2017.07.27.

Bevezető a kriptovaluták és a blockchain titokzatos világába

Szerző:

Miért olyan őrülten izgalmas a kriptovaluták világa? Mi az a blockchain és miért izgultak rá a legnagyobb nemzetközi bankok? Vagy az OTP Bank? Csak a “kimaradás”-szindróma miatt, vagy valóban forradalmi változást hozhat a “blokklánc” a pénzügyi világban (is)? Hogyan magyaráznád el szüleidnek, mi a kriptopénz és hogyan működik?

A technológia lenyűgöző tempóban fejlődik. Még azok számára is kihívást jelenthet a fejlesztésekről, újdonságokról dömpingszerűen megjelenő hírek feldolgozása, értelmezése, akik aktívan benne vannak a digitális vérkeringésben.

A kriptovaluták világa, a Bitcoin rally egyre szélesebb körökben beszédtéma, így ne érjen váratlanul, ha édesapád neked szegezi a kérdést: “Hogyan lehetséges árfolyama egy olyan eszköznek, ami nem képvisel sem árut, sem valamely ország fizetőeszközét, de még cégértéket sem?” A váratlan “bekérdezések” elkerülése végett itt egy kis muníció a bitcoin, a blockchain és kriptovaluták elmagyarázásához.

Egy kis kriptovaluta történelem

Pénzt ezidáig az alábbi formákban lehetett teremteni (kibocsátani) a gazdaságban:

  • jegybankok átal “pénznyomáson” keresztül,
  • hitelintézetek által hitelezés keretében,
  • vagy elektronikus pénz kibocsátásával e-money licenc birtokában.

A pénzkibocsátás valamennyi esetben egy intézmény által, szigorúan szabályozott keretek között történik.

A kriptovaluta ezzel szemben olyan digitális fizetőeszköz, amit nem szigorúan szabályozott keretek között, felügyeleti engedéllyel, vagy a kormány felhatalmazásával rendelkező intézmény bocsát ki, hanem komplex matematikai feladatokat megoldó számítógépek (peer-to-peer, röviden P2P) hálózata.

Az első blockchain alapú kriptovaluta, a Bitcoin volt. A Bitcoin digitális fizetési rendszer kifejlesztése Satoshi Nakamoto nevéhez fűződik. A név valójában egy magát meg nem nevező programozót (vagy programozók csoportját) takar. Az első Bitcoint 2009. januárjában “bányászták.

A Bitcoin után többféle digitális pénzeszköz is megjelent a kriptovilágban, de a piaci kapitalizáció alapján ma még a Bitcoin képviseli a legnagyobb arányt (41,6%). Mellette ezidáig két kriptovalutának sikerült komolyabban teret nyernie:

  • a Ripple-nek, amely 2012 óta létezik és olyan bankok tesztelik, mint a spanyol Santander, a Bank of  America, vagy a svájci UBS;
  • és a 2015-ben indított Ether-nek, ami mindössze 2 éves múltja ellenére a Bitcoin után már a második legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkezik. (Az Ethereum alapú kezdeményezéshez csatlakozott idén júliusban az OTP is.*)

A Cambridge University által készített kutatás szerint 2017-ben a kriptovalutá(ka)t tartalmazó tárcát használók száma 2,9-5,8 millió főre tehető.

blockchain bitcoin vilag fintechzone

Forrás: Visual Capitalist – “The coin universe keep expanding (May 2017)”

Mi a blockchain?

A blockchain a kriptovaluták alapjául szolgáló technológia, egy decentralizált, megosztott adatbázis, de hívják megosztott főkönyvnek is. Még egyszerűbben: egy olyan nyilvántartási “könyv”, amiből nem csak egy példány van, egy központi helyen tárolva és megosztva sok emberrel (mint amikor pl. a Dropbox-on keresztül megosztod a fényképalbumodat), hanem a nyilvántartási könyv másolatának ezrei találhatóak világszerte, otthon a számítógépen, vagy üzleti szervereken. Ezért a “decentralizált” kifejezés.

Ebben a megosztott nyilvántartási könyvben egy blokk egy adatcsomagot takara pénzügyi tranzakciók esetében a tranzakciók listáját. A blokkot minden esetben időbélyeggel zárják le és digitális aláírással látják el.

Amikor a hálózatban résztvevő valamely szereplő egy újabb adatcsomagot szeretne a hálózatba beküldeni – maradva a pénzügyi példánál, egy új tranzakcióval kiegészíteni a listát -, egy újabb blokkot állít össze és megküldi a résztvevőknek. A blokkokat biztonságos kriptografikus eljárással kapcsolják egymáshoz (ez az ún. “hash” funkció). Az új blokk csak a megelőző blokkal együtt érvényes, tartalmaznia kell a megelőző blokkra való hivatkozást.

Az első olyan szereplő, akinek sikerül ellenőriznie és validálnia a blokkot, “válasz mindenkinek” formában megküldi az eredményt és a tranzakció hitelesítésének logikáját (ezt hívjuk “Proof of Work”-nek). Minden egyes blokkot a hálózatban résztvevők legalább 51%-ának jóvá kell hagynia. Jóváhagyást követően a résztvevők frissítik a náluk lévő adatbázist. Az így jóváhagyott blokkok láncolatából épül fel a nyilvántartási “könyv” – innen is a név: blockchain.

Mire jó a blockchain technológia, mikor érdemes használni?

A blockchain technológiát akkor érdemes használni, amikor valamilyen egyedi eszközt, szűkös erőforrást szeretnénk digitálisan, hitelesített formában tárolni, továbbítani és a tulajdonos azonosíthatóságát biztosítani – legyen az valamilyen érték, pl. gyémánt, személyazonosság, vagy tények objektív története.

A blockchain technológia számos lehetőséget rejt magában, ezért is érdeklődnek olyan aktívan iránta a bankok is. Ezek közül az alábbi felhasználási területek különösen érdekesek lehetnek számukra:

  • a digitális ügyfélazonosítás az onboarding és KYC folyamatokban,
  • az értékpapír kereskedelem,
  • a tranzakció menedzsmenthez kapcsolódó klíring és elszámolási folyamat optimalizálása (pl. rekonsziliáció, belföldi átutalás, pénzküldés külföldre stb.), melynek révén az operációs költségek csökkenthetőek jelentős mértékben,
  • a szabályozói követelményeknek való megfelelés.
blockchain evolucio es definicio
Ha továbbra is ismerkednél a kriptovaluták és a blockchain technológia titokzatos világával, kövess minket, folytatjuk!

*Az OTP 2017. július 18-án csatlakozott az EEA-hez (Enterprise Ethereum Alliances), mely több, mint 150 tagjával a legnagyobb nyílt forráskódú Blockchain iniciatíva.

A “Defining Blockchain” kép forrása:BLOCKCHAIN: The Hot Topic Explained, SIMPLY!! Why & What is it Revolutionizing

Címkék: