Nemcsak a való világban, hanem a virtuálisban is kezdenek elszállni az ingatlanárak. Legutóbb 450 ezer dollárt, közel 140 millió forintot fizetett egy felhasználó azért, hogy Snoop Dogg szomszédja legyen a Sandbox nevű virtuális világban. A metaverzumban a legdrágább helyek azok, ahol sok felhasználó gyűlik össze – írja a CNBC.
A telkek árai a metaverzumban 500%-kal megugrottak az elmúlt néhány hónapban, mióta a Facebook tavaly októberben bejelentette, felépíti a metaverzumát. Egyes befektetők dollármilliókat fizetnek a virtuális világban az ingatlanokért, telkekért, mindazok ellenére, hogy rendkívül magas kockázattal kell számolniuk.
A világ első metaverzuma 2003-ban indult
Hasonló őrületnek 2003-ban lehettünk tanúi a ”Second Life” virtuális világ elindulásakor, amelynek saját pénzneme (Linden Dollár) és árfolyama is volt. A „Second Life” saját belső gazdasággal, közösségi terekkel, szórakozási lehetőséggel rendelkezett.
Virtuális telkeket, ingatlanokat, autókat, eszközöket, az avatarnak egyedi megjelenést (ruhát, frizurát, ékszereket stb.) lehetett vásárolni, amellyel a felhasználók kereskedhettek.
A legnagyobb multinacionális cégek is érdeklődve figyelték a Second Life virágzását és többen megpróbálták kihasználni az ebben rejlő üzleti lehetőségeket. Az IBM például 12 szigetet vásárolt a virtuális világban, ahol tréningeket és üzleti szimulációkat tartottak. A technológiai cégek mellett zenészek, média cégek, startupok is elindították a szolgáltatásaikat a virtuális világban (pl. CNET, Reuters, BBC, Wired).
2006 végén az Index arról számolt be, hogy a Second Life-ban virtuális székházat nyitottak, amit virtuális nyitóbulival ünnepeltek meg. Akkor az Index a Second Life-ot a világ legnépszerűbb metaverzumának hívta.
„A Second Life úgynevezett metaverzum, az univerzumok univerzuma, ahová egy ingyen letölthető kliensszoftverrel bárki beléphet, de ha még fizet is havi 10 dollárt, vehet magának telket, építkezhet rajta, és belefoghat valami jövedelmező vállalkozásba. A Second Life-nak önálló gazdasága és saját tőzsdéje van, pénzneme a lindeni dollár, amiből árfolyamtól függően 260-280-at adnak egy amerikai dollárért”
– írta az Index 2006-ban.
A metaverzum gyökerei
A metaverzum gyökerei az 1992-ben kiadott Snow Crash c. sci-fi regényig nyúlnak vissza, amelyben Neal Stephenson bemutatta, hogyan mosódik össze a fizikai és a virtuális világ. A Snow Crashben jelenik meg először a metaverzum kifejezés, amit Stephenson az alábbi módon írt le:
„Hiro tehát nincs is itt. Egy számítógép által generált univerzumban tartózkodik, amelyet a gépe rajzol a szemüvegére és közvetít a fülhallgatójába. A szakzsargonban ezt a képzeletbeli helyet Metaverzumnak hívják.”
Nemcsak a sci-fi írók fantáziáját mozgatta meg a 90-es években a metaverzum, hanem a filmrendezőkét is. A metaverzumot bemutató első generációs filmek között említhetjük:
- (1992) A fűnyíró ember (The Lawnmower Man),
- (1999) eXistenZ – Az éles játéka (eXistenZ),
- (1999) Mátrix (The Matrix).
A legtöbb sci-fi író és filmrendező a fizikai és a virtuális világ közötti kapcsolatot fejre helyezhető szemüvegen (ú.n. Head-up Display) keresztül képzelte el. Ez alól a kivétel az eXistenZ és a Mátrix filmek, amelyekben az emberi testbe beépített implantátumok teremtik meg az immerzív élményt és a kapcsolatot a virtuális világgal.
Igaz, a virtuális világ (VR = virtual reality) és a kiterjesztett valóság (AR = augmented reality) technológiák már egy ideje velünk vannak, ám ezek ügyfélélménye, használhatósága még korlátozott volt. Azonban 2021 októberében a Facebook elérkezettnek látta az időt, hogy bejelentse, eljött a metaverzum korszaka.
Napjaink metaverzuma(i)
Akik emlékeznek még a „Second Life”-ra és átélték az első metaverzum élményt, Déjá vu érzésük lehet.
„Ezekben a virtuális világokban a felhasználók rajzfilmszerű karakterekként, avatarokként lépnek kapcsolatba egymással, hasonlóan egy valós idejű többjátékos videójátékhoz. Manapság a felhasználók egy normál számítógép képernyőjén keresztül érhetik el ezeket a világokat, de a Meta és más cégek hosszú távú elképzelései, hogy ezeket a világokat a 360 fokos megjelenítést biztosító virtuális valóság szemüvegeken – például a Meta Oculusán – keresztül érik majd el”
– írja a CNBC.
A Meta (Facebook) a metaverzummal a kapcsolatot a saját technológiájára, fejre helyezhető Oculus szemüveg segítségével képzeli el, amit évek óta fejlesztenek. Mark Zuckerberg úgy ítélte, a virtuális világ megoldásuk most már olyan interakciókra képes és a technológia már kellően olcsó lett ahhoz, hogy tömegekhez lehessen eljuttatni az új élményt (szerk.: az Oculus Quest 2 az Amazonon 299 dollárba, kb. 90 ezer forintba kerül).
„A metaverzum a közösségi média következő iterációja”
– idézi a CNBC Andrew Kiguelt, a torontói székhelyű Tokens.com vezérigazgatóját, aki a metaverzumban található ingatlanokba és NFT-kbe fektet be.
A metaverzum felhasználói között megjelentek saját avatarukkal a celebek (pl. Justin Bieber, Ariana Grande, DJ Marshmello), de itt tartotta szilveszteri buliját Paris Hilton is. Megérkeztek a virtuális világ ingatlanfejlesztői is, amelyek annyiért értékesítik a virtuális világban a telkeket, mint amennyi a való világban az átlagos lakásár az Egyesült Államokban – osztotta meg a CNBC.
„A digitális világ egyesek számára ugyanolyan fontos, mint a való világ. Nem az a lényeg, hogy miben hiszel te és én, hanem az, hogy mit hoz a jövő”
– idézi a CNBC Oren Alexandert, miami ingatlanközvetítőt.
Kapcsolódó cikkek:
Címlapfotó: Vanessa Loring fotója a Pexels oldaláról
