A K&H és a FinTechZone közös webinárján március 31-én arról is szó lesz, hogyan lehet state-of-the-art AI-megoldásokat bevezetni egy szigorúan szabályozott iparágban. A fireside chat-ben Lóska Gergely, a K&H CIIO-ja és Dobó Mátyás (ex-Apple, ex-Vodafone) boncolgatják a kérdést. De milyen pályán játszunk egyáltalán? Összeszedtük, mit kell tudni a szabályozói keretekről.
Meddig mehet el egy AI-ügynök, és hol kell feltétlenül embernek állnia a kormánykerék mögött? A szabályozói környezet erre egyre konkrétabb válaszokat ad, még ha nem is mindig egyszerűeket.
Az EU AI Act: ahol most tartunk
Az EU AI Act 2024 augusztusában lépett hatályba, és azóta fokozatosan válnak alkalmazandóvá az egyes rendelkezései.
Az első mérföldkő 2025. február 2-a volt: ettől az időponttól érvényesek a tiltott AI-gyakorlatokra és az AI-jártasságra vonatkozó kötelezettségek. 2025. augusztus 2-ától pedig az általános célú AI-modellekre (GPAI) vonatkozó szabályok is alkalmazandók.
A tavalyi őszi FinTechShow-n dr. Horváth Katalin, a CMS Hungary partnere részletesen végigvezette a pénzügyi szektorra vonatkozó határidőket és kötelezettségeket.
Előadásából kiderült: 2025 februárjáig minden pénzügyi szervezetnek át kellett fésülnie a rendszereit, hogy azonosítsa, hol használ mesterséges intelligenciát, ami korántsem volt triviális feladat, hiszen az AI-rendszer definíciója körül komoly viták alakultak ki jogász és mérnök szakma között.
Ugyaneddig kellett kiszűrni a tiltott AI-gyakorlatokat (például a social scoring jellegű megoldásokat) és elindítani a szervezeten belüli AI-jártassági képzéseket. A pénzügyi szektor ezt nagyrészt komolyan vette – több hitelintézet komplett AI-akadémiákat hozott létre.
A következő nagy mérföldkő – és a körülötte lévő bizonytalanság
Az eredeti ütemezés szerint a nagy kockázatú AI-rendszerekre vonatkozó teljes megfelelési határidő 2026. augusztus 2.
Ez az EU AI Act legkomolyabb része – tömérdek dokumentációs kötelezettséggel, szervezeti átalakítási elvárással jár.
Fontos fejlemény azonban, hogy az Európai Bizottság 2025 novemberében előterjesztette az ún. Digital Omnibus csomagot, amely
a nagy kockázatú AI-ra vonatkozó határidőket a harmonizált szabványok és támogató eszközök rendelkezésre állásához kötné – az önálló nagy kockázatú AI-rendszereknél (Annex III) ez legkésőbb 2027 decemberéig tolódhat.
A javaslat jelenleg az Európai Parlament és a Tanács tárgyalóasztalán van, elfogadása tehát nem garantált. Ami biztos: a Bizottság a 2026. február 2-i határidőt sem tudta tartani a nagy kockázatú AI osztályozási iránymutatás közzétételénél – a végleges változat még készül.
A bankok számára ez kettős üzenetet hordoz: a felkészülést nem érdemes halogatni, de a pontos határidők és részletszabályok még változhatnak.
Magyarország: az MNB lett a pénzügyi szektor AI-felügyelete
A magyar implementáció 2025 őszére törvényi szintre emelkedett. Az Országgyűlés 2025 októberében elfogadta az EU AI Act hazai végrehajtásáról szóló törvényt, amely formálisan is kijelölte az AI-hatósági struktúrát:
az általános piacfelügyeleti feladatokat az NGM-en belüli szervezeti egység látja el, a nagy kockázatú rendszerek bejelentését a Nemzeti Akkreditáló Hatóság fogadja, a pénzügyi szektorra vonatkozó felügyeleti jogkört pedig az MNB kapta meg.
Az MNB ráadásul nem várt a törvényi keretre: 2025 decemberében közzétette a 13/2025. számú ajánlását, amely a hazai bankszektor első átfogó MI-keretrendszere.
Az ajánlás a szervezetirányítástól az adatkormányzáson és a modellfejlesztésen át az informatikai biztonságig és az ügyfélkommunikációig minden területet lefed.
Alkalmazása 2026. április 1-jétől elvárt, a hitelintézeteknek pedig 2026. június 30-ig kell saját MI-alstratégiájukat elkészíteniük és megküldeniük az MNB részére.
A korábbi MNB-célvizsgálatok tanulságai – a tanítóadatok kezelésétől az adatmérgezés elleni védelmen át a kivezetési kockázatokig – beépültek ebbe a keretrendszerbe, amelyet az AI-specifikus kockázatok (diszkriminációs kockázat, algoritmus-törékenység, manipulációs támadások) újfajta megközelítésként egészítenek ki a meglévő DORA- és IT-biztonsági elvárásokhoz képest.
Tudna-e az AI bankot vezetni?
Dr. Horváth Katalin a FinTechShow-n egyértelműen amellett érvelt, hogy az AI-nak egyelőre nem szabad átengedni a teljes irányítást.
Az emberi felügyelet az EU AI Act alapján is folyamatosan kötelező, de emellett ott van az ügyféli bizalom, az etikai felelősség és a stratégiai döntéshozatal kérdése is – ezekben az ember továbbra is pótolhatatlan.
Ahol viszont az AI-t bátrabban el lehet engedni, az a háttérfolyamatok világa: kockázatelemzés, hitelezési modellek, portfóliókezelés, folyamatoptimalizálás. Az ügyféloldali alkalmazásoknál nagyobb óvatosság indokolt.
Március 31.: a beszélgetés folytatódik
Pontosan ezekről a határokról, feszültségekről és lehetőségekről lesz szó a K&H x FinTechZone „Agentic AI realitások a bankszektorban” webináron, ahol Lóska Gergely és Dobó Mátyás fireside chat formában járják körbe:
mire kaphat autonómiát egy AI-ügynök a bankban, hogyan lehet lépést tartani az AI-eszközök fejlődésével egy szabályozott környezetben, és ki viseli a felelősséget, ha az AI hibázik.
Regisztráció és részletek: fintechzone.hu
A cikk részben a 2025. szeptember 16-i FinTechShow-n elhangzott, dr. Horváth Katalin (CMS Hungary) által tartott előadás alapján készült, kiegészítve az azóta megjelent jogszabályi és szabályozói fejleményekkel. A webinár 2026. március 31-én 15:00-tól ingyenesen követhető online.