Fontos, hogy ne csak a fintech sikereket ünnepeljük, hanem a kudarcokból is tanuljunk! Ennek szellemében gyűjtötte össze a TechCrunch+ azokat a fintech újításokat, amelyek nagyon ígéretesen indultak, nagy felhajtást kaptak, végül mégsem váltották be a hozzá fűzött reményeket és nem váltak általánossá: robot-tanácsadók, közösségi hitelezés (P2P lending), közösségi biztosítás, pénzügyi tervező appok, mikrobiztosítások, és social trading platformok. Mit tanulhatunk az első évtized fintech kudarcaiból? Erre kereste a választ a TechCrunch.
Robot-tanácsadás (robo advisors)
Számos fintech cég indított ú.n. robot-tanácsadó szolgáltatást, ami automatizált módon, algoritmus alapon ad befektetési tanácsokat a felhasználóknak portfóliójuk optimalizálásához. A felhasználó miután összekötötte pénzügyi számláit a robot-tanácsadó platformmal, befektetési javaslatokat kap a robottól (pl. mely részvényt lenne célszerű eladni és helyette ETF-et vásárolni stb.).
Ez a megoldás abban támogatta a felhasználókat, hogy teljeskörű rálátást kapjanak a befektetési portfóliójukra – függetlenül attól, mely pénzügyi és befektetési szolgáltatónál mennyi számlával (pl. megtakarítási, értékpapír, befektetési stb.) rendelkeznek – és holiszitikusan kezelhessék azt a robotizált befektetési tanácsok segítségével.
Igaz, a technológia és a megoldás nagyon lenyűgöző, mégsem vált általánossá. Néhány éven belül a robot-tanácsadást nyújtó cégek (pl. Financial Guard, FutureAdvisor, Jemstep, SigFig) elfordultak ettől az iránytól.
„Erős márka nélkül a startupok számára nagyon költséges olyan ügyfeleket megszerezni, akik elég tehetősek, és hajlandóak a portfóliójukat robot-tanácsadóra bízni. Nem tudtunk elég ügyfelet szerezni ahhoz, hogy gazdaságosan működjünk, ezért másokhoz hasonlóan mi is elfordultunk ettől a szolgáltatástól”
– osztotta meg az egyik robot-tanácsadó platform, a Jemstep korábbi vezérigazgatója a TechCrunch-csal.
Felmerül a kérdés, hogy a legnagyobb befektetési szolgáltatók miért nem kínálnak ilyen megoldást ügyfeleiknek. Mivel a legnagyobbak jellemzően saját befektetési alapokat és ETF-eket is kínálnak, és a robot-tanácsadó kannibalizálhatná a saját befektetési termékekbe kihelyezett megtakarítást, ezért nem áll érdekükben ilyen megoldás bevezetése – írja a TechCrunch+.
A fentiek eredményeként 2023-ban továbbra is olyan online befektetési megoldások érhetők el, amelyek messze elmaradnak az egy évtizeddel ezelőtt megjelent robot-tanácsadó platformok szolgáltatásaitól.
Közösségi hitelezés (P2P lending) és közösségi biztosítás
A 2008-as pénzügyi világválság alatt jelentek meg a közösségi (P2P) hitelezési és közösségi biztosítási startupok, amelyek rövid idő alatt népszerűvé váltak azok körében, akik csalódtak a pénzügyi rendszerben és/vagy kiszorultak a hitelezési szolgáltatásból. Ezek a P2P platformok (pl. Lending Club, Prosper a hitelezés, Lemonade, Friendsurance a biztosítás területén) a hagyományos bankokhoz, biztosítókhoz képest 100%-ig digitális szolgáltatást, jobb ügyfélélményt és fair árazást kínáltak a felhasználóknak.
Noha ezek a platformok segítettek létrehozni a kizárólag online működő hitelezők és biztosítók egy teljesen új kategóriáját, a peer-to-peer modellek nem váltak általánossá.
A TechCrunch szerint ennek a fő oka, hogy
a P2P platformok nem tudták magukhoz vonzani azokat, akik a forrást adták volna a közösségi hitelezéshez. Továbbá nem tudtak elég gyorsan bevonni tőkét sem a növekedéshez.
Sok ilyen P2P platform végül kudarcot vallott, vagy a P2P modell helyett átálltak az intézményi források gyűjtésére, ami viszonylag egyszerűbb, mint több ezer egyéni befektetőtől tőkét gyűjteni.
Korábban a Lemonade modelljéről itt írtunk.
Pénzügyi tervező appok és mikrobiztosítási megoldások
Az elmúlt évtizedben több tucat pénzügyi tervezést segítő mobilalkalmazás, valamint mikrobiztosítási (on-demand) app jelent meg.
A pénzügyi tervezést segítő alkalmazások általában a fiatalabb és/vagy kevésbé tehetős felhasználókat célozták meg, akik nem tehetik meg pénzügyi tanácsadó igénybevételét. A mikrobiztosítások (on-demand biztosítások) segítségével pedig a felhasználók rövid időintervallumra vásárolhatnak kis értékű biztosítást – például egyszeri gépjármű biztosítást 30 órás autóútra.
