Indul a nyílt bankolás Európa után Ausztráliában is. Május elején megérkezett a szövetségi kormány válasza a “Farell Riportként” emlegetett tanulmányra. Bejelentették az ausztrál Open Banking rendszer kereteit és időzítését.

2019 júliusától elérhetővé válnak a fizetési számla, valamint a betéti és hitelkártya adatok Ausztráliában. 2020 februárjától pedig a jelzáloghitel adatok!

Az ügyféladatok megosztásához való jog 

Ausztráliában 2019 júliusában lép életbe az adatkezelési törvény – az ún. Consumer Data Right -, amely lehetővé teszi a lakossági és vállalati ügyfelek számára adataik megosztását harmadik felekkel. Elsőként a banki, majd az energia- és telekommunikációs szolgáltatásokhoz kapcsolódó adatok válnak elérhetővé, de a végcél a teljes gazdaság megnyitása szektorról szektorra.

Európához hasonlóan az ausztráloknál is átülnek az ügyfelek a vezető ülésbe. Az adatokhoz minden olyan vállalkozás hozzáférhet, amelyet a helyi szabályozó – az Ausztrál Verseny- és Fogyasztóvédelmi Hatóság (ACCC) – előzetesen akkreditál, de azt az ügyfelek fogják eldönteni, hogy mely adatukat kinek adják át.

Az új törvénnyel a cél egy olyan ügyfélközpontú adatgazdaság kialakítása, amely:

  • megfelelő kontrollt biztosít az ügyfelek számára,
  • megadja a választás lehetőségét,
  • kényelmes szolgáltatások kialakítását teszi lehetővé,
  • és bizalmat nyújt.

A nyílt bankolás 4 alapelve 

A tavaly év végén publikált riportban az ausztrálok 4 alapelv mentén dolgozták ki az open banking rendszer kereteit:

  1. Ügyfélfókusz: a kialakított rendszernek az ügyfél érdekeit kell szem előtt tartania, az ügyfél szemszögéből vizsgálja a lehetőségeket.
  2. Verseny ösztönzése: a nyílt bankolás célja, hogy növelje a versenyt a banki termékek és szolgálatások piacán, ezáltal szélesebb körű és jobb választási lehetőséget biztosítson az ügyfelek számára.
  3. Innováció támogatása: az adatok megnyitásával cél egy kreatív és pezsgő piaci környezet kialakítása, amelyben új ötletek és üzleti modellek fejlődhetnek, új szereplők jelenhetnek meg és növekedhetnek. 
  4. Hatékonyság és biztonság:  a nyílt bankolás rendszerével szemben egyúttal elvárás a megfelelő szintű biztonság nyújtása és a személyes adatok védelme a rendszer komplexitásának és költségének arányos szinten tartása mellett.

A riport ugyanakkor nem csak a szabályozói keretrendszer alapjait fektette le, javaslatokat fogalmazott meg az open banking rendszer terjedelmére, biztosítéki rendszerére, az adatmegosztás mechanizmusára, valamint az implementáció ütemezésére is.

Kiindulási alap az angol Open Banking specifikáció

Az adatok megosztására az ausztrálok is az API technológiát használják majd. Legjobb gyakorlatként az angolok specifikációját veszik át. A kiindulási alap az Európában utat mutató Egyesült Királyság open banking implementációjáért felelős szervezet, az OBIE (Open Banking Implementation Entity) által publikált szabványok lesznek. 

Az ausztrál technikai standardok kidolgozásáért, a helyi piaci környezetbe történő átültetéséért egy szektorsemleges testület – az Open Standard Body – felelős. A Standard tartalmazza az adatkapcsolatra és kommunikációra, illetve az adatkör felépítésére vontakozó szabályokat, valamint a biztonsági követelményeket.

open banking psd2

Szélesre tárul az ausztrál banki adatvagyon kapuja

Ausztráliában a banki adatvagyon megnyitása 3 fő lépcsőben történik meg:

  1. 2019 júliusától a fizetési számlák, a betéti és hitelkártyák, valamint a betétek adatai;
  2. 2020 februárjától a jelzáloghitel adatok;
  3. majd 2020 júliusától az összes többi pénzügyi termékhez kapcsolódó adat is elérhetővé válik.

A piac 95%-át képviselő 4 nagy banknak (Commonwealth Bank of Australia, National Australia Bank, Australia and New Zealand Banking Group, Westpac) a fenti ütemezés szerint kell a megvalósítást végrehajtani. A többi kis bank 12 hónapos haladékot kap.

Az adat gazdaság fejlesztésére a kormány 65 millió ausztrál dollárt különített el a 2018-19-es büdzsében. Az Egyesült Királyság open banking implementációját vezető Chris Michael szerint, aki nemrég Ausztráliában járt:

Okos lépés a központi kormányzati finanszírozás és a bizonyos mértékig központosított implementáció koncepciója.

Ugyanakkor kiemelte, az ütemezés és keretrendszer kialakítása a folyamatnak még csak a könnyebbik része. A nyílt bankolás:

nem csak a standardok kialakításáról szól, sokkal inkább arról, hogy milyen ökoszisztéma épül köré.