1. Miről szól a beszámoló röviden?
A FinTechZone november 3-i, „A DÁP csak a kezdet volt” című webinárján dr. Kása Ferenc azt mutatta be, milyen jogi követelményekre kell felkészülniük a bankoknak az EUDI-adattárca elfogadásához. Szerinte a felkészülés nem szűkülhet a tárca technikai befogadására, mert az eIDAS 2.0, az AMLR és a magyar jog együtt adja meg a követelményeket.
2. Mi az a három dolog, amit érdemes megjegyezni?
- Két 2027-es határidőt nem szabad összekeverni. Az AMLR alkalmazása 2027. július 10-én indul, és az ügyfél-átvilágítás szabályait írja át, az EUDI-adattárcák elfogadása pedig 2027. december 24-től kötelező.
- A kötelezettség a bankot terheli, az ügyfelet nem. A tárcát az ügyfél önkéntes kérésére kell elfogadni, a többi tagállam tárcáival együtt, és a szolgáltatáshoz az ügyfélnek más módon is hozzá kell tudnia férni.
- Ami a tárcából hiányzik, azt máshonnan kell beszerezni. Nem minden, az átvilágításhoz szükséges adat érkezik meg a tárcából, a tényleges tulajdonos azonosítása, a szankciós és a PEP-vizsgálat pedig a tárcás azonosítás után is a bankra vár.
3. Miért fontos ez a pénzügyi szektornak?
Kása Ferenc szerint a jogi felkészülés végén hat kérdésre kell kész választ adni a megvalósítóknak, és szinte minden felügyeleti ellenőrzés először a dokumentálást vizsgálja majd. A tárcákhoz való technikai kapcsolódást a bank kiszervezheti, a megfelelőségért viselt felelősség azonban a banknál marad. A legkönnyebb a határidőket alábecsülni.
A bankoknak 2027. december 24-ig minden európai digitális adattárcát el kell tudniuk fogadni. Dr. Kása Ferenc szerint a felkészülés azonban nem szűkülhet az EUDI-adattárca (EUDI Wallet), vagyis az uniós szabvány szerinti digitális személyazonosító tárca technikai befogadására. A követelményeket három szabályrendszer együtt adja meg: az eIDAS 2.0, az új uniós pénzmosás elleni rendelet, az AMLR és a magyar jog. A három szabályrendszer nem mindig ugyanazt kéri, és a határidejük sem azonos, mert az AMLR-t már 2027. július 10-től alkalmazni kell, ezért a fejlesztés előtt három kérdésre kell választ adni: kit kötelez, mire kötelez és mikortól.
Az előadás a FinTechZone november 3-i, „A DÁP csak a kezdet volt” című webinárján hangzott el, „A megfelelés új szabályai” címmel. Megnézem a videófelvételt.
A beszámoló fejezetei
Mikortól: két dátum 2027-ben, két külön kötelezettség
Kása Ferenc szerint az eIDAS 2.0 a kapcsolódó végrehajtási rendeletek 2024. december 24-i hatálybalépésétől számítja az EUDI-adattárcák biztosítására és elfogadására vonatkozó határidőket. A tagállamoknak ettől számítva két éven belül, vagyis 2026. december 24-ig kell legalább egy EUDI-adattárcát biztosítaniuk.
Magyarországon a DÁP-tárca lesz a hivatalos EUDI-adattárca.
Az elfogadásra kötelezett szervezeteknek ugyanettől az időponttól számítva három év áll rendelkezésükre: 2027. december 24-ig kell megfelelniük az adattárcák elfogadására vonatkozó követelményeknek. Az AMLR alkalmazása már előbb, 2027. július 10-én indul.
A két 2027-es dátumot Kása Ferenc hangsúlyozta, hogy nem szabad összekeverni: a júliusi az ügyfél-átvilágítás szabályait írja át, a decemberi az adattárcák elfogadását teszi kötelezővé.
Az ügyfél-átvilágítás részletszabályait az uniós pénzmosás elleni hatóság, az AMLA standardja (CDD RTS) rendezi, amely még az Európai Bizottság elfogadására vár. A standard a kihirdetése után húsz nappal lép hatályba, és újabb hat hónap múlva kell alkalmazni, így az alkalmazás napja ma még nem ismert.
