Már az ünnepek előtt, december 19-én megkezdődött a 100 napos hivatalos visszaszámlálás a Brexit, jelenleg törvényben rögzített, 2019. március 29-i dátumáig. Több elméleti forgatókönyv létezik a kiválásra, sőt a maradásra is; az biztos, hogy a téma a közeljövőben uralni fogja a politikai és a gazdasági sajtót. Ha már Brexit és London, akkor óhatatlanul felmerül a kérdés is, mit jelent és mit hozhat mindez a virágzó londoni fintech/regtech innováció számára.

A Szépség és a Szörnyeteg

A felforrósodott hangulatú decemberi sajtószemléket olvasva, valahogy (némileg képzavarosan) a Szépség és a Szörnyeteg története is eszünkbe juthat. Főképp, ha London hagyományos, virágzó, pénzügyi központ szerepét, a fintech innovációban betöltött helyét és a Brexit bármelyik forgatókönyvével jelentkező kihívásokat, de különösen a „no deal Brexit”-ben létező fenyegetést együtt látjuk meg a történetben.

Maga a döntés ugyanakkor adott, mondhatni a vonzalom létezik, a kérdés az, hogy miképp teljesedik be a kapcsolat. Abban az esetben, ha a kilépésre vonatkozóan egyezségre is jut az angol parlament, maga a folyamat még évekig eltarthat, hiszen a 21 hónapos átmeneti időszak tervezetten csak márciustól veszi kezdetét. Amennyiben nincs egyezség, akkor a „no deal Brexit” forgatókönyv(ek) lép(nek) életbe, amelynek esélyét a Morningstar elemzői jelenleg 30%-ra teszik.

London titkos FinTech receptje

A Brexitnek a londoni fintech világra gyakorolt hatásának értelmezéséhez érdemes felidézni Alastair Lukies, a brit miniszterelnök fintech üzleti nagykövete korábbi gondolatait:

„London rendelkezik egy „titkos recepttel”, ami a fintech fejlesztések terén az USA, vagy Kína előtt tartja … Van különbség a „disruptive” és az „enabling” fintech között. Ha a Silicon völgyet nézzük, az ottani technológiai fejlesztések egyértelmű kihívóként jelentkeznek a hagyományos szolgáltatók számára, akárcsak Kínában, pl. az Alibaba. Az Egyesült Királyságban az innovációs kultúra inkább az együttműködésre épül. …. Számomra ez képviseli a brit fintech fejlesztések valós, fenntartható értékét … és ez az együttműködés a mi titkos receptünk.”

London pénzügyi központként és pénzügyi innovációs hub-ként létező primátusa a londoni City évszázados hagyományaiban és szabályképzésében is gyökerezik. Ahogy Alastair Lukies kiemelte: egyfajta „tisztességtelen” versenyelőnyt képvisel a földrajzi közelség és az elérhetőség.

Londonban egyedülálló módon a politikai döntéshozatal, a szabályozó, a nemzetközi pénzügyi és kereskedési központ és most már a tech világ nagyágyúi is egymás közelében helyezkednek el. Ezzel szemben például Amerikában a Silicon Valley, mint tech központ, New York, mint kereskedési-pénzügyi központ, vagy Washington, mint szabályozói helyszín jelentős távolságra vannak egymástól.

A KPMG 2018 első féléves tanulmánya szerint még mindig, a Brexit árnyékában is, az Egyesült Királyságban bejegyzett fintech cégek közel 10-szer annyi tőkét tudtak bevonni, mint német riválisaik, illetve 20-szor annyit, mint francia versenytársaik.

Kérdés, hogy ez a fajta historikus együttműködés és vonzerő mennyiben erodálódik a jövőben egy „no deal Brexit” esetén, vagy akár egy irányított kiválás mellett, amikor is többrétű, külön egyezségek sora szabályozza az élet megannyi területét az EU és az Egyesült Királyság között.

A no deal Brexit – fintech szemmel

A rendezetlen kiválás kezdeti sokkja magával hozná azt, hogy az Egyesült Királyság kénytelen lenne sokkal lassabb és körülményesebb vámeljárási folyamatokba bonyolódni az EU országok viszonylatában, mint eddig. Ez pedig, akár egy informatikai hardware beszerzésnél, akár az EU-ba eladott fintech szolgáltatások számlázása esetében versenyhátrányként jelentkezne. Az új fintech beruházások vonzása tekintetében már most egyértelmű a verseny, amit a környező EU országok pénzügyi központjai indítottak.

