„A fintech megoldások a hosszú távú potenciáljuk miatt kiemelt figyelmet érdemelnek” – emelte ki Fáykiss Péter, az MNB igazgatója a FinTechShow-n. A szabályozókat a fintech innovációk nemzetközi szinten is kihívások elé állítják, amelyek kezelésében itthon a jegybankot a saját „fintech platformja” – a Pénzügyi Innovációs Platform és a Szabályozói Tesztkörnyezet – segítheti.
Interjú Fáykiss Péterrel, az MNB Makroprudenciális igazgatóságának igazgatójával az MNB Pénzügyi Innovációs Platformjával (Innovation Hub) és a Szabályozói Tesztkörnyezettel (Regulatory Sandbox) kapcsolatban.
Kapcsolódó cikkek:
- A mai napon elindult az MNB fintech platformja, 2018.03.20.
- 3 dolog, amiért hasznos játszani a szabályozói homokozóban, 2018.02.21.
- Fintech konzultációval indítja az évet az MNB, 2018.01.05.
- Az MNB szabályozói sandbox-ról “A fintechen túl”, 2017.10.02.
Milyen gyakorlati elvárások mentén hozta létre az MNB a Pénzügyi Innovációs Platformot? Mikor tekinti sikeresnek a Platform működését?
Fáykiss Péter: Az MNB elsődleges célja a platform megalkotásával, hogy támogassa hazánkban a FinTech megoldások terjedését, és ezáltal a hazai pénzügyi rendszer versenyképességét. Azért, hogy minél jobban figyelembe vehessük az érintett szereplők véleményét, a régióban is egyedülállóan széles körben mértük fel az inkumbens intézmények, a FinTech cégek, a fogyasztók és befektetők igényeit, javaslatait. Emellett megvizsgáltuk a legjobb nemzetközi gyakorlatokat is, mint például az ausztrál és a brit modellt.
Az MNB Pénzügyi Innovációs Platform (Innovation Hub) akkor lehet igazán sikeres, ha valóban katalizálni tudja a FinTech innovációk hazai elterjedését, és igazodni tud azok gyors, dinamikus változásához. Ezt az eredményt az MNB és az innovátorok közti aktív párbeszéd, valamint az egyablakos válaszadás biztosíthatja.
Kaptak-e már megkereséseket, milyen jellegűeket?
Fáykiss Péter: Igen, már több megkeresés is érkezett az MNB Innovation Hub-hoz. Az általános kapcsolatfelvétel és az MNB szakmai rendezvényeit érintő kérdések mellett természetesen – a Szabályozói Támogató Platform segítségével – az adott fejlesztésekre vonatkozó jogi lehetőségekről is érdeklődtek az innovátorok. Az egyéni megkeresésekről azonban csak az érintettek hozzájárulásával adható részletesebb információ .
Milyen jellegű és érettségű megoldásokat vár az MNB a sandboxba?
Fáykiss Péter: Az MNB Regulatory Sandbox részletes paramétereinek meghatározása még nem zárult le. A tervek szerint az MNB konkrét és átlátható kritériumokhoz kötné a részvételt. Ez alapján a jelentkezőktől elvárt lenne a megfelelő felkészültség, a részletesen kidolgozott, jelentős újdonságtartalommal bíró, s a fogyasztók számára is előnyt jelentő termék vagy szolgáltatás.
Fontos továbbá, hogy az egyes megoldások a pénzügyi stabilitási és a fogyasztóvédelmi kockázatok kezelése szempontjából is kellően kidolgozottak legyenek. Egy adott jelentkezőre vonatkozó konkrét elvárásrendszer – a nemzetközi példákhoz hasonlóan – a FinTech innovátorral való egyeztetések alapján alakulna ki.
Hogyan határozzák meg, hogy mennyi ideig lesznek a megoldások a sandboxban?
Fáykiss Péter: A piaci szereplők visszajelzései alapján – összhangban a nemzetközi példákkal is – egy féléves tesztidőszak elegendő egy Regulatory Sandboxban. Ugyanakkor az új ötletek természetéből fakadóan szeretnénk kellő rugalmasságot is biztosítani, így indokolt lehet további fél év opcionális hosszabbítás beépítése is a működésbe.
A tesztidőszak leginkább az adott „innovációra szabottan” határozható meg, annak optimális hossza jelentős részben az újítás jellegétől függ. Érdekes viszont, hogy a brit példa szerint a jelentkezések kiértékelése és a tesztek lefolytatása hatékonyabban kezelhető, ha az innovátorok a folyamatos befogadás helyett előre meghatározott „tesztkörökre” jelentkezhetnek.
Milyen típusú mentességekre számíthat a piac?
Fáykiss Péter: A tervek szerint két lépcsőben valósulhat meg a folyamat. Az első lépésben az MNB hatáskörébe tartozó MNB rendeletekben, ajánlásokban, állásfoglalásokban előírt szabályokat érintően történhet ideiglenes mentesítés. Ezt követően az Innovation Hub, valamint a már felállított Regulatory Sandbox tapasztalatai alapján megkezdődhetne egy általános szabályrendszer kialakítása is, mely szélesebb körben adhatna mentességet a hazai jogszabályok alól.
Tervezik-e a szabályozói sandbox és a piacon lévő sandboxok közötti együttműködéseket?
Fáykiss Péter: Az MNB Regulatory Sandbox jelenleg kialakítás alatt áll, így a további együttműködési irányokról csak ezt követően érdemes beszélni. Az MNB ugyanakkor már most is nagy hangsúlyt fektet a piaci szereplőkkel való aktív kommunikációra. Az MNB Innovation Hub és az egyéb kezdeményezései keretében igyekszik szorosan együttműködni a FinTech cégekkel és az innovatív szemléletű inkumbens intézményekkel is. Ennek megfelelően érdemes majd megvizsgálni a szabályozói és a piaci sandboxok közötti együttműködés lehetőségét is.
Készül-e a szabályozó arra, hogy külön blockchain kutatóközpontot is létesítsen?
Fáykiss Péter: A DLT (Distributed Ledger Technology) megoldások számos területen alkalmazhatók lehetnek, de nemzetközi szinten sem tisztázott, hogy mely problémákat tudják majd leginkább orvosolni. Fontos továbbá, hogy a kockázatokat és a jogszabályi előírásokat is megfelelően kezelő rendszer épüljön ki, így az ezzel kapcsolatos tapasztalatok gyűjtése is hosszabb időt vehet igénybe.
Az MNB ugyanakkor szorosan nyomon követi azon nemzetközi példákat, ahol megkísérlik a blockchain technológiát jegybanki, felügyeleti gyakorlatban is hasznosítani. Az MNB által szervezett április végi FinTech konferencián például a résztvevők megismerkedhettek az ír jegybank erre vonatkozó fejlesztéseivel. Figyelemmel kísérjük tehát az új megoldásokat, és megfelelő keretek közt törekszünk átültetni az innovatív technológiákat az MNB gyakorlatába is.