Közel 2,5 millió letöltéssel és 28 millió belépéssel büszkélkedhetett a magyar Digitális Állampolgárság Program (DÁP) az első születésnapján, 2025 szeptemberében. A DÁP látványosan megérkezett a hétköznapokba – a kérdés az, hogy a pénzügyi szektor mennyire tud és akar élni a benne rejlő lehetőségekkel.
A FinTechZone és a Comnica 2025. december eleji, negyedik DÁP-webinárja éppen ezt járja körül: hol és merre tartanak a szereplők az eAzonosítás megnyitásával az ügyfelek előtt, mit hozhat a DÁP eAláírás, az Adattárca és milyen feladatok várnak a következő hónapokban a piacra.
További részletek és a webinár programja itt: DÁP webinár 4. rész
Honnan hová tart a DÁP? – rövid retrospektív
A program alapjait 2022-ben tették le: a Nemzeti Digitális Állampolgárság Program célja, hogy a magyar digitális állam gerincét adja, és 2026-ra a legtöbb fontos közigazgatási ügy mobilról is elintézhető legyen.
2023-ban a kormányzati digitális ügynökség (DMÜ) a koncepció gyakorlati megvalósításán dolgozott, majd 2024. szeptember 1-jén széles körben is elérhetővé vált a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás – ez volt az első nagy, “látható” mérföldkő a lakosság számára.
2025-ben újabb ugrások történtek:
- 2,5 millió letöltés és 28 millió belépés a DÁP mobilalkalmazás 1 éves születésnapján;
- mindenki számára elérhetővé vált a digitális aláírás és a hiteles adatmegosztás (eAláírás, HAASZ);
- megjelent az online, szelfis azonosítás, amely kiváltja a személyes Kormányablak-látogatást;
- 2025 nyarán elindult a Digitális Állampolgár weboldal, a program második központi pillére, amely az élethelyzet-alapú ügyintézést és egy átláthatóbb, felhasználóbarát digitális államot ígér.
A nagy ív:
a DÁP az Ügyfélkapu- és e-ügyintézés-világból egy “mobil-first, digitális személyiadat-tárca” irányába mozdítja az állampolgári kapcsolatot az állammal – és egyre inkább a piaci szereplőkkel is.
EU-s keret: eIDAS 2.0 és az európai digitális tárca
A DÁP nem vákuumban létezik: szervesen kapcsolódik az eIDAS 2.0-hoz és az európai digitális személyiadat-tárca (EUDI Wallet) koncepciójához. Az eIDAS 2.0 rendelet 2024 májusában lépett hatályba, és előírja, hogy
minden tagállamnak legkésőbb 2026 végéig legalább egy digitális személyiadat-tárcát kell biztosítania az állampolgárok és vállalkozások számára.
Az Európai Bizottság által támogatott nagyszabású pilotprojektek – POTENTIAL, NOBID és társaik – a digitális tárcák mindennapi használatát tesztelik olyan területeken, mint a kormányzati szolgáltatások, a banki azonosítás vagy éppen az elektronikus aláírás.
Magyarország ehhez a közös uniós kerethez igazítja a DÁP-ot.
Mi történt az eredeti ütemtervhez képest?
A program eredeti célja, hogy 2026-ra a fontosabb közigazgatási ügyek többsége elérhető legyen mobilról, és a DÁP azonosító váljon az elsődleges digitális azonosítási eszközzé. Ebből mára több elem teljesült:
- éles a mobilapp, benne az eAzonosítás, eAláírás, hiteles adatmegosztás;
- elindult a DÁP webes felülete;
- több korábbi azonosítási megoldást (pl. sima Ügyfélkapu) részben már kiváltott a DÁP-alapú vagy Ügyfélkapu+ azonosítás.
Ugyanakkor az indulást számos gyermekbetegség, technikai hiba és UX-probléma kísérte, amely komoly visszhangot is kapott.
