A téma november 5-én a Mastercard Fintech Forum Hungary 2026 budapesti eseményén folytatódik, ahol alapítók, befektetők, banki és Mastercard-szakértők találkoznak.

Mitől lesz egy magyar fintechből nemzetközi scaleup?

Magyarországon több fintech is eljut odáig, hogy van működő terméke, ügyfele és erős hazai referenciája. Mi választja el szerinted azokat a cégeket, amelyek innen nemzetközi scaleuppá tudnak válni, azoktól, amelyek hosszabb időre a hazai vagy regionális piacon maradnak?

Györffy Balázs: Szerintem nem a termék minősége jelenti a fő vízválasztót: Magyarországon számos fintech épít nemzetközi szinten is versenyképes megoldásokat.

A különbség inkább abban rejlik, hogy a cég mikor kezd el nemzetközi perspektívában gondolkodni.

Aki csak a hazai piacra optimalizál, gyakran azzal szembesül, hogy később gyakran újra kell építenie nemcsak a termékét, hanem az értékesítési modelljét és a referenciáit is. Az európai fintech szektor mára túllépett azon az időszakon, amikor önmagában a jobb felhasználói élmény vagy alacsonyabb ár versenyelőnyt jelentett.

Ma azok a cégek tudnak igazán nagyra nőni, amelyek ökoszisztémákban gondolkodnak, és partnereken keresztül képesek skálázódni – miközben a mesterséges intelligencia minden korábbi technológiánál gyorsabban alakítja át az üzleti modelleket és a verseny feltételeit.

A sikeres fintecheknél három közös tényezőt látok: olyan problémára fókuszálnak, amely több piacon is ugyanúgy jelentkezik; korán megszerzik azt a referenciát, amely külföldön is hitelességet biztosít nekik; és tudatosan építenek partnerségeket bankokkal, kereskedőkkel és technológiai szereplőkkel ahelyett, hogy mindent egyedül próbálnának megoldani.

Szlovénia ebben különösen érdekes példa: a kis hazai piac miatt ott a nemzetközi gondolkodás nem egy későbbi növekedési lépés, hanem már az induláskor a vállalatépítés természetes része.

A Mastercard a bankoknak is segít megtalálni a megfelelő fintech partnereket. Hogyan működik ez?

A Mastercard programjaira könnyű elsősorban a fintech cégek szemszögéből nézni, miközben a másik oldalon bankok és pénzügyi szolgáltatók keresnek új technológiákat és partnereket. Hogyan segítitek a bankokat abban, hogy a számukra releváns fintech cégeket megtalálják, és egy potenciális együttműködés eljusson az első bemutatkozásig vagy akár egy közös projektig?

Györffy Balázs: Ez a történet kevésbé látványos, pedig legalább annyira fontos.

A bankoknak ma nem fintech-ötletekből van hiányuk, hanem abból, hogyan találják meg a számukra valóban releváns megoldásokat.

Rengeteg megkeresés érkezik hozzájuk, és a valódi kihívást az jelenti, hogy ezekből kiválasszák azt a néhány céget, amely nemcsak innovatív, hanem egy konkrét üzleti problémára is választ ad, miközben illeszkedik a bank technológiai és szabályozási környezetéhez.

A Mastercard szerepe ebben a szűrési és összekapcsolási folyamatban válik értékessé. A Start Path egy globálisan válogatott, már bizonyított, bevételt termelő fintech-közösség, amelyhez ügyfeleink vállalati tagként is csatlakozhatnak.

A Lighthouse programban pedig a partnerbankok – például a Swedbank, az SEB, a DNB vagy a Danske Bank – már a kezdetektől együtt dolgoznak a résztvevő fintech cégekkel. Nem véletlen, hogy a DNB a programot a fintech innovációk feltérképezésének és a releváns vállalatokkal való találkozásnak egyik legfontosabb csatornájaként említi.

Magyarországon mi is abból indulunk ki, hogy a bankok milyen konkrét kihívásokra keresnek megoldást – legyen szó csalásmegelőzésről, KKV-hitelezésről, digitális azonosításról vagy nyílt bankolásról –, és célzottan olyan cégeket mutassunk be nekik, amelyek ezen a területen már bizonyítottak.

Így a találkozás nem egy újabb általános pitch, hanem egy előzetesen szűrt, releváns üzleti párbeszéd lehet, amelyből mindkét fél számára valódi együttműködési lehetőség születhet.

Hol tudja igazán felgyorsítani a piacra lépést egy Mastercard-méretű hálózat?

