanem monetáris szuverenitási kérdés. Amíg a szabályozók a nemzetközi egyeztetéseken keresik a közös nevezőt, a 315 milliárd dolláros piac – amelynek 98 százaléka dollár – napról napra mélyíti a tényeket.

Felhasznált források:

• Reuters: Global cooperation on stablecoins critically important, BIS says (Leika Kihara, 2026. április 20.)
• Financial Times: US stablecoins pose danger to emerging markets, say central bankers (Martin Arnold, 2026. április 20.)