“A fintechen túl” konferencián a „Crowdfunding, P2P lending, ICO szabályozás itthon és Európában. Kinek, hol fáj?” című előadás utáni beszélgetéseken több izgalmas kérdés is felvetődött. Néhány visszatérő kérdés arra utal, hogy érdemes kiegészíteni elmondottakat.

 

ICO, ICO, ICO

Az Initial Coin Offering (más néven coin vagy token sale vagy token generating event) kapcsán nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ennek jogi megítélése az adott ICO keretében kibocsátott tokenek tulajdonságaitól függ. Azok a felügyeleti hatóságok, amelyek erről a kérdésről véleményt formáltak, mind hangsúlyozzák, hogy esetről esetre ítélhető meg az, hogy a token értékpapír-e vagy sem. E körben a kibocsátás helye szerinti ország joga bír relevanciával, hiszen az egyes országokban jelentősen eltérő értékpapírfogalom érvényesül. Magyarországon értékpapírnak csak az az okirat vagy elektronikus adat minősül, ami – több más, tartalmi elem mellett – rögzíti, hogy értékpapír. Ettől eltérően vannak olyan országok, ahol bármely okirat értékpapírnak minősülhet, ha az meghatározott tulajdonságokkal rendelkezik. Így az az eszköz, amely Magyarországon nem értékpapír, más országban minősülhet annak.

A token minősítése kiemelt jelentőséggel bír, hiszen ettől függ az, hogy az arra vonatkozóan végzett kereskedési felület működtetése, a kapcsolódó közvetítés bejelentés- vagy engedélyköteles, esetleg szabadon végezhető tevékenység.

Az ICO token értékpapír minőségének a felügyeleti kockázat mellett a befektető (vagy vásárló) jogai és a kibocsátó (vagy eladó) kötelezettségei miatt is nagy jelentősége van. Amennyiben az ICO tokenre a magyar anyagi jog lesz irányadó, akkor figyelembe kell venni, hogy a magyar jog szerint az egyoldalú kötelezettségvállalásokból csak a jogszabályokban foglalt esetekben származik bírósági úton is kikényszeríthető kötelezettségvállalás (ilyen eset például maga az értékpapír, ami jellemzően a kibocsátó egyoldalú kötelezettségvállalása). Az előbbiek miatt felmerül, hogy a tokenben ígért szolgáltatás értelmezhető-e egyoldalú kötelezettségvállalásként, ha pedig igen, akkor kikényszeríthető-e. Emellett, ha az ICO token értékpapír, akkor a vevő a tokenben rögzített jogokra, szolgáltatásokra tarthat igényt, míg ha nem értékpapír, akkor a token eladóját megillető jogokat, követeléseket szerzi csak meg. Utóbbi esetben például, ha a token kötelezettje már teljesített a token alapján szolgáltatást a token eladójának (pl. valamekkora összeget már kifizetett), akkor a token vevője új jogosultként már nem tarthat igényt a token eladója, az ő jogelődje részére teljesített szolgáltatásra (az említett példánál maradva az eladónak kifizetett összeggel csökkentett összegre tarthat csak igényt). Egyebek mellett ezekre a bizonytalanságokra nyújthat megoldást a smart contract, ha a kötelezettségvállalás, a teljesítés, valamint az elszámolás feltételeit megmásíthatatlanul rögzíti és hajtja végre.

 

Kapcsolat a régi és az új között

Több előadó is kiemelte, hogy az alternatív pénzügyi közvetítők (platformok, fintech vállalkozások, ICO kibocsátók stb., a továbbiakban együtt: AF cégek) meglévő pénzügyi szervezetekhez való kapcsolódását szükségessé teszi a hagyományos intézmények (bank, biztosítók, befektetési vállalkozások stb.) iránti fogyasztói bizalom, e nélkül a bizalmi kapocs nélkül az AF cégek nehezen nyernek teret piacon. Ha a kapcsolódás elkerülhetetlen, akkor komoly feladat a kapcsolódás megfelelő jogi kereteinek megtalálása. Az AF cég lehet ügynöke (a pénzügyi jogszabályokban „közvetítője”) vagy kiszervezett tevékenységet végzője is a hagyományos pénzügyi szervezetnek, ami felügyeleti bejelentés- vagy felügyeleti engedélykötelessé teheti az AF cég részvételét. Ezek a pozíciók felvetik a „Kié az ügyfél?” kérdését, mivel alapesetben az ügyfél és az ügyfélre vonatkozó adatok kezelési joga és kötelezettsége ilyenkor a hagyományos szolgáltatóhoz tartoznak, és az AF cég pusztán adatfeldolgozónak minősül.

Az AF cég és a hagyományos pénzügyi szervezet együttműködése előtt ezért (is) nagyon fontos pontosan definiálni nemcsak a feladatokat, hanem az AF cég jogállását. Kölcsönös érdek ebben a kapcsolatban, hogy a hagyományos intézmény ne fojtsa meg az AF cég üzletét, ugyanakkor a pénzügyi szervezet ne váljon kiszolgáltatottá az AF cég felé. A blockchain technológiát alkalmazó osztott megoldások esetén a bizalmi tőke felhalmozódásához szükség van arra, hogy a felhasználók, a fogyasztók hosszabb ideje élvezzék az új rendszer nyújtotta biztonságot.

 

Nyitottság az újra, figyelembe véve a jelen szabályait

A 2015-ös brókerbotrány két irányba fordította az ügyfeleket, egyrészt a nagy banki szereplők, másfelől az AF cégek és alternatív befektetések irányába is mozgás indult. A karcagi Marcsikák és hegyvidéki Cirmosok országában a hazai fogyasztó nehezen vádolható azzal, hogy nem előlegezi meg a bizalmat és nem kellően nyitott az alternatív megoldások iránt. Az alapvető kérdés az előzetes tájékoztatás és az azonosítható felelős megjelölése. Nem szabad elfelejteni, hogy azoknál az egyelőre bizonytalan minősítésű eszközöknél, mint például a kriptodevizák, az ICO tokenek, ugyanúgy érvényesülniük kell a polgári jogi és fogyasztóvédelmi előírásoknak, mint más, távollévők között kötendő szerződéseknél. Ezek a jogforrások a honlap tartalma, a fogyasztót megillető jogok és a honlapot vagy a platformot működtető személy kötelezettségei szempontjából tartalmaznak releváns rendelkezéseket.

 

Intézményi befektetők

A crowdfundinggal foglalkozó szakirodalom statisztikai adatokra hivatkozva jelzi, hogy a közösségi modell egyelőre nem versenytársa a hagyományos közvetítésnek és a forrásigény oldalán valójában nem alternatív, hanem kiegészítő vagy kezdő megoldása a pénzszükséglet biztosításának. A források azonban felhívják a figyelmet a közösségi modell hagyományos modellhez képest vett elképesztően dinamikus fejlődési ütemére. Az intézményi befektetők (bankok, befektetési alapok, befektetési vállalkozások, biztosítók, önkéntes- és magánpénztárak), tehát a hagyományos pénzügyi szervezetek alternatív finanszírozási és befektetési lehetőségeinek definiálásával az az alternatív modell további lendületet kaphat. Jelenleg az intézményi befektetők befektetési lehetőségeit a rájuk vonatkozó jogi szabályozás keretek közé szorítja (pl. a befektetési alapokra nézve a 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet). Ha a kriptodevizák és ICO tokenek jogi minősítést kapnak, akár úgy, hogy az egyedi tulajdonságaik alapján, akár pedig egy új jogszabályi definíció nyomán pénzügyi eszköznek minősülnek, az megnyitja ezt az alternatív piacot a nagy intézmények mint befektetők előtt is.

 

Az alternatív platform szerepe

Egy hagyományos tőkegyűjtési modellben, például egy bankbetét vagy egy értékpapír kibocsátás során a betétgyűjtő, illetve értékpapíroknál a kibocsátó és a forgalmazó feladata, hogy az értékesítés során felelős módon és kiegyensúlyozottan tájékoztassa a befektetőt a kockázatokról és a mellékhatásokról. Utóbb a kibocsátó feladata, hogy rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatással, nyilvános kibocsátásoknál közzétételekkel tájékoztassa a befektetőit a befektetést vagy a kibocsátót érintő fejleményekről. Az új vagy alternatív eszközök esetén, leginkább az újonnan piacra lépő kezdő forrásgyűjtőknél az erőforrások és a tapasztalatok szűkössége miatt minden ilyen feladat teljesítése nehézséget okoz. Az alternatív platformok közül néhány felvállal bizonyos ezzel kapcsolatos feladatokat, vannak olyan platformok is, amelyek például előzetes átvilágítás után engedik csak be a felületükre a forrásgyűjtőket illetve az ügyfeleket, utóbbiak vonatkozásában egy részvénybefektetésnél kötelező ún. megfelelési teszt mintájára mérik fel a befektető vagyoni helyzetét, befektetési tapasztalatait és céljait.

 

Regtech

A piaci szereplők, az újonnan a piacra lépni szándékozók, és mi tanácsadók is izgatottan várjuk a felügyeleti sandbox bevezetését, az intelligens, együttműködő és adatvezérelt szabályozói intézkedéseket.

 

GDPR komform PSD2

A cikk szerzője Szabó Dániel, a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda partnere

 

A fintechen túl” konferencia előadásai itt érhetők el.