A mikrobiztosítások és a pénzügyi tervezést segítő alkalmazások is jellemzően kudarcot vallottak, aminek az oka, hogy
túlbecsülték az átlagos felhasználó személyes pénzügyek iránti lelkesedését.
A legtöbben nem fordítanak kellő figyelmet pénzügyeikre, és/vagy elfelejtenek biztosítást kötni különleges eseményekre.
A felhasználók jellemzően nem szeretnek a pénzre, vagy a pénzügyi tervezésre gondolni, állandó figyelmet fordítani önálló pénzügyi alkalmazásokra és előfizetni azokra.
Az elmúlt években a hagyományos pénzügyi szolgáltatók elkezdtek felzárkózni ezen a területen és digitális szolgáltatásaik között megjelentek a pénzügyi tervezést, kiadáskövetést segítő megoldások.
Kereskedési stratégiákat „másoló” social trading platformok
A TechCrunch szerint az elmúlt évtizedben legalább 40 különböző fintech startup dobott piacra olyan megoldást, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy automatikusan lemásolják mások kereskedési stratégiáját, a legjobb kereskedési algoritmusokat és/vagy a legjobb hedge fundok lépéseit.
Sokan azt hitték, ezek a platformok demokratizálhatják a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, és ugyanolyan eredményeket érhetnek el, mint azok, akik Wall Street-i kapcsolatokkal rendelkeznek.
Egy évtizeddel később azonban a legtöbb kisbefektető jellemzően már nem használ social trading platformot befektetései kezelésére.
Sokan inkább (és továbbra is) a barátoktól, családtagoktól fogadják el a befektetési tanácsokat, mintsem idegenek kereskedési, befektetési stratégiáját kövessék.
Az első évtized fintech tanulságai
A TechCrunch a fintech első évtizedének kudarcaival kapcsolatban két fő következtetést fogalmazott meg:
- Az átlagfogyasztó jellemzően nem szeret a pénzről gondolkodni és inkább azt várja, hogy más kezelje pénzügyeit.
- A fintech cégeknek reálisabban kell felmérniük az ügyfélszerzés költségeit, továbbá azt is, hogy mennyire nehéz a felhasználókat, a befektetőket rávenni arra, hogy pénzt helyezzenek el ezeken a platformokon.
Mi a helyzet Magyarországon?
A FinTechZone évről-évre vizsgálja a hazai fintech startupok, cégek működését, a fintech megoldások életpályáját, amelynek keretében rendszeres publikája a HUNFINTECH kiadványt.
A TechCrunch cikke nyomán a FinTechZone megvizsgálta, hogy a fent felsorolt területeken milyen eredményeket értek el a hazai fintech startupok:
- Robot-tanácsadás: Az első hazai fintech startup ezen a terülen a Blueopes volt, amely felkerült Európa legígéretesebb robo-tanácsadó megoldásainak térképére is. A korábbi háttérbeszélgetések során az alapítók elárulták, hosszú ideig tervezték a szolgáltatás megnyitását a lakosság számára, ám végül – és többek között -a bonyolult jogszabályi megfelelés és engedélyezési eljárás miatt maradtak a megoldásszállítói modell mellett. Az alapítók végül kiszálltak a cégből és szakmai befektetőnek értékesítették tulajdonrészüket.
- Közösségi hitelezés (P2P lending): 2009-ben az iWiW egyik társalapítója elindította a közösségi kölcsönzésssel foglalkozó oldalt, a noba.hu-t. A kezdeményezés kérészéletűnek bizonyult a szigorú jogszabályi környezet miatt. Míg a közép-kelet-európai régióban jellemzően meg tudtak jelenni P2P modellek, addig Magyarországon a mai napig nincs erre példa.
- Pénzügyi tervező appok: Ezen a területen jellemzően kiadáskövető megoldások jelentek meg, amelyek közül itthon az első és a legnépszerűbb a Koin volt. Közel 10 év után, tavaly év végén a Koin bejelentette, megszűnteti a megoldást részben a fenntartható üzleti modell hiánya, másérszt a hazai nyílt bankolás fejlettlensége miatt. A piacon a második hazai PFM megoldás a Wyze volt, amely nagyon gyorsan a megoldásszállítói modell mellett döntött.
- Social trading platform: Ilyen megoldás nem jelent meg Magyarországon, de olyanra van példa, amely a lakosságnak segít eligazodni a befektetések útvesztőjében.
Az elmúlt évek háttérbeszélgetései és közös projektjei során a hazai fintech startupok számos problémát említettek, amelyek végül kudarchoz, vagy az üzleti stratégia megváltoztatásához vezettek. Ezek közül kettő az, ami szorosan illeszkedik a TechCruch megállapításaihoz is:
- A végfelhasználók számára közvetlen szolgáltatást nyújtani kívánó hazai fintech startupok jellemzően nehezen tudnak megküzdeni a szigorú jogszabályi környezettel és engedélyeztetési eljárással.
- A hazai piacméret jellemzően szűk, így a B2C üzleti modell helyett a megoldásszállítói irányt választják.
[TechCrunch+] | Címlapfotó: Címlapfotó: stock.adobe.com – licenc: FinTech Group Kft.
