BankTechShow

Az évtized fintech kudarcai: 4 újítás, amelyek előtt fényes jövő állt

Szerző: | 2023. 02. 16. | Fintech startupok, Fintech szolgáltatások, Összes hír

Fontos, hogy ne csak a fintech sikereket ünnepeljük, hanem a kudarcokból is tanuljunk! Ennek szellemében gyűjtötte össze a TechCrunch+ azokat a fintech újításokat, amelyek nagyon ígéretesen indultak, nagy felhajtást kaptak, végül mégsem váltották be a hozzá fűzött reményeket és nem váltak általánossá: robot-tanácsadók, közösségi hitelezés (P2P lending), közösségi biztosítás, pénzügyi tervező appok, mikrobiztosítások, és social trading platformok. Mit tanulhatunk az első évtized fintech kudarcaiból? Erre kereste a választ a TechCrunch.

Robot-tanácsadás (robo advisors)

Számos fintech cég indított ú.n. robot-tanácsadó szolgáltatást, ami automatizált módon, algoritmus alapon ad befektetési tanácsokat a felhasználóknak portfóliójuk optimalizálásához. A felhasználó miután összekötötte pénzügyi számláit a robot-tanácsadó platformmal, befektetési javaslatokat kap a robottól (pl. mely részvényt lenne célszerű eladni és helyette ETF-et vásárolni stb.).

Ez a megoldás abban támogatta a felhasználókat, hogy teljeskörű rálátást kapjanak a befektetési portfóliójukra – függetlenül attól, mely pénzügyi és befektetési szolgáltatónál mennyi számlával (pl. megtakarítási, értékpapír, befektetési stb.) rendelkeznek – és holiszitikusan kezelhessék azt a robotizált befektetési tanácsok segítségével.

Igaz, a technológia és a megoldás nagyon lenyűgöző, mégsem vált általánossá. Néhány éven belül a robot-tanácsadást nyújtó cégek (pl. Financial Guard, FutureAdvisor, Jemstep, SigFig) elfordultak ettől az iránytól.

„Erős márka nélkül a startupok számára nagyon költséges olyan ügyfeleket megszerezni, akik elég tehetősek, és hajlandóak a portfóliójukat robot-tanácsadóra bízni. Nem tudtunk elég ügyfelet szerezni ahhoz, hogy gazdaságosan működjünk, ezért másokhoz hasonlóan mi is elfordultunk ettől a szolgáltatástól”

– osztotta meg az egyik robot-tanácsadó platform, a Jemstep korábbi vezérigazgatója a TechCrunch-csal.

Felmerül a kérdés, hogy a legnagyobb befektetési szolgáltatók miért nem kínálnak ilyen megoldást ügyfeleiknek. Mivel a legnagyobbak jellemzően saját befektetési alapokat és ETF-eket is kínálnak, és a robot-tanácsadó kannibalizálhatná a saját befektetési termékekbe kihelyezett megtakarítást, ezért nem áll érdekükben ilyen megoldás bevezetése – írja a TechCrunch+.

A fentiek eredményeként 2023-ban továbbra is olyan online befektetési megoldások érhetők el, amelyek messze elmaradnak az egy évtizeddel ezelőtt megjelent robot-tanácsadó platformok szolgáltatásaitól.

Közösségi hitelezés (P2P lending) és közösségi biztosítás

A 2008-as pénzügyi világválság alatt jelentek meg a közösségi (P2P) hitelezési és  közösségi biztosítási startupok, amelyek rövid idő alatt népszerűvé váltak azok körében, akik csalódtak a pénzügyi rendszerben és/vagy kiszorultak a hitelezési szolgáltatásból. Ezek a P2P platformok (pl. Lending Club, Prosper a hitelezés, Lemonade, Friendsurance a biztosítás területén) a hagyományos bankokhoz, biztosítókhoz képest 100%-ig digitális szolgáltatást, jobb ügyfélélményt és fair árazást kínáltak a felhasználóknak.

Noha ezek a platformok segítettek létrehozni a kizárólag online működő hitelezők és biztosítók egy teljesen új kategóriáját, a peer-to-peer modellek nem váltak általánossá.

