Determinált, hogy a bankok milyen sebességgel és mennyire agilisan építkezhetnek a digitális térben. A digitális változás már elkezdődött a bankszektorban, de ez mindenhol egy lassú folyamat. Hetényi Márk, az MKB Bank igazgatósági tagja adott exkluzív interjút a FinTechZone-nak.

A GAFA digitális ökoszisztéma modelljét már kezdik itthon is megérteni a bankok, mégis hosszú évekre lesz szükség, míg képesek lesznek átállni a jelenlegi szeparált termékgondolkodásról, bankfióki értékesítésről és személyes tanácsadásról. 

„A képzeletbeli hatalmi-stratégiai koordináta-rendszerben a szabályozó, a bankok és a GAFA jó pozíciókat fognak. Ide szeretnének betörni a fintechek, ám rövid távon erre nem sok esélyük lesz, ezért kicsit aggódom miattuk.”

– mondta el Hetényi Márk. 10 kérdésben feszegettük a hazai bankrendszer, a fintech jövőjét az MKB Bank Igazgatósági tagjával.

Hetényi Márk, az MKB Bank Igazgatósági tagja

1. Mekkora kihívást jelent a bankoknak a 2019-es év?

Hetényi Márk: A 2019-es év mindenképpen nagy kihívás. A bankrendszert 2018-2019-ben az azonnali fizetés és a PSD2 terheli le a legjobban. Azt látjuk, hogy minden évben van valamilyen szabályozói feladat, aminek meg kell felelni; GDPR, MIFIDII, PSD2, AFR, stb.

Igaz, a bankrendszerben is erős az IT gárda, ám ha összevetjük, hogy mit értek el a fintech startupok az elmúlt 5-10 évben és mit tudott a bankrendszer lerakni a digitális térben, akkor felmerül a kérdés, miképpen lehetne ezeket az erőforrásokat hatékonyabban mozgósítani a bankon belül.

Hiába költenek a bankok nagyságrendekkel többet digitális fejlesztésekre, mégis lemaradtak a digitalizációban.

2. Miért reagálnak olyan lassan a bankok a digitális kihívásokra?

Hetényi Márk: A bankrendszer múltja, folyamatai, a nemzetgazdaságban betöltött szerepe, IT rendszerei, a szabályozóval való kapcsolata mind meghatározzák a bankok reakcióképességét és ebből nehéz egyik pillanatról a másikra kiugrasztani a szervezetet. Viszont épp ez a determináltság, adottság segítette válságállóvá tenni a bankokat és túlélni a kihívásokat.

3. Érezhető-e a Google, Amazon, Facebook, Apple (GAFA) veszélye a hazai pénzügyi közvetítői rendszerben?

Hetényi Márk: Itthon is valószínűleg a GAFA nagyobb kihívás lesz a bankoknak, mint a fintech, viszont még nem látható, hogy tényleg a GAFA nyeri-e a „háborút”. A felhasználók az új dolgokat könnyen felkapják, könnyen ráharapnak majd egy idő után ráébrednek azok veszélyeire.

Egyáltalán nem biztos az, hogy a bankrendszernek át kell adni a hatalmat a Big Tech cégeknek, a GAFA-nak.

A GAFA kezében már jelenleg is óriási adat koncentrálódik, amihez a nyílt bankolás további adatokat szolgáltat. Ennek következtében akkora adathalom koncentrálódik majd a kezükben, ami már jelentős kérdéseket felvet. A GAFA egyre inkább a szabályozók kereszttüzébe kerülhet.

4. Mi tartasz a legnagyobb fintech sikersztorinak Magyarországon?

Hetényi Márk: Én nagyon hiszek abban, hogy a hazai fintech startupok fontos szerepet játszottak a hazai bankrendszerben azzal, hogy lépésre kényszerítették a bankokat a digitális térben.

