A pénzügyi szolgáltatókat több olyan jogszabályi változás érinti, amelyek befolyásolják a távazonosítást, a távoli szerződéskötést, illetve az elektronikus jognyilatkozatok kezelését. A legjelentősebb újdonság a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) eAzonosítás szolgáltatása, amelyet 2025. június 1-től a pénzügyi intézményeknek is alkalmazniuk kell.

Az alábbiakban összefoglaljuk a FinTechZone és a Comnica közös webinárján elhangzott legfontosabb információkat, különös tekintettel a Magyar Nemzeti Bank kapcsolódó elvárásaira és a gyakorlati alkalmazás módjaira, amelyeket Szegfű László, a MNB informatikai felügyeleti főosztályvezetője osztott meg a résztvevőkkel.

1. Az MNB szerepe és a DÁP jogszabályok kapcsolata

Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem jogalkotó és nem is hatóság a DÁP-törvény vonatkozásában, a pénzügyi szektor felügyeletét ellátó intézményként kiemelten foglalkozik a jogszabályi változások gyakorlati alkalmazásával.

A DÁP-törvény 2024. július 1-jén lépett hatályba, és 2025. június 1-jétől a pénzügyi szektor egyes szereplői is kötelesek alkalmazni azt. A legfontosabb metszéspontok a távoli ügyfélazonosítás, a személyazonosság igazolása és a jognyilatkozatok hiteles elektronikus rögzítése terén jelentkeznek.

1. Pmt. (Pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzéséről szóló törvény):

• Előírja a pénzügyi szolgáltatók számára a kötelező ügyfél-átvilágítási kötelezettségeket.
• Részletezi, milyen adatok ellenőrzésére és milyen módon kerülhet sor (személyazonosságigazoló okmány, lakcím, tényleges tulajdonosi nyilatkozat stb.).
• Rendelkezik arról, hogy a DÁP szerinti elektronikus azonosítás önmagában csak a személyazonosítási és lakcím igazolási előírásokra alkalmazható, nem a teljes ügyfél-átvilágításra.

2. 29/2024 (VI.24.) MNB rendelet (korábban 26/2020 (VIII.25.) rendelet):

• Részletesen szabályozza az auditált elektronikus hírközlő eszköz (AEHE) alkalmazását, amely lehetővé teszi a távoli ügyfél-azonosítást.
• Két fő megoldási típus:
  • Videós azonosítás (folyamatos videókapcsolaton keresztül),
  • „Szelfis” eljárás (képi azonosítás és további kiegészítő kontrollok, pl. liveness-check, deepfake-szűrés).

• Rögzíti azokat a kiegészítő biztonsági elemeket, amelyek betartása mellett a szelfis megoldás is elfogadható.
• Integrálja az Európai Bankhatóság (EBA) vonatkozó iránymutatását, valamint a DÁP-törvény nyomán kialakult új feltételeket.

3. DÁP-törvény (Digitális Állampolgárság Program):

• Új alapokra helyezi a digitális aláírást, az elektronikus okiratkezelést és a távoli szerződéskötést.
• Meghatározza, hogy az írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozat fokozott biztonságú elektronikus aláírással, DÁP-szerinti eAláírással és AEHE-vel (auditált elektronikus hírközlő eszköz) tehető.
• Szűkíti az AVDH-megoldás alkalmazhatóságát (a Polgári perrendtartásról szóló törvény szerint nem fogadható el a teljes bizonyító erejű magánokiratként).

2. A személyazonosság igazolása: mit jelent valójában?

A szakirodalomban és a jogszabályokban több, néha egymást fedő fogalmat találunk:

• Személyazonosság igazoló ellenőrzése: Meggyőződés arról, hogy az adott természetes személy valóban az, akinek mondja magát. Általában hatósági igazolványon szereplő adatok és az élő személy összevetését jelenti (személyes vagy elektronikus térben).
• Ügyfél-átvilágítás: A pénzmosás-megelőzési törvényben rögzített komplex folyamat, amely a személyazonosság igazoló ellenőrzésen túl magában foglalhatja további kockázatelemzéseket, háttérvizsgálatokat (pl. PEP-ellenőrzés, szankciós listák vizsgálata).

A DÁP app biztosíthat eAzonosítási és eAláírási funkciót, de önmagában nem váltja ki a teljes Pmt.-s ügyfél-átvilágítást.

A pénzmosás megelőzésére vonatkozó ellenőrzéseket (pl. arckép-összevetés, okmányvizsgálat) továbbra is el kell végezni, mivel az elektronikus azonosítás csak a személy hitelesítését biztosítja, a személyazonosságát nem.

3. Távoli szerződéskötés: a jognyilatkozatok és az elektronikus magánokiratok

A DÁP-törvény szerint akkor beszélünk elektronikus magánokiratról, ha a dokumentumot:

• a nyilatkozattevő fél legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátta, vagy
• DÁP-os eAláírással hitelesítették, vagy
• AEHE (Auditált Elektronikus Hírközlő Eszköz) útján hozták létre: feltéve, hogy az ügyfél legalább egyszerű elektronikus aláírással (például zárt rendszerben történő checkbox-elfogadással) látja el, és időbélyeg is kapcsolódik hozzá.

