Gauder Milán, payment guru osztotta meg várakozásait a versengő elektronikus fizetési megoldások jövőjével kapcsolatban a napokban megrendezett közel 300 fős PayTechShow konferencián.

Mik azok a trendek, amelyekre mindenképpen érdemes lesz odafigyelnünk a következő években?

Gauder Milán: Két éve pont, amikor nálatok prezentáltam, egy kicsit arról beszéltem, hogy mennyire lehetetlen előre jelezni a jövőt.

Hogyha visszatekerünk tíz évet, és megnézzük, tíz éve mi magunk, mint mondtunk a jövőről, vagy a nagy tanácsadó, elemző cégek, akkor azt láthatjuk, hogy azoknak a nagy része nem jött be.

Ha visszagondoltok, mi volt tíz éve, akkor nem volt Apple Pay, nem volt Google Pay, nem nagyon volt contactless, érintéses fizetés Közép-Kelet-Európán kívül. Onnét előre jelezni, hogy ma hogyan fogunk élni, mit fogunk megélni, vagy mit fogunk használni, az nagyon nehéz lett volna. Ugyanúgy nehéz most is.

Hogy két év múlva lesz-e változás abban, hogyan fizetünk; ugyanúgy, mint ma. Tíz év múlva viszont fogalmunk nincs, hogy milyen új dolgok fognak bejönni.

Ha megnézzük, hogy azok a dolgok, amiket ma természetesnek veszünk, mennyire gyorsan terjedtek el, hát nem olyan gyorsan.

A változáshoz kell egy jó, fenntartható üzleti modell. Sok olyan dologban, amikről a konferencián beszélnek, mint az open bankingben, a blockchainben, én nem látom még ezt az üzleti modellt.

Másik, ami kell, a jó ügyfélélmény, legalábbis látványosan jobb, mint az előző. Ez az open banking, vagy a digitális valuták esetén nem elég meggyőző szerintem.

„Azok a kritériumok, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az új digitális fizetés megoldások népszerűek és sikeresek legyenek, nem mind adott az új megoldásoknál. Ezért nem olyan gyors a változás, és nem verik minden tekintetben a ma létező domináns, mainstream fizetési megoldásokat.”

Maradjunk is ennél a pontnál, a sikerkritériumoknál. Végigcsináltad Magyarországon az érintéses kártyás fizetés bevezetését, ami világszinten is rendkívül sikeres lett. Milyen feltételek kellettek ehhez?

Gauder Milán: A contactless az elején nem volt egy biztató sikertörténet, hiszen már előttünk megpróbálták mások és jellemzően elbuktak.

Nagyon sok kétely volt az emberekben, és ebben az esetben nem a fogyasztói előny volt a döntő szerintem, hanem az, hogy teremtettünk mögé egy olyan üzleti modellt, amely miatt az elfogadóknak és a kibocsátóknak is érdekükben állt az átállás rövid távon.

Ezután kapták fel a fogyasztók, majd az Apple, a Google, végül a kiskeresdők is. Ez robbantotta be azt, amit ma csúnyán ökoszisztémának nevezünk.

Kellett az üzleti modell, kellett az a pénzmag, ami ezt beindította, kellett a marketing mögé, és persze kellett az is, hogy a termék jobb legyen, mint az előző a fogyasztónak is, és a kereskedőnek is. 

Fotón balra Gauder Milán, payment guru, jobbra Lemák Gábor, a fintechzone.hu társalapítója 2024. április 16-án a PayTechShow-n (forrás: FinTech Group, készítette: Kovács Dávid)

Az azonnali fizetés, a nyílt bankolás, a blockchain infrastruktúra esetén hogyan látod ezen feltételek meglétét?

Gauder Milán: Az open banking egy nagyon szép, nemes koncepció, de az infrastruktúrát üzemeltetők és az infrastruktúrára rácsatlakozók között nincs elszámolás, így nincs meg minden oldalról az üzleti motiváció.

A Kevinnél 3-4 évet öltünk abba, hogy sok száz bankhoz csatlakozzunk és azt látjuk, hogy az API-hozzáférések színvonala nagyon vegyes képet mutat, emiatt a szolgáltatások színvonala is eltérő.

Ha nem hozza azt a színvonalat, amit az emberek elvárnak, amit a kártyarendszerek, meg az átutalási rendszerek már biztosítanak, akkor miért terjedne el a nyílt bankolás.

Valamikor tizenévvel ezelőtt, amikor európai digitális vezető voltam, egy konferencián megkaptam, hogy a kártyatársaságot el fogja söpörni a blockchain, mert jó és biztonságosabb.

A blockchain – a hívők szerint – ez egy sokkal megbízhatóbb dolog, mint a jegybankok által kibocsátott fiat valuták, de hát a nem hívők szerint meg annyi skandalum van, hogy miért hinnék benne.

A kulcsszó a bizalom.

Amíg különböző versengő rendszereknek nincs sztenderdizáltsága, összeérése, hogy ne kelljen 16 megoldást bevezetni, mindhez alkalmazkodni, és a fogyasztónak se kelljen ezek között dönteni, amíg nem alakul ki valamilyen egységesség, és egyfajta természetes monopólium, addig nem vagyok optimista a blockchain a jövőjével kapcsolatban. Ugyanez igaz a nyílt bankolásra is.

Az Account to Account, a számlaalapú fizetés, vagy azonnali fizetés – sajnos még nincs egységes neve – jónak ígérkeznek, csak még nem igazán nemzetközi.

