A MiCAR (Market in Crypto Asset Regulation) bevezetésével az EU egy egységes jogi keretrendszert hoz létre a kriptoeszközök szabályozására. Ez kétségkívül felgyorsíthatja a blockchain és token alapú szolgáltatások innovációját az EU tagállamaiban.

Cikkünkben Szegő Dániel foglalja össze a MiCAR lehetséges rövid és hosszútávú hatásait.

A MiCAR megjelenésével egy egységes európai jogi keretrendszer jön létre a kripto eszközök szabályozásra.

Segítségével lehetőség nyílik rá, hogy a kripto és a tokenizáció ne csak jogi szürke zónába tartozzon, hanem hivatalos és szabályozott módon lehessen a technológiát használni, ami lehetővé teszi, hogy az EU-s tagállamokban a blockchain -és token alapú szolgáltatás innovációk felgyorsuljanak.

A MiCAR jelenlegi formájában azonban számos kérdést felvet. Kérdéses, hogy valóban hatékonyan lehet-e alkalmazni és lesz-e hatása rövid vagy akár hosszabb távon. A legproblematikusabb pontok a következők lehetnek.

1. Pontatlan fogalmak

A MiCA szabályai nagyvonalakban elég logikusak és konzekvensek, azonban az egyes esetekre lebontva ezek nem mindig egyértelműek.

Első példaként nem definiált pontosan az, hogy mi az, hogy token.

Habár intuitív módon leírható egy token, az egyes speciális esetek elég sok értelmezési lehetőséget hordoznak magukban.

• Példaként említhetőek a különböző hibrid tokenek, melyek funkciókészlete nem szabványos, vagy akár L2 megoldások, vagy konzorciumi blockchain segítségével valósulnak meg.
• Egy másik példa lehet az NFT, vagy decentralizált pénzügyi szolgáltatások szabályozása. Habár ezeket elvileg a MiCA nem szabályozza, sajnos nem teljesen definiált például, hogy mennyire kell decentralizáltnak lennie egy decentralizált pénzügyi platformnak.
• Illetve NFT-nél is felmerülhetnek NFT szabványt használó alkalmazások ahol a tokennek mégis valamilyen fedezet alapú funkciója van.

2. Tagországi verseny

A pontatlan fogalmak miatt elképzelhető, hogy egyes fogalmakat különböző módon értelmeznek majd a tagállamok.

Ez viszont azt fogja eredményezni, hogy egyfajta “verseny” (szabályozói arbitrázs) fog létrejönni az egyes tagországok között. A különböző kriptós cégek ott fogják benyújtani a kérelmet, ahol a szabályozás a legenyhébb.

3. Inkonzisztencia

Bizonyos helyzetekben nem tűnik a szabályozás teljesen konzisztensnek felhasználói oldalról nézve.

Például ha dollárt tokenizálunk stabil kriptovalutaként mondjuk az Ethereum blockláncon, akkor az egyértelműen egy EMT-nek (E-money token), elektronikus pénz tokennek számít.

Ha viszont ugyezt átvisszük egy másik blockchain-re, például tezos-ra az jó eséllyel már egy eszközalapú tokennek fog számítani, amelynek különböző szabályozói követelményei vannak, így különböző rizikót is fog jelenteni a felhasználók számára. Ez viszont végfelhasználói szinten egyáltalán nem biztos, hogy átlátható.

4. Hátrány kis cégeknek

A MiCAR szabályozás elég komoly követelményeket támaszt, különösképpen az elektronikuspénz-kibocsátóknak, de nem elhanyagolhatóak az eszköz alapú, vagy a tőzsdék követelményei sem.

Ez hátrányba hozhatja a kisebb cégeket, melyek így nem lesznek képesek hatékonyan innoválni a piacon.

5. Nemzetközi jogi interoperabilitás hiánya

A legtöbb blockchain szolgáltatás és token valamiféle nyilvános globális elosztott blockchain infrastruktúrán fut. Ennek radikálisan különböző jogi szabályozásokba való beilleszthetősége elég nehézkes.

Az egyik lehetőség lenne az ilyen szolgáltatásokat világszinten szabályozni, ez azonban eléggé utópisztikusnak tűnik. A másik megoldás az lehet, hogy olyan szabályozást alakítunk ki, amely valahogy interoperabilitis lehet más szabályozói környezetekkel is.

Úgy tűnik, hogy ezt nem vették figyelembe a MiCAR tervezésekor. A legegyszerűbb példa erre, hogy egy elektronikuspénz token (EMT) kibocsátónak 100%-os fedezetet kell nyújtania alacsony kockázatú és likvid eszközökben.

Az alacsony kockázat és magas likviditás azonban jó eséllyel mást jelent az EU-ban, az USA-ban és Dél Amerikában. Viszont a blockchain-en egyetlen globális token van megvalósítva.

Így még úgy is, hogy a szabályozás nagyjából azonos, az elektronikuspénz token (EMT) egyetlen token helyett jó eséllyel szétesik három token-re: egy EU-konformra, egy USA-kompatibilisre és egy Dél Amerikában szabályozottra.

6. Alacsony attraktivitás létező token kibocsátónak

A fent említett jogi interoperabilitás hiánya miatt elképzelhető, hogy például létező stabil kriptovaluta szolgáltatóknak, vagy token kibocsátónak nem életszerű az EU-n belül engedélyezni a szolgáltatását.

Helyette ésszerűbb és logikusabb döntés az egész EU-t kihagyni a szolgáltatásból. Ez kétségtelenül negatívan fog hatni mind az EU-s blockchain adaptációra, mind az innovációra.

Konklúzió

Összességében elmondhatjuk, hogy a MiCAR egy elég jónak tűnő kezdeményezés az EU-s kripto és blockchain kibocsátás szabályozására. Azonban az első verzióját semmiképpen sem célszerű véglegesnek tekinteni.

Jó eséllyel több éves aktív pontosítást és továbbfejlesztést igényel még amire ténylegesen egy életszerű, tokenizációt támogató szabályozás válik belőle.

Címlapfotó: Címlapfotó: stock.adobe.com | Licenc: FinTech Group Kft.