2025.11.25.

A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) első éve: félúton a teljes digitális ökoszisztéma felé. Mi a következő lépés?

Szerző:

Kategóriák:

Közel 2,5 millió letöltéssel és 28 millió belépéssel büszkélkedhetett a magyar Digitális Állampolgárság Program (DÁP) az első születésnapján, 2025 szeptemberében. A DÁP látványosan megérkezett a hétköznapokba – a kérdés az, hogy a pénzügyi szektor mennyire tud és akar élni a benne rejlő lehetőségekkel.

A FinTechZone és a Comnica 2025. december eleji, negyedik DÁP-webinárja éppen ezt járja körül: hol és merre tartanak a szereplők az eAzonosítás megnyitásával az ügyfelek előtt, mit hozhat a DÁP eAláírás, az Adattárca és milyen feladatok várnak a következő hónapokban a piacra.

További részletek és a webinár programja itt: DÁP webinár 4. rész

Honnan hová tart a DÁP? – rövid retrospektív

A program alapjait 2022-ben tették le: a Nemzeti Digitális Állampolgárság Program célja, hogy a magyar digitális állam gerincét adja, és 2026-ra a legtöbb fontos közigazgatási ügy mobilról is elintézhető legyen.

2023-ban a kormányzati digitális ügynökség (DMÜ) a koncepció gyakorlati megvalósításán dolgozott, majd 2024. szeptember 1-jén széles körben is elérhetővé vált a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás – ez volt az első nagy, “látható” mérföldkő a lakosság számára.

2025-ben újabb ugrások történtek:

  • 2,5 millió letöltés és 28 millió belépés a DÁP mobilalkalmazás 1 éves születésnapján;
  • mindenki számára elérhetővé vált a digitális aláírás és a hiteles adatmegosztás (eAláírás, HAASZ);
  • megjelent az online, szelfis azonosítás, amely kiváltja a személyes Kormányablak-látogatást;
  • 2025 nyarán elindult a Digitális Állampolgár weboldal, a program második központi pillére, amely az élethelyzet-alapú ügyintézést és egy átláthatóbb, felhasználóbarát digitális államot ígér.

A nagy ív:

a DÁP az Ügyfélkapu- és e-ügyintézés-világból egy “mobil-first, digitális személyiadat-tárca” irányába mozdítja az állampolgári kapcsolatot az állammal – és egyre inkább a piaci szereplőkkel is.

EU-s keret: eIDAS 2.0 és az európai digitális tárca

A DÁP nem vákuumban létezik: szervesen kapcsolódik az eIDAS 2.0-hoz és az európai digitális személyiadat-tárca (EUDI Wallet) koncepciójához. Az eIDAS 2.0 rendelet 2024 májusában lépett hatályba, és előírja, hogy

minden tagállamnak legkésőbb 2026 végéig legalább egy digitális személyiadat-tárcát kell biztosítania az állampolgárok és vállalkozások számára.

Az Európai Bizottság által támogatott nagyszabású pilotprojektek – POTENTIAL, NOBID és társaik – a digitális tárcák mindennapi használatát tesztelik olyan területeken, mint a kormányzati szolgáltatások, a banki azonosítás vagy éppen az elektronikus aláírás.

Magyarország ehhez a közös uniós kerethez igazítja a DÁP-ot.

Mi történt az eredeti ütemtervhez képest?

A program eredeti célja, hogy 2026-ra a fontosabb közigazgatási ügyek többsége elérhető legyen mobilról, és a DÁP azonosító váljon az elsődleges digitális azonosítási eszközzé. Ebből mára több elem teljesült:

  • éles a mobilapp, benne az eAzonosítás, eAláírás, hiteles adatmegosztás;
  • elindult a DÁP webes felülete;
  • több korábbi azonosítási megoldást (pl. sima Ügyfélkapu) részben már kiváltott a DÁP-alapú vagy Ügyfélkapu+ azonosítás.

Ugyanakkor az indulást számos gyermekbetegség, technikai hiba és UX-probléma kísérte, amely komoly visszhangot is kapott.