Egy új piacon sokszor az első banki vagy kereskedői kapcsolat megszerzése a leglassabb szakasz. Hol tud ebben valódi gyorsítópályát adni a Mastercard, és milyen kapcsolatokhoz juthat el ezen keresztül egy fintech, amelyek saját erőből jóval nehezebben lennének elérhetők?

Györffy Balázs: Egy új piacra belépve ritkán maga a termék jelenti a legnagyobb akadályt. Sokkal inkább az a kérdés, hogy ki lesz az első bank, az első nagy kereskedő vagy az első technológiai partner, aki hajlandó bizalmat szavazni egy ismeretlen külföldi cégnek.

Ezeket a kapcsolatokat saját erőből felépíteni hónapokig, sőt olykor évekig is eltarthat.

A Mastercard globális jelenléte ezen a ponton jelent valódi előnyt. Több mint 200 országban és területen működünk, és együtt dolgozunk a CNBC globális fintech-listáján szereplő vezető digitális fizetési és neobank szereplők több mint 80 százalékával.

Ez a hálózat akkor válik igazán értékessé, amikor egy hideg megkeresésből személyes bemutatás, egy első beszélgetésből pedig valós üzleti lehetőség lesz.

A Start Path program 2014 óta több mint 15 ezer üzleti kapcsolat létrejöttét segítette a résztvevő vállalatok és az ökoszisztéma szereplői között.

Fontos ugyanakkor reálisan látni a szerepeket. Mi ajtókat tudunk nyitni, kapcsolatokat tudunk teremteni és fel tudjuk gyorsítani az első lépéseket, de a lehetőséget már a fintechnek kell kihasználnia.

A bemutatás után a termék, a csapat és az üzleti ajánlat minősége dönti el, hogy egy ígéretes kapcsolatból valódi partnerség születik-e.

Honnan látszik, hogy egy fintech készen áll a Lighthouse-ra vagy a Start Pathra?

A Lighthouse FINITIV és a Start Path eltérő érettségi szinten lévő cégeknek szól. Honnan tudhatja egy magyar fintech alapítója, hogy a cége készen áll egy ilyen programra? Mit néztek egy vállalkozásban a terméken és a növekedési számokon túl?

Györffy Balázs: A két program különböző növekedési szakaszokban lévő cégeket támogat. A Lighthouse FINITIV elsősorban startupoknak és korai scaleupoknak szól, jelenleg az északi és balti régióra fókuszálva.

Itt a legfontosabb kérdés az, hogy a vállalat készen áll-e egy stratégiai partnerségre: rendelkezik-e olyan megoldással, amelyet egy nagybank néhány hónapos közös munka során érdemben tesztelni tud.

Az Intuitech, amely a program finnországi ágának győzteseként jutott be a döntőbe, jó példája annak, hogy egy magyar fintech is megtalálhatja a belépési pontot a nemzetközi ökoszisztémába.

A Start Path ezzel szemben már a következő lépcsőfok. Ide olyan vállalatokat keresünk, amelyek túl vannak a korai bizonyítási szakaszon: rendelkeznek egyedi és validált megoldással, referenciaügyfelekkel, legalább seed vagy Series A finanszírozással, működő, bevételt termelő termékkel, valamint olyan csapattal, amely készen áll a nemzetközi növekedésre.

A kiválasztás során ugyanakkor nem csak a számokat nézzük.

Legalább ennyire fontos, hogy a megoldás mennyire kapcsolódik a Mastercard stratégiai fókuszterületeihez, illetve hogy a vezetői csapat mennyire tudatosan gondolkodik a program nyújtotta lehetőségekről. Tapasztalataink szerint azok a cégek tudják a legtöbbet kihozni ezekből a kezdeményezésekből, amelyek nagyon konkrét célokkal érkeznek: tudják, mely piacokra szeretnének belépni, milyen partnereket keresnek, és milyen üzleti vagy technológiai felhasználási esetet szeretnének validálni.

A hozzáférés önmagában nagy érték, de igazán azok számára válik versenyelőnnyé, akik pontosan tudják, mire szeretnék használni.

Mitől tudott az Intuitech nemzetközi szinten is kitűnni?

Van már friss magyar példa is: az Intuitech a Lighthouse FINITIV 2025-ös őszi programjának összesített győztese lett. Mit láttatok bennük, ami nemzetközi szinten is meggyőző volt, és milyen tanulságot érdemes ebből más magyar fintech cégeknek elvinniük?

Györffy Balázs: Az Intuitech sikere jól mutatja, mire figyelnek ma a bankok és a programok zsűritagjai. A vállalat AI-alapú ügynököket fejleszt jelzálog- és KKV-hitelezési folyamatok támogatására, amelyek akár 90 százalékkal csökkenthetik a manuális munkát és jelentősen lerövidíthetik a hitelfolyósítás idejét.