A TechCrunch szerint ennek a fő oka, hogy

a P2P platformok nem tudták magukhoz vonzani azokat, akik a forrást adták volna a közösségi hitelezéshez. Továbbá nem tudtak elég gyorsan bevonni tőkét sem a növekedéshez.

Sok ilyen P2P platform végül kudarcot vallott, vagy a P2P modell helyett átálltak az intézményi források gyűjtésére, ami viszonylag egyszerűbb, mint több ezer egyéni befektetőtől tőkét gyűjteni.

Korábban a Lemonade modelljéről itt írtunk.

Pénzügyi tervező appok és mikrobiztosítási megoldások

Az elmúlt évtizedben több tucat pénzügyi tervezést segítő mobilalkalmazás, valamint mikrobiztosítási (on-demand) app jelent meg.

A pénzügyi tervezést segítő alkalmazások általában a fiatalabb és/vagy kevésbé tehetős felhasználókat célozták meg, akik nem tehetik meg pénzügyi tanácsadó igénybevételét. A mikrobiztosítások (on-demand biztosítások) segítségével pedig a felhasználók rövid időintervallumra vásárolhatnak kis értékű biztosítást – például egyszeri gépjármű biztosítást 30 órás autóútra.

A mikrobiztosítások és a pénzügyi tervezést segítő alkalmazások is jellemzően kudarcot vallottak, aminek az oka, hogy

túlbecsülték az átlagos felhasználó személyes pénzügyek iránti lelkesedését.

A legtöbben nem fordítanak kellő figyelmet pénzügyeikre, és/vagy elfelejtenek biztosítást kötni különleges eseményekre.

A felhasználók jellemzően nem szeretnek a pénzre, vagy a pénzügyi tervezésre gondolni, állandó figyelmet fordítani önálló pénzügyi alkalmazásokra és előfizetni azokra.

Az elmúlt években a hagyományos pénzügyi szolgáltatók elkezdtek felzárkózni ezen a területen és digitális szolgáltatásaik között megjelentek a pénzügyi tervezést, kiadáskövetést segítő megoldások.

Kereskedési stratégiákat „másoló” social trading platformok

A TechCrunch szerint az elmúlt évtizedben legalább 40 különböző fintech startup dobott piacra olyan megoldást, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy automatikusan lemásolják mások kereskedési stratégiáját, a legjobb kereskedési algoritmusokat és/vagy a legjobb hedge fundok lépéseit.

Sokan azt hitték, ezek a platformok demokratizálhatják a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, és ugyanolyan eredményeket érhetnek el, mint azok, akik Wall Street-i kapcsolatokkal rendelkeznek.

Egy évtizeddel később azonban a legtöbb kisbefektető jellemzően már nem használ social trading platformot befektetései kezelésére.

Sokan inkább (és továbbra is) a barátoktól, családtagoktól fogadják el a befektetési tanácsokat, mintsem idegenek kereskedési, befektetési stratégiáját kövessék.

Az első évtized fintech tanulságai

A TechCrunch a fintech első évtizedének kudarcaival kapcsolatban két fő következtetést fogalmazott meg:

  1. Az átlagfogyasztó jellemzően nem szeret a pénzről gondolkodni és inkább azt várja, hogy más kezelje pénzügyeit.
  2. A fintech cégeknek reálisabban kell felmérniük az ügyfélszerzés költségeit, továbbá azt is, hogy mennyire nehéz a felhasználókat, a befektetőket rávenni arra, hogy pénzt helyezzenek el ezeken a platformokon.

Mi a helyzet Magyarországon?

A FinTechZone évről-évre vizsgálja a hazai fintech startupok, cégek működését, a fintech megoldások életpályáját, amelynek keretében rendszeres publikája a HUNFINTECH kiadványt.