A magyar pénzmosás elleni törvény, a Pmt. módosítására nem érdemes várni.
Az AMLR ugyanis a GDPR-hoz hasonlóan uniós rendelet, tehát átültetés nélkül, közvetlenül alkalmazandó.
A jövőbeli magyar szabály ezért nem tartalmazhat ellentétes rendelkezéseket az AMLR-rel szemben.
Kit kötelez: a bankot igen, az ügyfelet nem
Az eIDAS 2.0 három kört különít el: a közszférát, a magánszférát és az óriásplatformokat. A bankok a magánszférába tartoznak. Számukra az EUDI-adattárca elfogadása akkor kötelező, ha jogszabály vagy szerződés erős felhasználó-hitelesítést ír elő az online azonosításhoz vagy fizetés megerősítéshez.
A mikro- és kisvállalkozásokra ez a kötelezettség nem vonatkozik.
A kötelezettség a bankot terheli, az ügyfelet nem. Az elfogadás mindig az ügyfél önkéntes kérésére történik, és a szolgáltatáshoz más módon is hozzá kell tudnia férni.
Az adattárca a meglévő azonosítási csatornákat kiegészíti, és nem váltja ki.
Egy résztvevő arra volt kíváncsi, elég-e a DÁP-törvénynek megfelelni, ha a DÁP-tárcából hivatalos EUDI-adattárca lesz. Kása Ferenc figyelemmel az EU-s szabályozásra levezette, hogy ez önmagában kevés és nem jelent automatikus megfelelést.
Az eIDAS szerinti elfogadási kötelezettség teljesítésekor a banknak az érintett online azonosítási helyzetekben a magyar tárca mellett a többi tagállam rendeletnek megfelelő EUDI-adattárcáit is el kell fogadnia.
Lehetséges megoldás lehet a bank számára, hogy egy közvetítő szolgáltatáson keresztül oldja meg az együttműködést a többi tagállami tárcákkal.
Mire kötelez: azonosítási lehetőségek és az alternatív távoli eljárás
Az AMLR két fő módszert határoz meg az ügyfél személyazonosságának ellenőrzéséhez: az okmányon alapuló ellenőrzést, illetve a megfelelő elektronikus azonosító eszközök és releváns minősített bizalmi szolgáltatások használatát.
Az elektronikus lehetőségek között az EUDI-adattárcát, a jelentős vagy magas biztonsági szint követelményeinek megfelelő elektronikus azonosító eszközöket és a releváns minősített bizalmi szolgáltatásokat kell megkülönböztetni.
A banknak a választott módszer alkalmazhatóságát és a szükséges adatok elérhetőségét is vizsgálnia kell.
Az alternatív távoli eljárás a ma is használt távoli azonosítási megoldásokra épít. A változás az elnevezésében és az alkalmazási sorrendben van: az AMLA végleges CDD RTS-tervezete alapján feltételhez kötött lehetőség.
Akkor alkalmazható, ha az ügyféltől észszerűen nem várható el az okmány személyes bemutatása, és nem fér hozzá az AMLR követelményeinek megfelelő elektronikus azonosító eszközhöz vagy releváns minősített bizalmi szolgáltatáshoz. A két feltételnek együtt kell teljesülnie.
Ha bármelyik feltétel hiányzik, akkor ez az út nem nyílik meg.
Az RTS-tervezet szerint az alternatív távoli eljárást alkalmazó banknak igazolnia kell, miért nem lehetett az ügyfelet a főszabály szerinti módszerekkel ellenőrizni.
A feltételek vizsgálatát ezért nem helyettesítheti egy általános ÁSZF-kikötés.
Kása Ferenc javasolja a bankoknak a gyakori azonosítási helyzetek előzetes összegyűjtését és kategorizálását, amelyekhez érdemes előre forgatókönyvet készíteni. Így a bank előre kidolgozott, az adott ügyfél helyzetére alkalmazható döntési szabályokra és dokumentált eljárásrendre támaszkodhat.
Ami a tárcából hiányzik, azt máshonnan kell beszerezni
Az EUDI-adattárcából nem feltétlenül érkezik meg minden, az ügyfél-átvilágításhoz szükséges adat. A kötelező személyazonosító alapadatokat opcionális adatok és további elektronikus igazolások egészíthetik ki, amelyek elérhetősége országonként is eltérhet.