Auditált elektronikus hírközlő eszköz (AEHE) esetén is létrehozható teljes bizonyító erejű magánokirat, ha:

• Egyértelműen azonosítható a nyilatkozattevő személye.
• Rögzítésre kerül a jognyilatkozat időpontja.
• A nyilatkozatot változatlan formában vissza lehet idézni.
• Az ügyfél egyszerű elektronikus aláírást tesz, és az okiratot időbélyeggel is ellátják.

A szerződéskötés, -módosítás vagy megszüntetés csak akkor minősül írásba foglaltnak, ha szövegszerűen van rögzítve.

Írásban foglalt jognyilatkozatnak minősül a(z):

• Fokozott biztonságú e-aláírással ellátott dokumentum.
• DÁP szerinti eAláírással hitelesített dokumentum.
• AEHE-vel létrehozott ún. „elektronikus dokumentum” azzal, hogy szerződéskötés, -módosítás és -megszüntetés esetén szöveg formájában is rögzíteni kell).

Ebből következően egy videófelvételen tett nyilatkozat nem elegendő írásbeliség igazolására, ha szerződéskötésről van szó. Ilyenkor szükséges legalább egy, szövegszerűen is rögzített (és megfelelően hitelesített) dokumentum, amely tartalmazza a jognyilatkozatot.

2024. december 31-étől kikerült a pénzügyi szolgáltatók által használható megoldások köréből, nem alkalmazható.

Az AEHE egy olyan informatikai megoldás, amely rögzíti az ügyfél és a szolgáltató közötti kommunikációt, biztosítva az elektronikus nyilatkozatok integritását és a felek hiteles azonosítását.

A 29/2024-es MNB rendelet szigorú feltételeket támaszt annak használatához, különösen a „szelfis” eljárásoknál, ahol nincs folyamatos ügyintézői kapcsolat. A liveness-check és a deepfake-ellenőrzés beépítése azért szükséges, hogy kiküszöböljék az ügyfél „élő” jelenlétével kapcsolatos bizonytalanságokat.

Videós azonosítás:

• Folyamatos videókapcsolatot igényel.
• A pénzügyi intézmény munkatársa valós időben ellenőrzi az ügyfél arcképét és okmányait.

„Szelfis” azonosítás:

• Egyszeri felvételek alapján történik a személyazonosság ellenőrzése.
• Számos kiegészítő kontrollt igényel (liveness és deepfake-check + MNB-rendelet szerinti biztonsági lépések stb. Ezen felül e-személyis, DÁP-os vagy ügyfélkapus azonosítással lehet fokozni a biztonságot).

4. Gyakorlati útmutató pénzügyi szolgáltatóknak

• Integrálni kell a DÁP-törvény szerinti eAzonosítási és eAláírási lehetőségeket a meglévő rendszerekbe.
• Bizonyos esetekben meg kell felelni az AEHE követelményeinek: rögzítés, időbélyegzés, biztonsági funkciók (liveness, deepfake-szűrés).

• Vizsgálják meg, hogy a meglévő távoli szerződéskötési, ügyfél-átvilágítási megoldások összhangban vannak-e a DÁP törvénnyel és a 29/2024 (VI.24.) MNB rendelettel.
• AEHE alkalmazása esetén biztosítsák, hogy szerződéskötésnél a jognyilatkozatok írásbelisége megfelelően dokumentált legyen (szövegszerű rögzítés).

• Az ügyfelet előzetesen, egyértelműen informálni kell arról, hogy digitális úton milyen feltételek mellett zajlik az azonosítás és a szerződéskötés.
• Ha a fogyasztó kéri, a teljes dokumentációt (beleértve az esetleges videófelvételek leiratát, illetve az írásbeli szerződés példányát) rendelkezésére kell bocsátani.

• A Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítás továbbra is kötelező lépéseket tartalmaz (pl. okmányellenőrzés, adategyeztetés stb.).
• A DÁP-szerinti eAzonosítás csak a személyek hitelesítésének egyik modern módja, de nem jelenti sem a személyazonosság igazoló ellenőrzését, sem a teljes ügyfél-átvilágítás kiváltását.

Összegzés

A Digitális Állampolgárság Program bevezetésével és a kapcsolódó MNB-rendelet módosításával a pénzügyi szolgáltatóknak új elvárásoknak kell megfelelniük a távoli ügyfél-azonosítás, -átvilágítás és a szerződéses jognyilatkozatok hiteles, elektronikus formában történő létrehozása terén.

A jognyilatkozatok írásbelisége kulcsfontosságú: szerződéskötésnél nem elegendő pusztán a videó- vagy hangfelvétel, a jognyilatkozat szöveges rögzítése és időbélyeggel való ellátása is szükséges.

Címlapfotó forrása: Adobe Stock | Adobe licenc: FinTech Group Kft