A TechCrunch cikke nyomán a FinTechZone megvizsgálta, hogy a fent felsorolt területeken milyen eredményeket értek el a hazai fintech startupok:

  1. Robot-tanácsadás: Az első hazai fintech startup ezen a terülen a Blueopes volt, amely felkerült Európa legígéretesebb robo-tanácsadó megoldásainak térképére is. A korábbi háttérbeszélgetések során az alapítók elárulták, hosszú ideig tervezték a szolgáltatás megnyitását a lakosság számára, ám végül – és többek között -a bonyolult jogszabályi megfelelés és engedélyezési eljárás miatt maradtak a megoldásszállítói modell mellett. Az alapítók végül kiszálltak a cégből és szakmai befektetőnek értékesítették tulajdonrészüket.
  2. Közösségi hitelezés (P2P lending): 2009-ben az iWiW egyik társalapítója elindította a közösségi kölcsönzésssel foglalkozó oldalt, a noba.hu-t. A kezdeményezés kérészéletűnek bizonyult a szigorú jogszabályi környezet miatt. Míg a közép-kelet-európai régióban jellemzően meg tudtak jelenni P2P modellek, addig Magyarországon a mai napig nincs erre példa.
  3. Pénzügyi tervező appok: Ezen a területen jellemzően kiadáskövető megoldások jelentek meg, amelyek közül itthon az első és a legnépszerűbb a Koin volt. Közel 10 év után, tavaly év végén a Koin bejelentette, megszűnteti a megoldást részben a fenntartható üzleti modell hiánya, másérszt a hazai nyílt bankolás fejlettlensége miatt. A piacon a második hazai PFM megoldás a Wyze volt, amely nagyon gyorsan a megoldásszállítói modell mellett döntött.
  4. Social trading platform: Ilyen megoldás nem jelent meg Magyarországon, de olyanra van példa, amely a lakosságnak segít eligazodni a befektetések útvesztőjében.

Az elmúlt évek háttérbeszélgetései és közös projektjei során a hazai fintech startupok számos problémát említettek, amelyek végül kudarchoz, vagy az üzleti stratégia megváltoztatásához vezettek. Ezek közül kettő az, ami szorosan illeszkedik a TechCruch megállapításaihoz is:

  1. A végfelhasználók számára közvetlen szolgáltatást nyújtani kívánó hazai fintech startupok jellemzően nehezen tudnak megküzdeni a szigorú jogszabályi környezettel és engedélyeztetési eljárással.
  2. A hazai piacméret jellemzően szűk, így a B2C üzleti modell helyett a megoldásszállítói irányt választják.

[TechCrunch+] | Címlapfotó: Címlapfotó: stock.adobe.com – licenc: FinTech Group Kft.

BankTechShow

A fintechzone.hu kiadója a FinTech Group Kft.
„A digitális pénzügyi technológiák, FinTech szolgáltatások terjedését segítjük.”
Web: fintechgroup.hu

Aktuális cikkeink:

A szerzőről

Tudósítás

A FinTechZone górcső alá veszi a legfrissebb hazai és nemzetközi digitális pénzügyi fejlesztésekről, megoldásokról szóló híreket, bejelentéseket. Megosztjuk azokat, amelyekről úgy gondoljuk, hozzájárulnak a hagyományos pénzügyi közvetítői rendszer digitális fejlődéséhez, az ügyfélélmény növekedéséhez. Szakmai hátterünk a hitelességünk. #nobullshit
BankTechShow

ELEKTRONIKUS FIZETÉSI MEGOLDÁSOK KÉZIKÖNYVE (MÁSODIK KIADÁS)

elektronikus fizetés bankkártyás fizetés QR-kódos fizetés
Elektronikus fizetési megoldások kereskedőknek, vállalkozásoknak. A bankkártya elfogadástól a bankszámla alapú fizetési lehetőségeken át az integrált megoldásokig.

HUNFINTECH 2022

fintech hunfintech
Magyarország 20 legígéretesebb fintech cége és 22 új fintech megoldása

GPE softPOS

softpos gpe bankkartya elfogadas mobilon globalpayments
Androidos mobilod van? Töltsd le a GPE softPOS alkalmazást és fogadj egyszerűen érintés nélküli fizetéseket közvetlenül az okostelefonodon keresztül!