Azóta sokat javult a helyzet, de a felhasználói bizalom építése továbbra is kulcskérdés.

A pénzügyi szektor: kötelezettségből versenyelőny?

A DÁP-törvény értelmében a bankoknak, biztosítóknak, telco– és más kritikus szolgáltatóknak biztosítaniuk kell a DÁP eAzonosítás lehetőségét az ügyfelek számára 2025. június 1-től.

A bankok közül elsőként az OTP Bank vezette be a DÁP-alapú azonosítást saját internetbankjában 2025 júliusában. Röviddel utána több más szereplő, az MBH Bank, a Gránit Bank és a MagNet Bank is bevezette a DÁP eAzonosítást. A biztosítók közül az Alfa Biztosítónál már augusztustól elérhető a DÁP segítségével történő belépés, emellett az Union Biztosító, a Generali, a SIGNAL IDUNA és az NN Biztosító is bevezette a DÁP azonosítás lehetőségét.

A kötelezettség tehát valóság. A kérdés az, hogy ezt minimális “compliance-projektként” kezelik, vagy tudatosan versenyelőnnyé próbálják formálni a pénzügyi szolgáltatók.

Néhány, a 2025. december 3-án tartandó „eAzonosítás és eAláírás a pénzügyi szektorban – a finisen innen, a starton túl” című webináron is fókuszba kerülő kérdés:

  • Hogyan segíti majd a DÁP eAzonosítás szolgáltatás a Pmt. szerinti ügyfélátvilágítás folyamatát a pénzügyi szektorban az IdomSoft őszi bejelentése alapján?
  • Milyen anomáliák merülhetnek fel DÁP eAláírás alkalmazása során a digitális ügyfélúton a pénzügyi szolgáltatóknál?
  • Hogyan lehet a DÁP eAzonosítást buktatók nélkül bevezetni?

Jövőkép: milyen lehet a DÁP-ökoszisztéma 3–5 év múlva?

Ha a program tartja az ütemet, akkor 2026-ra:

  • több millió magyar rendelkezik aktív digitális állampolgári profillal;
  • a legtöbb állami ügyintézés – adó, TB, járműügyek, oktatási és szociális ügyek – alapértelmezetten mobilról intézhető;
  • a bankok, biztosítók, közműszolgáltatók jelentős része integrálja a DÁP eAzonosítást és eAláírást front- és backoffice folyamataiba.

Egy ilyen világban a DÁP nem “még egy app” lesz, hanem digitális infrastruktúra:

  • a mobilbanki belépés,
  • a távoli ügyfél-átvilágítás,
  • a szerződéskötés,
  • sőt akár a multibankos, multiszolgáltatós ügyfélutak alaprétege.

A nagy kérdés a pénzügyi szektor számára:

Ki lesz 2026-ban az, aki a DÁP-ra csak “rákapcsolódott”, és ki az, aki a DÁP-ot beépíti a saját digitális stratégiájába, mint versenyelőnyt?

Erről fog szólni a webinár 2025. december 3-án

A FinTechZone és a Comnica közös Digitális Állampolgárság (2025–2026) webinársorozat 4. részében az IdomSoft Zrt., a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség és a Hold Alapkezelő szakértőinek segítségével:

  • áttekintjük, hol és merre tartanak a szereplők az eAzonosítás megnyitásával az ügyfelek előtt,
  • értelmezzük a DÁP eAláírás legfrissebb fejleményeit, és
  •  számba vesszük, milyen feladatok várnak a következő hónapokban a piacra.
  • Belenézünk az Adattárcába, és
  •  megvizsgáljuk, hogyan formálódik a HAASZ adattartalma.

A webinár célja, hogy iránytűt és konkrét kapaszkodókat adjon a pénzügyi szektornak a DÁP ökoszisztémához.

További részletek és a webinár programja itt: DÁP webinár 4. rész

A címlapfotó a FinTechZone promptja alaján készült.

Címkék: