Aki foglalkozik a blockchain és kriptovaluta technológiákkal talán emlékszik még a 2018-ban bekövetkezett piaci összeomlásra és az azt követő 1-1,5 éves kripto télre. Igaz, a teljes kritpo és blockchain piac volumene sokkal nagyobb, mint a bitcoin aktuális árfolyama, ám mivel a bitcoint a legtöbb helyen interface kritpovalutaként használják a kritptovilágba való be és kilépésnél, ezért a bitcoin árfolyamának alakulása jól tükrözi a kripto-piaci viszonyokat is. Tanulságok a kripto-buborék után és előtt.

Röviden:

  • A blokklánc technológia gyorsabban fogja elérni az exponenciális szakaszát, mint a mesterséges intelligencia. Ennek ellenére még 10-20 évig is eltarthat, amíg felgyorsul a blokklánc elterjedése.
  • Rövid távon rosszul mérjük fel az exponenciális technológiákban rejlő lehetőségeket.
  • A túlzott média figyelem rossz hatással van a disruptive technológiákra és felerősíti a buborék-effektust.
  • Az üzleti / intézményi felhasználók megjelenése a piacon nem zárja ki újabb buborékok megjelentését, és súlyosabb válságot is okozhatnak.

Transzformatív technológiák: 50-60 évre is szükség lehet

Mindenekelőtt fontos megjegyezni, hogy úgy gondoljuk a blokklánc alapvetően egy transzformatív exponenciális technológia. Az exponenciális technológiák sokáig lassan fejlődnek, majd egy idő után az exponenciális szakaszukba érve egyre gyorsuló ütemben kerülnek felhasználásra.

Az egyik legjobb példa erre a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás. Ha csak a backpropagation algoritmust tekintjük szűkebb értelemben véve a terület megszületésének, akkor is több mint 45 éve létezik a terület. Ennek ellenére, még nem tartunk ott, hogy önvezető autók járnának napi szinten az utakon.

Amíg a technológia eléri az exponenciális szakaszát – ahol ténylegesen radikális innovációkat fog eredményezni – addig akár 50-60 év is eltelhet.

A blokklánc algoritmusok nagyjából 10 éve léteznek. Úgy gondoljuk, hogy ez a technológia gyorsabban fogja elérni az exponenciális szakaszát, mint a mesterséges intelligencia, de ennek ellenére is eltarthat még 10-20 évig.

blockchain kripto buborek

Ábra: Exponenciális technológiai életciklus

A kripto tél előszele

Az általános emberi gondolkodás általában rosszul becsüli fel a technológia hatását különösképpen, ha az exponenciális:

rövid távon általában túlbecsüljük a hatásokat, míg a hosszútávú hatásokat alábecsüljük.

Más megközelítésből problémát okozott a nagyarányú médiafigyelem. Alapvető technológiai változásoknál a média hajlamos szélsőségekbe esni,

ha fél év alatt nem következik be a világmegváltás, akkor használhatatlannak kiálltják ki a technológiát.

A blokklánc technológia másik jellegzetessége, hogy a klasszikus infrasturkturális technológiára hasonlít, mint például az autópályára, amiből fel kell építeni pár ezer kilométernyit ahhoz, hogy azon alkalmazások futhassanak, mint például autó, teherautó, motorkerékpár, stb.

2015-2016 között egy új alkalmazás jelent meg a blokklánc technológiával kapcsolatban, az úgynevezett “token sales“, melynek legkorábbi formája az ICO (Initial Coin Offering). A token sales, mint technológia alapvetően liberalizálta a befektetési piacot keresleti és kínálati oldalról is:

  • Keresleti oldalról új lehetőséget biztosított rá, hogy bárki – akár pár dollár befektetéssel – a világ bármely részén induló startup-ban részesedést szerezzen.
  • Kínálati oldalról lehetőséget biztosított egy startup számára, hogy a világ bármely részéről forrást vonjon be crowdfunding-szerűen.