Ráadásul nem egy koncepcionális megoldásról beszélünk, hanem olyan technológiáról, amely már vezető bankoknál működik éles környezetben.

A zsűri több szempont alapján választotta őket a győztesek közé: erős partnerségi potenciált láttak bennük, kiemelték a program során elért fejlődésüket, a csapat professzionalizmusát, valamint azt, hogy egy olyan problémára kínálnak megoldást, amelyre a piacon jelenleg kevés szereplő ad valóban hatékony választ.

Számomra a legfontosabb tanulság az, hogy nem egy általános AI-ígérettel érkeztek. Egy nagyon konkrét, jól definiált és mérhető banki problémára mutattak fel bizonyított megoldást.

A bankok ugyanis nem technológiát vásárolnak, hanem üzleti eredményt: gyorsabb hitelbírálatot, kevesebb manuális folyamatot, alacsonyabb hibaarányt és jobb ügyfélélményt.

Legalább ennyire fontos az is, ahogyan a programra tekintettek. Nem díjként vagy elismerésként kezelték, hanem üzletfejlesztési eszközként. Ahogy Jendrolovics Máté is fogalmazott, a Lighthouse elsősorban azzal gyorsította fel az északi és balti terjeszkedésüket, hogy közvetlen kapcsolatot teremtett számukra bankokkal, technológiai vezetőkkel és iparági mentorokkal.

Végső soron ez jól összefoglalja a programok legfontosabb értékét: nem pusztán láthatóságot adnak, hanem olyan kapcsolatokat, amelyekből később valódi üzleti lehetőségek és új piacok születhetnek.

Hogyan lesz a fintech-bemutatkozásból valódi banki együttműködés?

A megfelelő fintech és a megfelelő bank összehozása még csak az első lépés. A tapasztalataitok szerint mi dönti el, hogy egy kapcsolat megmarad egy pilot szintjén, vagy hosszabb távú, stratégiai együttműködéssé fejlődik? Hol szokott elakadni ez a folyamat?

Györffy Balázs: Pilotot indítani általában nem a legnehezebb feladat.

Az igazi kihívás az, hogy a pilotból tartós együttműködés és végül éles üzlet legyen.

Tapasztalataink szerint ez három tényezőn múlik. Az első, hogy a pilot valós üzleti problémára épüljön, ne pusztán egy innovációs bemutató legyen. Fontos, hogy legyen egyértelmű üzleti felelőse a bankon belül, valamint előre meghatározott célrendszer és mérőszámok, amelyek alapján a felek a folytatásról dönthetnek.

A második kulcstényező az integráció és a megfelelés. A legtöbb együttműködés nem azért akad el, mert a megoldás nem elég jó, hanem azért, mert elfogy az IT-kapacitás, elhúzódik a beszerzési folyamat, vagy a biztonsági és szabályozási követelményekre nem érkeznek meg időben a megfelelő válaszok.

A sikeres fintech cégek ezért már az első találkozóra felkészülten érkeznek ezekben a kérdésekben is.

A harmadik a ritmus és az elvárások összehangolása. A startupok és a bankok jellemzően eltérő időléptékben működnek: míg egy startup gyors döntésekhez és rövid fejlesztési ciklusokhoz szokott, a bankok természetüknél fogva hosszabb jóváhagyási és döntési folyamatokkal dolgoznak. Ilyenkor különösen értékes egy olyan szereplő, mint a Mastercard jelenléte, amely mindkét oldal működését és nyelvét jól érti.

A Lighthouse programot is erre a logikára építettük. A cél nem egyszerűen az, hogy a fintech cégek bemutatkozzanak a bankoknak, hanem az, hogy egy strukturált, több workshopon átívelő közös munka eredményeként a program végére már konkrét együttműködési lehetőségek, validált üzleti esetek és a következő lépésekhez szükséges közös elképzelés legyen az asztalon.

A valódi siker ugyanis nem a pilot elindítása, hanem az, amikor a tesztidőszakból hosszú távú partnerség születik.

Milyen minták ismétlődnek a sikeresen skálázódó fintech cégeknél?

Revolut, Airwallex, Razorpay, illetve a november 5-i színpadon Lightyear, Barion és Intuitech. Nagyon különböző cégek, mégis mindegyiknél központi kérdés a növekedés. Látsz olyan közös mintát a sikeresen nemzetközivé váló fintech cégeknél, amely iparágtól és üzleti modelltől függetlenül újra és újra visszatér?

