Szerintem a FinTech a jin-jang-ból ered. A FinTech valójában egy reakció vminek a nemlétére. Ahogy a jin a jang eredménye.

 

“A jin és jang szimbólum kettős koncepciója leírja azokat az ősidőktől fennálló, egymással szemben álló, de mégis egymást kiegészítő kozmikus erőket, amelyek megtalálhatók a világegyetem összes jelenségében.” – Wikipedia

 

A FinTech nem csak a technológia miatt van

Nem csak azért született, hogy

  • alacsonyabb operációs költségen eredményesebben lehessen pénzügyi szolgáltatásokat nyújtani;
  • kisebb scale mellett is biztosítható legyen a profitabilitás;
  • értelmezhetővé váljon a long-tail stratégia a pénzügyi szolgáltatások területén is;
  • a customer journey a digitális térben intuitívabb, élményszerűbb lehessen;
  • a szabályozó törekvéseit szolgálják a verseny fokozása által.

“A FinTech valójában egy rendszerhiba eredménye, mint a Mátrixban Smith ügynök” – a szerző

 

A christenseni innovációs dilemma

A digitális tér új közvetítőknek, új digitális modelleknek teremtett helyet az értékláncban, amelynek eredménye az adott – hagyományos – iparág árbevételének kb. 30-50%-os csökkenése lett 10 év alatt. A digitális tér első szülöttei, mint pl.: Amazon (1994), eBay (1995), Netflix (1997), Google (1998), Wikipedia (2001), Skype (2003), Facebook (2004), Youtube (2005), Airbnb (2008), Groupon (2008), Uber (2009), WhatsApp (2009), Viber (2010) teremtették meg az igényt a FinTech startup-okra (is), mivel a pénzügyi szektor (is) beleesett a christenseni innovációs dilemmába.

 

Egyvalami kimaradt a digitális transzformációból

A pénzügyi szektor 1989-ben végignézte a publikus internet (WWW) születését, majd 27 éven át csak a jéghegy csúcsával ismerkedett; miképpen lehet a technológiát pl.: a pénzforgalmi szolgáltatások, a hitelminősítés, a kockázatkezelés, a vagyonportfólió menedzsment stb. területein eredményesebben felhasználni. Egyvalami mégis kimaradt a menedzsment gondolkodásából, ami miatt nem lett sikeres a pénzügyi szektor “asszimilációja” és rendszeridegen bevándorló maradt a digitális térben; a szervezeti kultúraváltás kimaradt a digitális transzformációból.

 

“Képzeld el azt a szituációt, amikor a pénzintézet munkavállallóját reggel 8-tól délután 5-ig digitálisan lekorlátozzák. A FinTech-et a pénzügyi szektor TOP vezetői teremtették meg, akik lettek istenei és egyben áldozatai testüket felzabáló gyermekeiknek.” – a szerző

 

A FinTech már csak következmény

Ami bekövetkezett a zeneiparban, az újságkiadásban, a hirdetési iparágban, a kiskereskedelemben, a szálláshely szolgáltatásban, az utazásszervezésben, a műsorszórásban stb. annak a tanúi vagyunk ma a pénzügyi szektorban is. Nincsenek többé szent tehenek a pénzügyi iparágban sem és a szabályozó sem védi már – annyira – a hagyományos pénzügyi szereplőket az új jövevényektől. Az új jövevények “mindset”-je, gondolkodásmódja a táptalaja a digitális pénzügyi innovációnak, amelynek (egyik) manifesztációja a FinTech.

 

A FinTech már csak okozat, egyfajta következmény. Az ok az innovációs kultúra, az innovációmenedzsment, az innovációs folyamatok hiánya a pénzintézeteknél. Ez teremtette a FinTech-et. A pénzügyi szektor többszörösen hátrányos helyzetű;

  • szenved a multikulti léttől,
  • szenved a szabályozói terhektől,
  • szenved a legacy-tól,
  • szenved a több évtizedes menedzsment beidegződésektől.

 

“Valójában a FinTech a pénzintézeteknek

  1. a szervezeti kultúraváltásba való befektetés, illetve

  2. az innovációmenedzsent hiányának

az eredményei. A digitális transzformáció ott kezdődik, amikor a szervezet képes adekvát választ adni a digitális turbulenciára.” – a szerző

 

A FinTech ma nemezis a banki vezetők innovációs dilemmájára.