Röviden: (még) nem. Az MNB legfrissebb adatai alapján a qvik a bankkártyás forgalomból próbál szeletet kihasítani, a csalók pedig még mindig sikeresebbek, mint a kibervédelmi rendszerek. Az érintéses mobiltárcás (Apple Pay, Google Pay) fizetések töretlenül fejlődnek, igaz már érettebb fázisban vannak. Befuthat-e hasonló pályát a qvik, mint az Apple Pay? Megnéztük, mint mutatnak az MNB legfrissebb számai.

Az MNB friss negyedéves pénzforgalmi jelentése alapján, röviden:

1. Egyre kevesebbszer vesznek fel pénzt a magyarok (függetlenül attól, hogy a kormányzati beavatkozás miatt növelni kell az ATM-ek számát),
2. folyamatosan nő az elektronikus fizetési tranzakciók száma, és
3. drasztikusan, közel 30%-kal nőtt a bankok pénzforgalmi bevétele az elmúlt egy évben.
4. A csalók sem panaszkodhatnak, résen vannak, és az elmúlt 12 hónapban 10,7 milliárd forint tűnt el a „bankkártyákról” és 23,5 milliárdot pedig közvetlenül a bankszámlákról csapoltak le. Az elmúlt 12 hónapban az egyes negyedékben nem csökkent érdemben az ellopott összeg volumene, igaz, nem is növekszik.
5. Továbbra sem sikerült látványos eredményeket elérni ezen a téren, de az is igaz, hogy az új kibervédelmi „csodafegyvert”, a Központi Visszaélésszűrő Rendszert (KVR) alig pár napja állította csatarendbe az MNB-GIRO. A visszaélési módszerekben jelentős változás nem figyelhető meg, továbbra is az adathalászattal, illetve pszichológiai manipulációval elkövetett visszaélések teszik ki az esetek legnagyobb részét mind a kártyás, mind az átutalásos visszaéléseknél. A leírt kár legnagyobb részét továbbra is az ügyfelek viselik.
6. Végül, de nem utolsó sorban a boltban a kasszánál egyre többen és egyre többször fizetnek a mobiljukkal, Apple Pay-jel és Google Pay-jel.

Prompted by FinTechZone

Hol van a qvik?

A qvik hivatalosan 2024. szeptember 1-től startolt el (az új, értsd EAM – Egységes Adatbeviteli Mód), így még erősen a bevezetési fázisban van, ami a számokban is megmutatkozik.

Az MNB adatai alapján közel 30 ezer kereskedőnél lehet qvikkel fizetni, ami – bár ez nem derül ki az MNB adataiból – az online térre korlátozódik és jellemzően a SimplePay-t elfogadó kereskedőket jelenti.

Azt nem látni az MNB adataiból vajon mennyi lehet az a kereskedő, akinél korábban nem volt bankkártyás fizetés és rögtön qvikkel debütált az elektronikus fizetési szcénában.

Valószínűleg minimális ezeknek a kereskedőknek a száma, így a qvik (egyelőre) nem a készpénzből hasít ki, inkább a bankkártyás forgalmat próbálja kannibalizálni.

Az országos központi kommunikációs kampányok sem indultak még el a kezdeti (és jelenlegi) gyerekbetegségek okán, amelyek a mobilbanki appokban tapasztalható eltérő (és olykor rossz) ügyfélélménynek is köszönhető. Igaz ezt az MNB is felismerte és újabb ajánlással próbálja terelgetni a piaci szereplőket.

Egyelőre a bankok sem aktivizálták magukat a SimplePay-en (OTP Csoport) és a Raiffeisen Bankon kívül, de a korábbi háttérbeszélgetések és a PayTechShow-n tartott előadások alapján ezen a téren pár hónapon belül változás várható.

Mit mutatnak a számok a qvik tekintetében?

• Hat hónap alatt – 2024. szeptember 1. és 2025. március 31. között – 7,13 milliárd forint értékben, közel 300 ezer qvik tranzakciót indítottak egységes adatbeviteli megoldással (ebben nincs benne a QVIK-kérelem, azaz a fizetési kérelem).
• Az átlagos kosárérték közel 24 ezer forint, ami rendkívül magasnak számít.
• Ugyanezen időszak alatt a hazai kibocsátású lakossági kártyákkal lebonyolított belföldi vásárlások értéke 7 674 milliárd forint, száma pedig 852,7 millió darab volt, ami alapján értékben több mint 1000-szeres a különbség a qvikes és a belföldi, lakossági kártyás vásárlási forgalom között (a bankkártya javára).
• Ha pedig a mobiltárcás és a qvikes forgalmat nézzük, akkor 300-szoros a különbség a mobiltárca javára.

