Míg pár évvel ezelőtt óriási sláger volt a blokklánc és az elosztott főkönyvi technológia, mára alig beszélnek róla – írja a fintech guru, Chris Skinner. Egyre több negatív hír jelenik meg sikertelen banki projektekről is – köszönhetően a „kiforratlanságnak”. Hosszú időnek kell eltelnie, míg a technológia beváltja a hozzá fűzött reményeket.

Egyre több negatív hírt olvasni a blokklánc technológiával kapcsolatban, aminek oka egyrészt a felfokozott várakozások látványos eredményeinek elmaradása, másrészt a korai gyerekbetegségek miatti sikertelenségek. Egyre több példát látni arra, hogy a hagyományos adatbázis technológiák jobban teljesítenek, mint az elosztott főkönyvi technológia.

Ennek is köszönhető, hogy egyesek már temetik a technológiát, pedig az esetek többségében kiderül, rosszul mérték fel, valóban szükség van-e blokkláncra az adott probléma megoldásához – olvasható Skinner bejegyzésében.

„Évtizedekre lesz szükség”

A The Wall Street Journal írta két évvel ezelőtt, hogy az elosztott főkönyvi technológia legalább akkora radikális változást fog jelenteni az emberiség számára, mint az elektromos áram, vagy az internet. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet:

„A blockchain hatását nem egyik pillanatról a másikra fogjuk érzékelni. A blockchain egy olyan alapvető technológia – mint az elektromos áram, vagy az internet -, amelynek igazi hatása várhatóan évtizedek múlva lesz látható.”

Komplex megközelítésre is szükség lesz

Skinner szerint ennek a technológiának azért van szüksége ilyen hosszú időre, mivel azok a területek, ahol komoly hatást gyakorolhat, rendkívül összetettek (vagy szigorúan szabályozottak), így átalakításuk is komplexebb megközelítést kíván. Minél több szereplő érintett az értéklánc átalakításában, annál nehezebb lesz egyezségre jutni, közös szabályokat kialakítani.

A pénzügyi iparágban a blokklánc technológia egyik fő alkalmazási területe a pénzügyi közvetítői rendszer szereplői közötti elszámolás lehet, amelynek átalakításához széleskörű megállapodásra lesz szükség a pénzintézetek, a elszámoló központok, a határon átnyúló pénzügyi infrastruktúra szolgáltatók, a központi bankok és a helyi felügyeletek között.

Skinner szerint minden olyan iparágban, ahol a blockchain várhatóan jelentős változást idézhet elő,

hosszú és átfogó egyeztetésekre, előkészítő munkákra lesz szükség, amik nem fognak egyik pillanatról a másikra megtörténni.

Mikor használjunk blokkláncot?

Az elosztott főkönyvi technológia és a blokklánc felhasználási lehetőségeit üzleti, technológiai és szabályozói oldalról is szükséges vizsgálni. Az elemzés végére az is kiderülhet, hogy nem feltétlenül szükséges blokkláncot alkalmazni, elegendő lehet valamilyen hibrid elosztott főkönyvi technológia is (lásd pl. Corda az R3-tól).

A minap az ANZ Bankkal kapcsolatban jelent meg a hír, hogy „kivágták a blockchaint [az ablakon]”. Valójában a bank arról számolt be, hogy rossz technológiát választottak a probléma megoldására. Ugyanakkor azt is hozzátették, hogy vannak olyan felhasználási esetek, ahol a blokklánc jó megoldásnak bizonyult, mint pl. a határon átnyúló kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó finanszírozás esetén.

A vállalati blokklánc projektek előkészítéséhez módszertani útmutatások itt érhetők el, illetve a FinTechShow-n 2019.04.25-én a blockchain workshopon.