„Azt hittük, már sok mindent megtettünk az elmúlt időszakban, de úgy látszik, azért még van előttünk mindig tennivaló, amelyek miatt nem fognak unatkozni a pénzforgalmi szakemberek a következő időszakban.” Ezeket a tennivalókat és feladatokat mutatta be Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója közel 300 résztvevő számára a napokban a PayTechShow-n.
A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója előadásában három kategóriába sorolta azokat a feladatokat, amelyekkel a jegybank foglalkozik, vagy foglalkozni fog, és amelyek közvetlenül, vagy közvetetten meghatározzák majd a hazai pénzforgalmi piac fejlődését;
- a fejlesztési típusú projektekhez kapcsolódó feladatok,
- a megszületett, vagy az előkészítés valamelyik fázisában lévő szabályozásokhoz kapcsolódó feladatok, valamint
- az MNB stratégiai elképzeléseinek megvalósítását szolgáló feladatok.
Forrás: Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatójának 2024. április 16-án a PayTechShow-n tartott előadása
1. A fejlesztés típusú projektekhez kapcsolódó feladatok 2024-2027 között
2024-es évet érintő fejlesztések
„Vártuk azt, hogy a piaci szereplők az azonnali fizetési rendszerre szolgáltatásokat fognak építeni, és el is kezdődött ez a piacon, de aztán azt láttuk, hogy a COVID, meg a mindenféle egyéb más üzleti szempontok, más megfelelési kényszerek nem hozták teljes mértékben létre a termőtalajt ahhoz, hogy jó szolgáltatások minél szélesebb körben elérhetőek legyenek. Ezért aztán kijöttünk egy szabályozással (AFR2.0)”
– emelte ki Bartha Lajos előadásában.
Idén április 1-től fizetési kérelmet tudni kell fogadni minden magyar pénzforgalmi szolgáltatónak, szeptember 1-től pedig a különböző adatbeviteli megoldásokkal kezdeményezett fizetési lehetőségeket is biztosítani kell.
„Többféle technológia (QR-kód, NFC, deeplink) lesz, és ezt tekintjük mi egy olyan új termőtalajnak, ami most már lehetőséget ad arra, hogy meginduljon a verseny, meginduljanak a fejlesztések.„
Idén jön szintén, hogy lesz egy egységes arculata az új fizetési ökoszisztémának, és belátható időn belül az MNB közzéteszi az új logót és az új elnevezését ennek a fizetési módszernek, amit a piaci szereplők használhatnak majd.
Fotón Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója 2024. április 16-án a PayTechShow-n (forrás: FinTech Group, készítette: Kovács Dávid)
Mi van jövőre? 2025-ös évet érintő fejlesztések
A digitalizációnak sajnos nem csak előnyei, hanem árnyoldalai is vannak. Nem csak mi tudjuk használni a digitális technológiát, az is, aki visszaél vele. A visszaélések megakadályozása érdekében elindult egy Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR) fejlesztése is az MNB tulajdonában lévő GIRO Zrt.-ben, ami 2025. július 1-jén fog üzembe lépni.
Ennek a lényege, hogy míg a bankok a saját hálózatukban látják az ügyfeleket, látják a tranzakciókat, a GIRO a teljes bankközi rendszerben látja a tranzakciókat, és a hálózati hatásokat kiértékelve fog kiegészítő információt adni a banki egyedi szűrőrendszerekhez, amelyek ezt felhasználva dönthetnek majd arról, egy-egy tranzakció esetében, ha gyanúsnak tűnik, hogy el sem engedik ezeket.
Ez egy mesterséges intelligencia alapú rendszer lesz, ami már a specifikáció készítési fázisban van. Folyamatosan tanítani fogják a rendszert az éppen megjelenő újabb és újabb visszaélési profilokkal, és remélik, hogy
a KVR együttműködve a banki rendszerekkel jelentős mértékben tudja majd csökkenteni a kockázatokat.
2026-os és 2027-es évet érintő fejlesztések
Megszületett a döntés az MNB-ben és a GIRO-ban is, hogy a bankközi klíringrendszer 2026 közepétől egy platformon, az azonnali fizetési rendszeren lesz.