A Kevinnél szembesülünk azzal, amikor elmegyünk egy országba, és azt mondjuk, hogy az azonnali fizetésre tudunk építeni egy jó ügyfélélményt nyújtó fizetést, akkor a második kérdés az, hogy országokon átnyúlóan működik-e.

Szerintem még hiányzik egy kicsit az üzleti modell a számlaalapú fizetéseknél is, ezek még versengenek egymással.

Én üzletileg egy olyan játékelméleti konstrukciót próbálok alkotni, mint az érintéses fizetésnél, hogy az mindenkinek megérje.

Kevinre már többször utaltál, de Kevinről még keveset tudunk. Mi a Kevin? Mitől jobb vagy más a Kevin fizetési megoldása, mint az eddig említettek?

Gauder Milán: Napjainkra a telefonunkba beköltözött a bankkártyánk, a bankszámlaszámunk. A telefonomban egymás mellett van a bankom, ami tudja a bankszámlámat, meg a tokenizált bankkártyám, amit kibocsátottam, visszatokenizáltam, és visszajött ugyanoda a zsebembe. Azt mondjuk a 21. században, hogy nincs már feltétlenül szükség erre a plusz körre.

Ha már úgyis ott van a banki applikáció, és a bankszámlád a telefonodban, és amikor odamész a boltba a terminálhoz, odaérinted a telefont, és csippan, akkor miért ne mehetne át a bankszámlaszámod, vagy bármilyen másodlagos azonosítód a terminálra? Amikor a terminál elküldi autorizációra, akkor a bank azt mondja, hogy igen, ezen a bankszámlaszámon van ennyi pénz, helló, mehet a tranzakció!

Ugyanazzal az ügyfélélménnyel, ahogy a telefont, karórát odaérinted a terminálhoz, ugyanúgy csippan, de mögötte miért ne lehetne egy bankszámlák közötti fizetés?

A Kevinnél ezt valósítjuk meg.

Ehhez megépítettük a technológiát, amit be kell tenni a telefonba és rá kell tenni a terminálra. Ez a technológiai rész, az üzleti modell pedig az, hogy legyen mindenkinek jobb a nap végén.

Pár hete a Revolut bejelentette, Magyarországon is elérhetővé teszi az iPad alkalmazását, ami az érintéses fizetés funkció mellett számos egyéb funkciót is tartalmaz; asztalfoglalást, rendelésfelvételt, készletnyilvántartást stb. Mi a várakozásod a Revolut elfogadói piacra való belépésével kapcsolatban?

Gauder Milán: Szerintem a Revolut legnagyobb pozitív hatása az volt, hogy provokálta a bankokat egy még erősebb versenyre, hogy a bankok jobb munkát végezzenek.

A vendéglátósnak nyűg, macera és nagyon sok félreütési lehetőség, hogy egyszerre több eszközt, vagy szoftvert kell használnia. Ha ezt valaki megoldja, azt szeretni fogják.

De nem hiszem, hogy a Revolut le fogja tarolni a piacot, ugyanúgy nagyobb lesz a füstje, mint a lángja, de jó, ha van füstje, mert akkor mások is kis tábortüzeket raknak, és mások is elkezdik fejleszteni a rendszerüket, megoldásaikat.

Összefogva akár az egyik itt ülő bankkal, fintech céggel, bárki mással, akár egy bank, miért ne fejleszthetne ilyet. Nem rocket science, amit a Revolut csinál, csak ügyesen csinálja, és kicsit gyorsabban, mint mások, de nem behozhatatlan ez az előny.

Szerintem a versenyt fogja inspirálni, és az jó dolog.

A Klarna pár hónappal ezelőtt belépett a magyar piacra a Buy Now, Pay Later (BNPL) megoldásával, és azóta mások is jöttek, illetve Te is érdekelt vagy egy hazai BNPL vállalkozásban. Hogy látod a BNPL rövid-, középtávú lehetőségeit?

Gauder Milán: A BNPL is egy olyan dolog, aminek nagyobb a füstje, mint a lángja. Aztán ez a lufi is a helyére került. Nem azt mondom, hogy kipukkant, hanem a helyére került, mert szerintem a BNPL-nek helye van.

A tapasztalatok nagyon sok országban azt mutatják, hogy bizonyos szegmensekben, mint ahogy régen az áruhitelnek helye volt és a hitelkártyával megfértek egymás mellett, meg a személyi kölcsönnel, ugyanúgy a BNPL-nek, mint egy modern köntösbe öltöztetett gyors áruhitelnek is helye van. Nem minden szektorban, de helye van.

Azon kereskedelmi szegmensekben, ahol helye van, ott 10-20-30%-os részesedést is kihasít nemcsak Svédországban, hanem már Szlovéniában is.

Valószínűleg, ha a szlovénok is és a svédek is ezt használják, akkor a magyarok és a románok és a többiek is fogják használni különböző mértékben.

Ez a piac nagyon sok edukációt igényel, tehát ez is nem olyan valami, ami egy év múlva félresöpörné az összes többit.

Azt látjuk a különböző adatokból, hogy ennyi titkot eláruljak, hogy aki elkezdi használni, az utána nagyon szereti.

Aki egyszer rákap, az függővé válik, csak lassan terjed, mert az emberek nem ismerik, még nem tudják, hogy ez pontosan micsoda.

Címlapfotón: Gauder Milán payment gurur 2024. április 16-án a PayTechShow-n (forrás: FinTech Group, készítette: Kovács Dávid)