A digitális fizetés, a szabályozói megfelelést segítő alkalmazások (RegTech), a kibervédelem és az operációs költségeket csökkentő digitális transzformációs megoldások kaptak hangsúlyosabb szerepet a fintech szektorban 2022-ben – olvasható az MNB legfrissebb Fintech és Digitalizációs Jelentésében.

Igaz, a fintech szektorba áramló tőkebefektetések volumene visszaesett 2022-ben a megelőző évhez képest, ám ennek ellenére megtartotta dinamikus növekedését, elsősorban a digitális fizetési szegmensnek köszönhetően.

A digitális fizetési megoldások mellett felértékelődött a RegTech, azon belül is az ESG-megfelelést segítő megoldások jelentősége, köszönhetően a szabályozói környezet dinamikus változásának. A mesterséges intelligencia berobbant a pénzügyi szektorban is, amit jellemzően a kibervédelem területén hasznosítanak a szolgáltatók.

Az aktuális fintech trendek, az elmúlt évek fintech eredményei és a legújabb fintech megoldások kerülnek górcső alá 2023. október 11-én a hetedik FinTechShow-n, ahol idén először a közép-kelet-európai fintech szövegtségek és fintech cégek is bemutatkoznak. További részletek: FinTechShow 7.0

A bankok digitális jövőjét meghatározó technológiai trendekkel, az újgenerációs megoldásokkal 2023. november 23-án a BankTechShow-n foglalkozunk Magyarország vezetői banki és IT cégeinek technológiai és üzleti vezetőivel közösen. További részletek: BankTechShow 1.0

Erősödik a bizalom a fintech szolgáltatókkal szemben

Bár növekszik a fogyasztói bizalom a fintech szolgáltatókkal szemben, és 2022-ben a fogyasztók négyötöde használt valamilyen digitális eszközt a pénzügyei kezelésére, a bankfiókok még hosszú ideig velünk maradnak – derül ki a negyedik alkalommal közzétett Jelentésből.

A pandémia hatására erősödött a digitális bevonódás, ám a járvány után az idősebb generáció visszatért a személyes, bankfióki ügyintézéshez. Ezzel szemben a fiatalabb generációk körében a bizalom súlypontja a tradicionális pénzügyi szereplőktől a fintech-ek felé tolódott.

A pénzügyek digitális kezelése kapcsán nemcsak az ügyfélélmény értékelődött fel, de a hibrid kapcsolattartási megoldások iránti igény is, amelyek vegyítik az önkiszolgáló digitális platformokat az ügyintézőkkel való személyes interakciókkal.

Főbb FinTech trendek

1. BNPL és beágyazott pénzügyi megoldások

A digitális fizetési tranzakciók volumene évről-évre dinamikusan növekszik, amihez az utóbbi időszakban az egyre népszerűbbé váló BNPL, a Buy Now Pay Later fizetési megoldás is hozzájárult.

A BNPL egy olyan fintech megoldás, amely lehetővé teszi a vásárlók számára, hogy egy terméket azonnal megvásároljanak, de az árát később fizessék ki, általában több részletben, de viszonylag rövid futamidővel.

Az MNB a Jelentésben megjegyzi, hogy a BNPL-szisztéma hosszú távú életképessége több oldalról is nyomás alá került. Egyrészt az üzleti modell veszélybe került a magas kamatkörnyezet és a kedvezőtlen gazdasági kilátások miatt, másrészt a túladósodás kockázata magas (a gyors és könnyű hozzáférés miatt), ezért egyre szigorúbb feltételeket szabnak a hatóságok a BNPL szolgáltatók számára.

Az MNB kiemeli, hogy a BNPL terjedését a kereskedelmi platformok applikációiba ágyazott pénzügyi szolgáltatások (embedded finance) is segítik, amelyek lehetővé teszik a vásárlók számára, hogy azonnal és gyorsan használják ezeket a szolgáltatásokat.

2. Szabályozói megfeleléssel kapcsolatos megoldások (RegTech)

A szabályozói környezet egyre összetettebbé válik és dinamikusan változik, aminek köszönhetően a RegTech alszegmens folyamatosan növekszik. A RegTech cégek arra törekszenek, hogy megoldásaikkal segítsék a pénzügyi szolgáltatókat a szabályozói megfelelésben, a jogszabályok nyomon követésében.

Ezen belül is felértékelődött az ESG, a fenntartható és társadalmilag felelős magatartással kapcsolatos előírásoknak való megfelelés segítése. Az ESG megfeleléshez kapcsolódó szabályozási változások új irányokat határoznak meg (lásd: CSRD), amelyeket 2024-től kezdve teljesíteniük kell a vállalatoknak (bizonyos vállalatméret felett).

A fintech-ek szerepe kulcsfontosságú a fenntarthatóságban, mint például az ESG-célú tőkegyűjtésben, az ESG analitikában, a karbonlábnyom követésében és neutralizálásában – írja az MNB.