A fintech cégek dinamikusan tudtak előretörni annak köszönhetően, hogy felismerték, hol hogyan lehetne a pénzügyi közvetítői költségeket csökkenteni, képesek alternatívákat kínálni és meglátják az inkumbensek azon pontjait, ahol lassabban mozognak a kötöttségek miatt.

Erősnek bizonyulnak a bankokkal szemben kényelem, az ügyfélélmény és a költségek szempontjából.

Nekem a szívemhez a Blueopes áll a legközelebb, akik felkerültek a világ 100 legígéretesebb vagyonmenedzsmenttel foglalkozók listájára. De jó példa a Barion is, akik már regionálisan terjeszkednek.

5. Hogyan látod az azonnali fizetésben rejlő lehetőségeket?

Hetényi Márk: Számos országban az történt, hogy a rendszert bevezető pénzintézetek sok pénzt elköltöttek, felépítettek megoldásokat, ám mivel nem volt mögöttük volumen, sikertelenek lettek. Ezekből a hibákból tanulni kellene.

Már Magyarországon is látni olyan cégeket, amelyek a QR-os mobilfizetést képesek olyan szintre emelni, mint a bankkártyás vásárlást. Ugyanazt az ügyfélélményt le lehet tenni az asztalra. Hogy kell-e egy központi szereplőnek beavatkozni a piaci folyamatokba és segíteni az azonnali fizetés, a QR-kódos megoldások terjedését, arról azt gondolom, hogy igen.

Szükséges lehet egy központi megoldást bevezetni az azonnali fizetési infrastruktúrára és nem feltétlenül a piacra kellene bízni ennek a megoldását.

A sok fragmentált megoldás szétforgácsolhatja a piacot. Ezt pedig érdemes lenne olyan további pénzforgalmi szabályok, szabályozás bevezetésével is megtámogatni, amelyek hatékonyan segítenék a készpénzforgalom csökkenését.

6. Az MKB Bank volt az első, amelyik elindult a videochaten keresztüli bankszámlanyitással. Hogyan értékelnéd ennek a tapasztalatait?

Hetényi Márk: Mi, mint a hazai bankrendszer egyik digitális éllovasa azt látjuk, jó dolog az online számlanyitás, az ügyfelek használják. A bank megítélésén sokat emelt, ha viszont azt nézem, hogy megindult-e a tömeges online számlanyitás, akkor az nem következett be.

Más kultúrákban, ahol a digitalizáció már előrébb jár, ott egy ilyen megoldás bevezetése, gyorsabb felfutást eredményezhet. Magyarországon a digitális kultúra teljes kifejlődéséhez még kell egy pár pillér, a társadalom digitális képességek és készségek tekintetében még nem minden lehetőséggel él tömegesen, ezért,

ha egy bank előrefut, akkor annak a beruházásnak a megtérülése hosszabb lesz.

7. Az érintés nélküli mobilfizetésben is az elsők között volt az MKB. Hogyan látod a hazai lakosság nyitottságát az érintés nélküli mobilfizetéssel kapcsolatban?

Hetényi Márk: Tapasztalataink szerint az ügyfélélmény nagymértékben determinálja az érintéses mobilfizetés sikerességét. Ha az ügyfélélmény nem ad többet, mint a plasztik bankkártyás érintéses fizetés, akkor az ügyfelek többsége nem fog a bankkártyáról átállni a mobilos fizetésre.

Ehhez képest például a BLE-s technológiára épülő mobilfizetés olyan új ügyfélélményt nyújthat, ami lényegesen különbözik az érintéses bankkártyás élménytől. Amikor már sem a bankkártyánkat, sem a mobilunkat nem kell elővennünk a fizetéshez, az lesz radikálisan jobb ügyfélélmény.

Az érintés nélküli mobilfizetés önmagában nem ad hozzá semmi újat az érintés nélküli bankkártyás fizetéshez. Ha viszont van egy olyan ökoszisztémád, mint pl. az Apple-nek, amely egymásra építi a termékeit, szolgáltatásait, az jelentős lökést ad a mobilfizetésnek.