Györffy Balázs: A közös mintát ezeknél a sikertörténeteknél nem elsősorban a technológia, hanem a kapcsolódási képesség jelenti. Ezek a vállalatok nemcsak kiváló termékeket építettek, hanem tudatosan kialakították azokat a partnerségeket is, amelyekre a nemzetközi növekedés épülhet.

A Revolut például 2016-ban csatlakozott a Start Path programhoz, amelyből később valódi üzleti együttműködés is kinőtt, de ugyanennek az alumni közösségnek a tagja az Airwallex és a Razorpay is.

Ezek a cégek korán felismerték, hogy a pénzügyi szolgáltatások piacán nem lehet egyedül skálázni.

A sikerhez bankokra, fizetési hálózatokra, technológiai partnerekre és a szabályozói környezet alapos ismeretére is szükség van. A növekedés ezért nemcsak termékfejlesztési, hanem ökoszisztéma-építési feladat is.

Egy másik visszatérő minta a fókusz. A legsikeresebb fintech vállalatok jellemzően egy jól körülhatárolt, valós problémából indulnak ki, és csak akkor bővítik a szolgáltatásaikat vagy lépnek új piacokra, amikor az alaptevékenységükön már bizonyítottak.

Talán a harmadik tanulság a legérdekesebb: egy jelentős fintech-siker hatása messze túlmutat magán a vállalaton. Ezt jól példázza Martin Sokk, a Lightyear társalapítója, aki korábban a Wise-nál szerzett tapasztalatot.

A legerősebb ökoszisztémákban a sikeres cégek új alapítók, vezetők és szakemberek generációját indítják el, akik később saját vállalkozásokat építenek, és tovább erősítik a közösséget.

Éppen ezért a legjobb alapítók valójában nem csupán céget építenek. Tudást, kapcsolatokat és új lehetőségeket hagynak maguk után, amelyekből egy teljes ökoszisztéma profitál. Magyarországon mi is szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy egyre több ilyen történet szülessen, és minél több hazai fintech váljon nemzetközi sikersztorivá.

Mit vigyen haza november 5-ről egy fintech alapító és mit egy banki digitális vezető?

November 5-én alapítók, befektetők, nemzetközi értékesítési vezetők és a Mastercard szakértői kerülnek egy térbe. Mit szeretnél, hogy egy magyar fintech alapító másképp lásson a nap végén, és milyen felismeréssel vagy új kapcsolódási lehetőséggel távozzon egy banki digitális vagy innovációs vezető?

Györffy Balázs: Azt szeretném, ha egy fintech alapító a nap végén nem távoli, nehezen elérhető nagyvállalati programként tekintene a Lighthouse-ra vagy a Start Pathra, hanem olyan konkrét lehetőségként, amelyhez ő maga is eljuthat.

Lássa tisztán, milyen út vezet oda, mit várnak el tőle, milyen buktatókra kell felkészülnie, és milyen tapasztalatokat szereztek azok az alapítók, akik már végigjárták ezt az utat. Éppen ezért fontos számunkra, hogy a magyar példák mellett észt és szlovén vállalkozók történetei is helyet kapjanak a beszélgetésben.

A banki digitális és innovációs vezetők számára pedig azt szeretnénk megmutatni, hogy a régió következő fintech-generációja már itt van, karnyújtásnyira.

Olyan cégek, amelyek nem távoli jövőbeli ígéreteket kínálnak, hanem nagyon is aktuális kihívásokra adnak válaszokat, az AI-alapú hitelezéstől kezdve a digitális azonosításon át egészen a stablecoinokhoz kapcsolódó megoldásokig.

Számomra a siker egyik legegyszerűbb mércéje az, ha egy alapító és egy banki döntéshozó a rendezvény végén úgy búcsúzik el egymástól, hogy már egyeztetik a következő találkozó időpontját.

Ha egy héten belül újra leülnek beszélgetni, akkor valami fontos már biztosan elindult.

A november 5-i Mastercard Fintech Forumot ráadásul nem önálló eseményként érdemes nézni. Sokkal inkább egy hosszabb távú építkezés része, amelybe az áprilisi Mastercard Fintech Connect és a Corvinus Egyetemmel közösen szervezett innovációs verseny is szervesen illeszkedik.

A célunk minden esetben ugyanaz: közelebb hozni a hazai fintech-, banki és technológiai szereplőket azokhoz a nemzetközi kapcsolatokhoz, tudáshoz és lehetőségekhez, amelyekből a következő magyar sikertörténetek születhetnek.

Program és regisztráció: Mastercard Fintech Forum Hungary 2026⟶