Nemrég publikálta az Európai Bizottság az azonnali euró átutalásokra vonatkozó kötelező jogszabályt, amire a magyar pénzforgalmi szereplőknek is készülniük kell, mivel 2027-től Magyarországon is nyújtani kell ezt a szolgáltatást.
Tavaly az Európai Bizottság publikálta a digitális euróról szóló jogszabálytervezetét, az Európai Központi Bank pedig a digitális euró potenciális megvalósításának koncepcióját. Az ezzel kapcsolatos kérdéseket az MNB is vizsgálja és pénzforgalmi oldalról is foglalkozik a témával.
Kapcsolódó cikkek:
2. Milyen szabályozási kihívásokkal fog szembesülni a szektor?
Tavaly az MNB kiadott egy ajánlást a csalásmegelőzésre vonatkozóan, amelyben összegyűjtötték a legjobb gyakorlatokat, hogy a bankszektor hogyan kezelje, hogyan előzze meg, vagy ha bekövetkezett, akkor hogyan kezelje a csalásokat az online térben. Ez az ajánlás most már hatályba is lépett, és az MNB hamarosan megkezdi az ellenőrzéseket.
Jelenleg konzultáción van az a mobilbanki ajánlás, amellyel az MNB megteremtené, hogy az ügyfelek a mobilbankjukban, a mobileszközükön a legzökkenőmentesebb élményben részesüljenek, amikor fizetni akarnak, akár fizetési kérelemmel, akár QR-kóddal, vagy egyéb technológiákkal.
Az egyik talán legjelentősebb szabályozás lesz a PSD3/PSR, ami még előkészítés alatt van, de már látni a főbb kihívásokat és feladatokat. Nagy változás lesz, hogy gyakorlatilag az összes pénzforgalom lebonyolítási szabály nem irányelvben lesz meghatározva, hanem egy rendeletben (PSR), ami azonnal hatályos lesz.
De nem csak pénzforgalmi típusú szabályok jönnek, hanem nagyon sok kapcsolódó szabályozás is, amelyekkel szintén foglalkoznia kell majd az iparágnak. Ide sorolható a megosztott főkönyvi technológiákra vonatkozó rezsim (DLT Pilot Regime), a kritikus szervezetekre, kritikus infrastruktúrákra, szolgáltatókra vonatkozó új szabályozás (CER), a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozás (MiCA), vagy a digitális ellenállóképességet erősítő DORA.
Továbbá elkezdődött a digitális euró szabályozásának kialakítása is, amelyben törvényes fizetőeszközként definiálják a digitális eurót és gyakorlatilag – néhány kivételtől eltekintve – kötelező lesz minden kereskedőnek elfogadni. A szabályozás Magyarországot is érinti, ezért az MNB-nél már ezzel is elkezdtek foglalkozni – hangsúlyozta Bartha Lajos.
Fotón Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója 2024. április 16-án a PayTechShow-n (forrás: FinTech Group, készítette: Kovács Dávid)
3. Az MNB stratégiai elképzeléseihez kapcsolódó feladatok
Igaz, az elmúlt időszakban jelentősen fejlődött az elektronikus fizetési infrastruktúra Magyarországon, ám a használat tekintetében még nem áll jól az ország.
„Jelenleg még nem az elektronikus fizetések vannak többségben Magyarországon, ezért elgondolkodtunk azon, hogy hogyan tudnánk 2030-ig változtatni ezen”
– emelte ki Bartha Lajos.
“Azt tűztük ki magunknak, hogy ha a 2020-at megnézzük, tehát az évtized elejét, az összes fizetésnek 27%-a volt elektronikus Magyarországon, ami kevesebb mint egyharmad, de most már látjuk, hogy 2022-re egyharmadnál tartunk.
Szeretnénk megfordítani ezt az arányt 2030-ra. Azt szeretnénk, hogy 2030-ra a fizetések kétharmada legyen elektronikus Magyarországon.”
A cselekvési tervpontok most formálódnak, amiket hamarosan publikál az MNB. A tervek haladását és megvalósulását egy 18 indikátorból álló mutatórendszeren keresztül méri a jegybank, amit minden évben pubilkálnak majd.
Kapcsolódó cikk:
Címlapfotón: Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója 2024. április 16-án a PayTechShow-n (forrás: FinTech Group, készítette: Kovács Dávid)