Az azonnali fizetéssel ugyanez a helyzet. Ha az Apple-ügyfélélményt mögé lehet tenni, akkor az azonnali fizetés terjedése lényegesen gyorsabb lehet. Önmagában az, hogy a POS terminálon bankkártyával, vagy QR-kód lefotózásával fizetünk, nem fog új élményt jelenteni. Ha viszont a fizetési tranzakciókhoz más dolgok is társulnak, mint pl. hűségprogram, akkor az elősegítheti a terjedést.

PAYTECHSHOW

Azonnali fizetés, mobilfizetés, Apple Pay lehetőségei, kihívásai a kereskedők, a pénzügyi szolgáltatók és a lakosság szemszögéből. Workshopok, megoldások, Payment Design Sprint 2019.10.15-én a PAYTECHSHOW-n.

8. Szeptember 14-től kötelező minden banknak a PSD2 szerinti API-kon keresztül “beengedni” a jogosult szolgáltatókat. Milyen hatása lesz ennek a bankszektorra?

Hetényi Márk: A bankok kezdik megérteni, mit jelent ez az ökoszisztéma modell, ugyanakkor ma még a bankfióki csatornára, a személyes tanácsadásra építik a termék értékesítését – silószerűen. Az ökoszisztéma-szerű működés paradigmaváltást jelent a bankok működésében, és az átállás is várhatóan lassú lesz.

A PSD2 és az open banking is hozzájárul az Apple-szerű pénzügyi platformok kialakulásához, de most még

nagy a kétely a bankrendszerben a nyílt bankolással szemben.

Az adatmegosztásnak mindenképp az ügyfelek által kontrollált kétirányú utcának kell lennie, ahhoz, hogy honosodjon ez a szemlélet.

9. Egyre többet hallani arról, hogy a “szervezeti kultúra megeszi a stratégiát reggelire” és hogy a “szervezeti kultúraváltás nagyobb kihívás, mint a digitális transzformáció”. Hogyan látod ezt?

Hetényi Márk: A „mi esz meg mit reggelire” gondolatokat szerintem érdemes egy ideig a polcra visszatenni – fókuszálni kell az ügyfélélményre és az üzletre, abban kell erősnek lenni.

Hibás az a gondolkodás, hogy a szabályozó mindig meg fogja védeni a bankokat a külső innovátorokkal szemben.

Ez a védőháló kényelmessé teheti a bankokat. Megtehetik, hogy a saját tempójuk szerint irányítják a digitális ügyfélélmény fejlődését a pénzügyi szektorban, melynek eredményeként az e-kereskedelem és a pénzügyi szolgáltatások digitális ügyfélélménye között jelentős szakadék keletkezhet. Ez a szakadék kihatással lehet a bankok munkaerőpiaci lehetőségeire is. Ha a fiatal munkavállalók azt látják, hogy digitálisan lemarad a szektor, akkor az nem lesz vonzó számukra.

Az agilitás két dologban segíthet: egyrészt növelheti a szervezet hatékonyságát, másrészt a szervezet működését vonzóvá teheti a munkaerő számára is.

10. Végül, de nem utolsó sorban hogyan látod a hazai bankrendszer 3-5 éves jövőjét?

Hetényi Márk: A szektor egy meghatározott úton megy előre és egyre többet hallani a közelgő konszolidációról is. A bankoknak sokkal költséghatékonyabban kell működniük a jövőben és nagyobb hangsúlyt kell helyezniük az ügyfélélményre is. Az ügyfelek egyre tudatosabbak lesznek és

egyre többen fogják igényelni a magasabb ügyfélélményt a digitális térben.

A következő 5 évben azt gondolom, hogy elsősorban költséghatékonyságot javító digitális fejlesztések fognak megvalósulni a bankszektorban.