A hiányzó adatokat a banknak más megfelelő forrásból kell beszereznie és ellenőriznie.
A felkészülés során ezért pontosan meg kell határozni, mely adatokat milyen forrásból és milyen jogalapon használhatja fel.
A Pmt. ma a születési nevet, az anyja születési nevét és az okmány típusát és számát is külön nevesíti. Az AMLR adatkövetelményeit eltérő szerkezetben határozza meg.
A hatályos magyar előírásokat, a később alkalmazandó AMLR-t és a még elfogadás előtt álló CDD RTS-tervezetet ezért eltérő jogi státuszuknak megfelelően kell figyelembe venni. A Pmt.-t ezért összhangba kell hozni az AMLR-rel, valamint az elfogadását követően alkalmazandó AMLA CDD RTS-sel.
Kása Ferenc szerint tisztázni kell, mely hazai adatok maradnak meg, és melyik hazai azonosítási csatorna melyik uniós útnak felel meg.
Alacsony kockázatú természetes személyek egyszerűsített átvilágításánál az RTS-tervezet csökkentett adatköre nem tartalmaz kötelező lakcímadatot. Az AMLR szerint a személyazonosság ellenőrzése indokolt esetben az üzleti kapcsolat létrejöttétől számított legfeljebb 60 napig halasztható, megfelelő kockázatkezelési intézkedések mellett.
A könnyítés azonban nem jelenti az ellenőrzésnek az elhagyását.
A tényleges tulajdonos azonosítása, a kapcsolat céljának rögzítése, a szankciós és a kiemelt közszereplői (PEP) vizsgálat a tárcás azonosítás után is a bankra vár. Az arckép a kötelező személyazonosító adatkörnek (PID) csak később, 2028. augusztus 11-től válik részévé, a rendeletben meghatározott feltételekkel.
Az ügyfél arcképét a bank csak saját, GDPR szerinti jogalappal kezelheti tovább, mert az átadáshoz adott ügyfél-megerősítés technikai biztosíték, nem jogalap.
Hat kérdés, amelyre a fejlesztés előtt választ kell adni
Kása Ferenc kiemelte, hogy a jogi felkészülés végén hat kérdésre kell kész választ átadni a megvalósítóknak.
Mely szolgáltatásokra vonatkozik az elfogadási kötelezettség? Milyen szabályok szerint fogadja el a bank a tárcát? Melyik azonosítási út mikor nyílik meg? Mi történik a hiányzó adatokkal? Hogyan dokumentálja és őrzi meg a bank az indoklást és a bizonyítékot? Végül: ki dönt, ki tartja karban a folyamatot, és ki igazolja a megfelelést?
Kása Ferenc a dokumentálásra külön figyelmet kért, ugyanis szinte minden felügyeleti ellenőrzés ezt fogja először vizsgálni.
A tárcákhoz való technikai kapcsolódás terhét a bank kiszervezheti. A webinár másik két előadója szerint a Namirial Wallet Gateway egyetlen kapcsolaton át éri el az európai digitális adattárcákat. A Contum a Namirial magyar bevezetési partnereként a jogi és compliance-követelmények folyamati és műszaki leképezésében, valamint a Namirial Wallet Gateway integrációjában segíti a bankokat.
A megfelelőségért viselt felelősség ugyanakkor továbbra is a banké.
A webinár záró kérdésére, mit a legkönnyebb alábecsülni, Kása Ferenc a határidőket nevezte meg. Sokan abban a hitben vannak, hogy „van még időnk. Ez nem igaz.” A GDPR bevezetésére emlékeztetett, amelyet sokan két hónapos feladatnak hittek. A felkészülést szerinte „nem lehet túl korán elkezdeni”.
Az eIDAS 2.0, az EUDI Wallet vagy az AMLR kapcsán keres szakmai tájékoztatást vagy megoldást? Kattintson a linkre, vagy fotózza le a QR-kódot, és válassza ki az érdeklődési témákat, és jelezze, hogy szakmai anyagot, kapcsolatfelvételt vagy mindkettőt kér a Contumtól.