A globális kihívások között említi az MNB a pénzügyi bevonódás problémáját, ami nemcsak a bankszámlához való nehéz hozzáférést takarja, hanem a digitális pénzügyi szolgáltatások nehézkes használatát is. A tapasztalatlan számlatulajdonosok sokkal könnyebben esnek áldozatul a csalásoknak, a pénzügyi visszaéléseknek, ami miatt a pénzügyi szolgáltatóknak a terméktervezés során figyelembe kell venniük ennek a célcsoportnak a tudáshiányát is.

3. Kiberbiztonság és digitális ellenállóképesség megerősítése (DORA)

„Ha a kiberbűnözés egy nemzetgazdaság lenne, akkor a világ harmadik legnagyobb gazdasága lenne”

– írja az MNB. A bankok kockázati vezetői (CRO) szerint napjainkra a bankok számára a legjelentősebb kockázat a kiberbiztonság lett.

A kiberbűnözési tevékenység folyamatosan növekvő intenzitása és komplexitása miatt felértékelődött a mesterséges intelligencia (MI) alapú csalásmegelőző és -detektáló megoldások alkalmazása a pénzügyi szektorban, amelyek képesek jelentős költségmegtakarítást és hatékonyabb védelmet eredményezni. Az automatizált, MI-re épülő biztonsági modellek képesek felismerni a rendellenes viselkedéseket, felmérni a sebezhetőséget és megjelölni a káros tevékenységeket.

Az uniós jogalkotók felismerték, hogy a pénzügyi ágazat egyre nagyobb mértékben támaszkodik az információs és kommunikációs technológiákra, amelynek következményeként a pénzügyi szervezetek sebezhetőbbé válhatnak a kibertámadásokkal szemben, ezért nélkülözhetetlen a pénzügyi szektor digitális működési ellenállóképességének megerősítése.

A kihívások kezelésére 2023. január 16-án hatályba lépett a pénzügyi ágazat digitális működési ellenállóképességéről szóló rendelet, a DORA (Digital Operational Resilience Act), amely a kibertámadások észlelésére és az esetleges működési zavarok kezelésére koherens szabályokat vezet be.

4. Kriptopiaci és megosztott főkönyvi technológiára épülő innovációk megalapozása

A 2022-es év fintech trendje között a jegybank kitér a „kriptoeszköz-fertőzésre”, a kriptoeszközpiac láncreakciószerű negatív eseményeinek összességére, melynek hatása egy összeomlási hullám lehet.

Ez a fertőzési hatás azért alakul ki, mert egyes kriptoeszközök értékének hirtelen zuhanása nemcsak az adott eszközre korlátozódik, hanem más eszközökre, illetve akár az egész kriptopiacra is hatással van, mely bizalomvesztést eredményez a teljes kripto-ökoszisztéma számára – írja az MNB.

Az összeomlás-hullám számos tényező miatt alakult ki, amelyek jellemzően a szabályozás hiányára vezethetők vissza. A szabályozói hiányosságokat oldaná fel az EU-ban a kriptoeszközökre vonatkozó első, egységes uniós szabályozás, a MiCA (Markets in Crypto Assets), amely nemcsak a fogyasztóvédelmet, a piaci integritást és stabilitást teremtené meg, de az innovációt is támogatná.

Az EU a DLT rendelet megalkotásával megteremtette a jogi lehetőségét a pénzügyi piaci szereplők számára a pénzügyi eszközök tokenizálására és a megosztott főkönyvi technológiával kapcsolatos tapasztalatszerzésre.

A megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrák kísérleti rendszeréről szóló rendelet 2023. március 23-tól teljes egészében közvetlenül alkalmazandók valamennyi tagállamban, és létrehozza az ún. DLT kísérleti rendszert (DLT pilot regime).

Bank-FinTech partnerségek erősödése

A digitalizációs kihívások olyan fejlesztési igényeket is felszínre hoznak, amelyeket a bankok házon belül nem tudnak maradéktalanul kielégíteni, de pusztán az igények azonosításában is segítségül lehetnek a fintech cégek.

A fintech cégekkel kötött partnerségeknek három fő stratégiája azonosítható:

1. a hatékonyságnövelő operatív technológiai partnerségek, amelynek keretében meglévő folyamatokat digitalizálnak, pl.: számlanyitás, hitelezés stb.
2. Ügyfélközpontú partnerségek, melyek célja a felhasználói élmény (UX) növelése.
3. Frontend fókuszú partnerségek, melyek keretében a frontendet a FinTech fejleszti, illetve a FinTech cég lép kapcsolatba az ügyféllel a bank pedig az infrastruktúrát biztosítja (ide tartoznak a Banks-as-a-Service, BaaS megoldások).

A bank-fintech partnerségek gyakorlati tapasztalataira, a legjobb gyakorlatokra is kitérnek 2023. október 11-én a FinTechShow-n aközép-kelet-európai fintech szövetségek vezetői. További részletek itt: FinTechShow 7.0.

Az MNB Fintech és Digitalizációs Jelentése itt érhető el.

Címlapfotó: stock.adobe.com by HQUALITY | Licence: FinTech Group