Az EU (illetve EGT) tagállamok vállalatai, pénzügyi vállalkozásai számára jelentős versenyelőnyt biztosít az EU passporting rezsim, ami minimális engedélyezési eljárást követően lehetővé teszi az egymás közötti kereskedelmi kapcsolatokat. Ennek hiányában a brit fintech cégek számára pl. az EU területén megvalósított cégalapításokkal történő operációs megoldások is szóba jöhetnek, ami ugyanakkor jelentős költségeket eredményezne.

A brit kormány részéről ígéret hangzott el, hogy 3 éves átmeneti rendelkezés kerül bevezetésre az EU-s fintech cégek számára az Egyesült Királyság területén változatlan feltételekkel történő működésre, ugyanakkor ennek reciprocitása valamennyi EU tagállamban önálló kérdés maradna.

Jelentős kérdés a munkavállalói jogok szabályozása, ami különösen érzékeny lehet a londoni fintech dolgozói közösség több mint felét kitevő külföldi munkavállalók esetében, a tovább-foglalkoztatás adminisztratív részleteit illetően.

2019: a piaci bizonytalanság és jelentős fordulópontok éve?

A Brexit kapcsán kinyíló bizonytalanság egyre inkább negatív tényezőként kerül be a 2019-es gazdasági elemzésekbe. A gazdasági indikátorok is kihívásokkal, akár korrekciókkal teli évet vetítenek előre globálisan, a pénzügyi világ szereplőinek különösen.

A Brexit, mint hatalmas regulációs kihívás a pénzügyi világ területén jelentős feladattömeget generál az érintett piaci hatóságok, pl.: az angol FCA (Financial Conduct Authority), vagy az ESMA (European Securities and Market Authority) számára.

A közelmúlt zajos, politikai szalagcímei mellett, ezen két hatóság által kiadott nyilatkozatokban, állásfoglalásokban ugyanakkor már jelentős operatív felkészülés is észrevehető. Az ESMA vizsgálja például a brit központi értéktárak, központi szerződő felek felgyorsított EU engedélyeztetését a „no deal Brexit” esetére.

A rendezetlen Brexit veszélyeztetheti a G20 országok által a pénzügyi piacok transzparens, szabályozott működésének biztosítása és fenntartása céljából elfogadott irányelvek betartását. A megegyezés hiánya alááshatja a pénzügyi bűncselekmények, a piacbefolyásolás elleni globális küzdelmet és pl. a derivatív piacok átláthatóságának megteremtése érdekében elért eddigi eredményeket.

A szabályozói adatcsere biztosítása a kereskedési adatok vonatkozásában az EMIR (European Market Infrastructure Regulation) és a MiFID II / MiFIR (Markets in Financial Instruments Directive / Regulation) rendelkezéseinek életben tartásához elengedhetetlen lesz. London nem maradhat ki ezen adatszolgáltatói rezsimek további működtetéséből. Maga a brit pénzügyi felügyelet, az FCA is kettős mandátummal dolgozik, miszerint a törvényesség és a piaci verseny fenntartása egyaránt cél.

Összességében fintech/regtech szempontból 2019 márciusa, mint a Brexit időpontja, illetve 2019 szeptembere, mint az Open Banking / PSD2 (Payment Services Directive 2) megfelelés indulása jelentős, a műkődési környezetet befolyásoló dátumokként íródnak be a naptárakba.

A lényeg a dátumokat követő üzleti alkalmazkodás megtalálásában rejlik.

A londoni FinTech világ és a Brexit kapcsolata szempontjából – a kezdő hasonlathoz, a „Szépség és a Szörnyeteghez” egy gondolattal visszatérve – jelenleg egyáltalán nem garantálható a hollywoodi típusú befejezés.

A cikk alapvetően az Alastair Lukies-el készített Bobsguide interjú, illetve Joe Wallen Forbes-ban megjelent kapcsolódó írása és a jelzett egyéb források felhasználásával készült.

A cikk szerzőjének további írásai a FinTechZone-on itt érhetők el. A szerzővel a regtech téma iránt érdeklődők 2019.04.25-én a FinTechShow-n is találkozhatnak.