Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke április 5-én a The Pat Kenny Show-ban hangsúlyozta, hogy Európának csökkentenie kell függőségét az amerikai és kínai technológiáktól, különösen a digitális fizetések terén. Kiemelte, hogy a Visa, a MasterCard, a PayPal és az Alipay mind amerikai vagy kínai vállalatok, és Európának saját megoldásokra van szüksége ezen a területen.

Lagarde szerint a jelenlegi helyzetben, amikor az Egyesült Államok új vámokat vezet be az Európai Unióval szemben, különösen fontos, hogy Európa növelje önállóságát a technológiai szektorban.

Hangsúlyozta, hogy

a digitális fizetések infrastruktúrájának európai kézben kell lennie, hogy biztosítsák a kontinens gazdasági szuverenitását.

Fotón: Christine Lagarde, az EKB elnöke. Forrás: World Economic Forum / Michael Wuertenberg. Licenc: CC BY-SA 2.0

Az EU fizetési infrastruktúrájának függetlenítése

Lagarde rámutatott, hogy a mindennapi elektronikus fizetéseink szinte kivétel nélkül nem európai hátterű rendszereken keresztül zajlanak.

„Ha manapság online vásárolunk, bankkártyát vagy mobiltelefont használunk fizetésre, szinte mindig külföldi – amerikai vagy kínai – infrastruktúrát veszünk igénybe”

– magyarázta.

Példaként említette, hogy akár kártyával, akár okostelefonos fizetéssel élünk, a tranzakció jellemzően a Visa, a MasterCard, a PayPal vagy épp az Alipay rendszerén fut keresztül, és

„az egész fizetési mechanizmus nem európai megoldás”.

Ezzel Lagarde arra utalt, hogy Európa digitális fizetési forgalmát jelenleg amerikai és kínai technológiai cégek hálózatai bonyolítják le, amely függőségi viszonyt jelent az EU számára.

Stratégiai fontosságú egy európai alternatív fizetési platform kiépítése

Bár az előbb említett szolgáltatók jelenleg megfelelnek az uniós szabályozásoknak, Lagarde szerint

“gondoskodnunk kell arról, hogy legyen egy európai ajánlat”

is a fizetési piacon.

„Biztos, ami biztos. Sose lehet tudni”

– tette hozzá sokat sejtetően.

Ezzel arra világított rá, hogy Európának készen kell állnia egy saját fizetési infrastruktúrával arra az esetre, ha a külföldi szolgáltatók valamilyen okból kiesnének vagy politikai-gazdasági okokból akadályoznák az európai tranzakciókat.

Valóban, az európai döntéshozók már korábban is felismerték ezt a kockázatot: az Európai Fizetési Kezdeményezés (European Payments Initiative, EPI) ötlete is részben amiatt merült fel, mert tartani lehetett attól, hogy geopolitikai feszültségek esetén az amerikai kártyatársaságok (mint a Visa és a MasterCard) megszakíthatják a szolgáltatásaikat Európában, ezért az uniós intézmények egy független fizetési rendszer létrehozását szorgalmazták.

Lagarde egyértelművé tette, hogy stratégiai fontosságú egy európai alternatív fizetési platform kiépítése, amely

„a mi ellenőrzésünk alatt” áll.

Úgy fogalmazott, hogy ez a törekvés

„az önállóság felé vezető menetelés”

része, amelynek keretében Európának saját kézben lévő megoldást kell teremtenie a digitális fizetések terén.

Egy ilyen európai rendszer megteremtése a pénzügyi szuverenitás biztosításához nélkülözhetetlen

– hangsúlyozta Lagarde.

A szakemberek szerint ugyanakkor nincs könnyű dolga az EU-nak ezen a téren: az új, közös európai fizetési rendszer megalkotása jelentős beruházásokat igényel, miközben a jelenlegi globális szereplők dominanciája és a fogyasztói szokások berögzülése komoly kihívást támaszt egy új belépővel szemben.

Mindazonáltal Lagarde üzenete egyértelmű: Európának fel kell zárkóztatnia saját fizetési infrastruktúráját, hogy csökkentse sebezhetőségét és függetlenítse magát a külső technológiai szolgáltatóktól.

Negatív hatása lesz az amerikai vámoknak

Az EKB elnöke arra is figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok által bevezetett vámok negatív hatással lesznek a világgazdaságra. Bár az európai válaszlépések politikai döntéshozókra tartoznak, Lagarde kiemelte, hogy az ilyen jellegű kereskedelmi intézkedések általában minden érintett fél számára károsak.

Lagarde megjegyzései egy szélesebb körű európai törekvést tükröznek, amely a kontinens technológiai és gazdasági függetlenségének növelésére irányul, különösen a jelenlegi globális kereskedelmi feszültségek fényében.