Hol volt a mobiltárca Magyarországon az indulást követő első hat hónapban?

• Nem tudjuk, mert az MNB adatai nem állnak rendelkezésre.
• Az Apple Pay 2019 májusában jelent (a Google Pay 2020 végén) Magyarországon és az MNB először 2020 első negyedévében publikált mobiltárca adatokat. Ez alapján 2020 első félévében 130 milliárd forint forgalmat bonyolítottak 22,7 millió darab tranzakció keretében.
• Az átlagos kosárérték ebben az esetben 5 726 forint volt (a qvik esetén jelenleg közel 24 ezer forint).

Beérheti-e a qvik a mobiltárcás forgalmat?

A qvik forgalmat erősen megdobja majd:

• a QVIK-NFC elindulása, amikor a fizikai környezetben a mobiltelefon érintésével fizetnek a vásárlók közvetlenül a bankszámlájuk terhére. (Megjegyz.: a háttérbeszélgetések alapján 2025 őszén már sor kerülhet erre.)
• A jelenlegi két sub-aggregátor (OTP Mobil és Raiffeisen Bank) mellett további sub-aggregátorok megjelennek. (Megjegyz.: az év végéig legalább 2-3 ilyen szereplő jelenhet meg.)
• Az országos kiskereskedelmi láncok meghatározó szereplői biztosítják majd a qvikes fizetést a kasszánál. (Megjegyz. ősszel már vártható egy-két „nagyágyú” megjelenése.)
• Megjelennek a nagy közműszolgáltatók a piacon, pl. az MVM, amely tendert írt ki a qvikes beszedésre (igaz, itt a fizetési kérelem lehet az elsődleges „játékos” és nem feltétlenül az EAM).

Mi a helyzet a fizetési kérelemmel?

Bár a fizetési kérelem is a qvik márkanév alá tartozik (értsd: QVIK-Kérelem), technológiájában és piacszervezési logikájában jelentős az eltérés az EAM (értsd: Egységes Adatbeviteli Megoldás) és a fizetési kérelem között, emiatt ezeket jelenleg a piaci szereplők különböző módon „értelmezik” és „kezelik”.

A fizetési kérelem tekintetében óriási robbanás látható, bár az is igaz, hogy a köznyelvben AFR2.0-ként ismert MNB-s beavatkozás a fizetési kérelemre vonatkozóan korábbi kötelező indulási dátumot szabott meg a qvik EAM-hez képest. Az előbbi esetén a piaci szereplőknek 2024. április 1-től kötelező a fizetési kérelem fogadása.

Ennek az MNB-s beavatkozás eredménye, hogy a fizetési kérelem relatíve berobbant és az elmúlt 12 hónapban 1,8 millió darab tranzakció valósult meg 403 milliárd forint értékben.

Egyelőre az látható, hogy a fizetési kérelem szép csendben beúszik a farvízen és ahogy az MVM és a többi közműszolgáltató megjelenik a fizetési kérelemmel (olykor digitális „sárgacsekknek” is hívott funkcióval), komoly lökést adhat a qviknek.

A készpénzbe vagy bankkártyába harap bele a qvik?

Igaz az MNB kommunikációban gyakran lehet(ett) hallani, hogy a qvik a készpénzes fizetésre kínál alternatívát, jelenleg a kártyás forgalomból hasít ki szeletet.

Ez jelenleg a kártyaelfogadást nyújtók számára nem teszi vonzóvá a qviket és egyelőre nem látni olyan szereplőt, amely kifejezetten a qvikre alapozná az üzleti stratégiáját, de lehet, hogy pár hónap múlva erre is látni fogunk példát.

Ahogy pedig egyre több cégvezető találkozik a qvikkel magánemberként és tapasztalja meg az új fizetési mód nyújtotta jó ügyfélélményt, úgy válhatnak egy ponton saját maguk is qvik elfogadóvá (ha valóban költséghatékonyabb megoldást kínálnak számukra).

Ehhez viszont még számos feltételnek kell teljesülnie.

Ősszel lesz egy éves a qvik, amelynek eredményeivel külön is foglalkozunk a „Digitálisból intelligens 360 fokban” című két napos konferencia második napján, 2025. szeptember 16-án a FinTechShow-n.