Emiatt – az előzőekben említett exponenciális technológiák rövidtávú megítélésből adódó – problémák még a szokásosnál is jobban felerősödtek.

ICO statisztika

Ábra: Az ICO-k száma éves bontásban 2018 körül

A végső lökés: szabályozói össztűz

Az ICO technológiának legnagyobb problémája a szabályozás teljes hiánya volt (illetve helyenként ez napjainkban sem teljesen tisztázott).

Ez a 2015-2016 közötti kezdeti időszakban nem okozott túl nagy problémát, mert elsősorban komoly szakmai projektekhez kapcsolódtak a token kibocsátások, és mivel a technológia nem volt túl ismert, főleg szakmai befektetők voltak a piacon.

2018-ra azonban egyrészt a sajtónyilvánosságnak, másrészt az első sikeres projektek hihetetlen árfolyamnyereségének következtében “minden” megváltozott:

  • Befektetői oldalról elkezdtek dominálni azok, akiket nem annyira a technológia, vagy egy platform hosszú távú sikere érdekelt, hanem a rövidtávú árfolyamnyereség.
  • Mivel látható volt, hogy elég sok “ingyen pénz” van a piacon, a startupok elkezdtek felelőtlenül forrást bevonni. Természetesen voltak csapatok, amelyek komoly projekteken dolgoztak, és olyanok is, melyek semmit se akartak csinálni csupán eltenni a beszedett finanszírozást.

Összességében úgy gondoljuk, hogy az előzőekben említett faktorok, úgy mint:

  • a technológiai görbe eleje,
  • a megnövekedett média figyelem és irreális elvárások,
  • a liberalizált befektetési piac és az “ingyen pénz” mindenféle szabályozás nélkül

befektetési buborékhoz vezettek.

A piaci összeomlásnak a végső lökést a 2018 elején az ICO piacra zúduló szabályozói össztűz okozta, azonban valószínűleg e nélkül se lett volna az előzőekben említett séma sokáig fenntartható.

A piaci összeomlást 1-1,5 éves kripto tél követte, jelentős nehézséget okozva kriptós és blokkláncos cégeknek, melyek helytelenül mérték fel a piaci igényt termékeikre, (vagy azért mert nem fordítottak erre elég figyelmet), vagy azért mert az ötlet, amit kitaláltak még túlságosan is “korai” volt.

Ezen időszak alatt token kibocsátásból nagyon nehéz volt új finanszírozást bevonni, klasszikus finanszírozást jellemzően nem adtak ilyen ötletekre, így a legtöbb ilyen startup elbukott.

Buborék előtt, vagy buborék után?

A kripto tél vége nagyjából egy évvel ezelőtt kezdődött, amikor komoly és helyenként konzervatív intézmények elkezdtek belépni a krito és blockchain piacra. Elsőként talán a Facebook, mely bár éveken keresztül letiltotta az ilyen irányú posztokat és hirdetéseket, mégis saját blockchain és kripto platformmal állt elő.

A Facebookot követték svájci, majd 2020-tól német bankok, illetve ezzel párhuzamosan az ICO különféle intézményesített és kontrollált megvalósításai, mint például az IEO (Initial Exchange Offering) vagy a SAFT (Simple Agreement for Future Tokens), egyenlőre még mérsékelt sikerrel.

Végül, de nem utolsó sorban az Európai Unió is saját blokklánc platformot tesztel, illetve a J.P Morgan, éveken keresztül scam-nek titulálva a bitcoint éppen saját bitcoin alapú befektetési szolgáltatásokat indít.   

Kicsit talán elfogultan azt mondanánk, hogy

a technológia jövője nem kérdéses, de az egyes üzleti megvalósítások és konkrét piaci fejlődés már igen.

Az üzleti / intézményi felhasználók megjelenése a piacon egyáltalán nem zárja ki hasonló buborékok megjelenését, sőt adott esetben ezek még sokkal nagyobbak is lehetnek, mint a 2018-as.

Forrás: pixabay.com