Azóta sokat javult a helyzet, de a felhasználói bizalom építése továbbra is kulcskérdés.
A pénzügyi szektor: kötelezettségből versenyelőny?
A DÁP-törvény értelmében a bankoknak, biztosítóknak, telco– és más kritikus szolgáltatóknak biztosítaniuk kell a DÁP eAzonosítás lehetőségét az ügyfelek számára 2025. június 1-től.
A bankok közül elsőként az OTP Bank vezette be a DÁP-alapú azonosítást saját internetbankjában 2025 júliusában. Röviddel utána több más szereplő, az MBH Bank, a Gránit Bank és a MagNet Bank is bevezette a DÁP eAzonosítást. A biztosítók közül az Alfa Biztosítónál már augusztustól elérhető a DÁP segítségével történő belépés, emellett az Union Biztosító, a Generali, a SIGNAL IDUNA és az NN Biztosító is bevezette a DÁP azonosítás lehetőségét.
A kötelezettség tehát valóság. A kérdés az, hogy ezt minimális “compliance-projektként” kezelik, vagy tudatosan versenyelőnnyé próbálják formálni a pénzügyi szolgáltatók.
Néhány, a 2025. december 3-án tartandó „eAzonosítás és eAláírás a pénzügyi szektorban – a finisen innen, a starton túl” című webináron is fókuszba kerülő kérdés:
- Hogyan segíti majd a DÁP eAzonosítás szolgáltatás a Pmt. szerinti ügyfélátvilágítás folyamatát a pénzügyi szektorban az IdomSoft őszi bejelentése alapján?
- Milyen anomáliák merülhetnek fel DÁP eAláírás alkalmazása során a digitális ügyfélúton a pénzügyi szolgáltatóknál?
- Hogyan lehet a DÁP eAzonosítást buktatók nélkül bevezetni?
Jövőkép: milyen lehet a DÁP-ökoszisztéma 3–5 év múlva?
Ha a program tartja az ütemet, akkor 2026-ra:
- több millió magyar rendelkezik aktív digitális állampolgári profillal;
- a legtöbb állami ügyintézés – adó, TB, járműügyek, oktatási és szociális ügyek – alapértelmezetten mobilról intézhető;
- a bankok, biztosítók, közműszolgáltatók jelentős része integrálja a DÁP eAzonosítást és eAláírást front- és backoffice folyamataiba.
Egy ilyen világban a DÁP nem “még egy app” lesz, hanem digitális infrastruktúra:
- a mobilbanki belépés,
- a távoli ügyfél-átvilágítás,
- a szerződéskötés,
- sőt akár a multibankos, multiszolgáltatós ügyfélutak alaprétege.
A nagy kérdés a pénzügyi szektor számára:
Ki lesz 2026-ban az, aki a DÁP-ra csak “rákapcsolódott”, és ki az, aki a DÁP-ot beépíti a saját digitális stratégiájába, mint versenyelőnyt?
Erről fog szólni a webinár 2025. december 3-án
A FinTechZone és a Comnica közös Digitális Állampolgárság (2025–2026) webinársorozat 4. részében az IdomSoft Zrt., a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség és a Hold Alapkezelő szakértőinek segítségével:
- áttekintjük, hol és merre tartanak a szereplők az eAzonosítás megnyitásával az ügyfelek előtt,
- értelmezzük a DÁP eAláírás legfrissebb fejleményeit, és
- számba vesszük, milyen feladatok várnak a következő hónapokban a piacra.
- Belenézünk az Adattárcába, és
- megvizsgáljuk, hogyan formálódik a HAASZ adattartalma.
A webinár célja, hogy iránytűt és konkrét kapaszkodókat adjon a pénzügyi szektornak a DÁP ökoszisztémához.
További részletek és a webinár programja itt: DÁP webinár 4. rész
A címlapfotó a FinTechZone promptja alaján készült.