A fintech-forradalom természetesen a finanszírozás, a tőkegyűjtés világát is elérte. Amint elérte, sokkal egyszerűbbé tette és alaposan át is formálta azt. A kulcsfogalom a crowdfunding (CF), vagyis a közösségi finanszírozás.

Pár nappal ezelőtt bejárta a hazai sajtót, hogy a GiveMyChance címen elindult Magyarország első közösségi adománygyűjtő oldala. Azt ugyan nem tudjuk, hogy mennyire tekinthető elsőnek, már régebb óta működik például a AdjukÖssze.hu oldal hasonló profillal, de az tény, hogy a különböző közösségi finanszírozási kezdeményezések, vagyis a crowdfunding egyre népszerűbb itthon.

Erről az iparágról is ír a nemrég megjelent, “Kész a Pénz? – Minden, amit a FinTechről tudni kell és érdemes” című szakkönyv.

Így gyűjts pénzt!

A közösségi finanszírozásnak ezer és egy oka lehet, és sokféle platformon keresztül megvalósítható. Talán a globálisan legismertebb a New York-i Kickstarter és a San Francisco-i Indiegogo.

Ezeken a platformokon elsősorban ígéretes üzleti ötletekhez lehet az internet népétől forrásokat szerezni, de akár egy újság is tesztelheti az előfizetői érdeklődést és a legkülönfélébb támogatási, charity, vagy donation jellegű tőkegyűjtés is elképzelhető. A közösségi tőkegyűjtő platformok sokszor szakosodnak, de közös bennük, hogy nagyon egyszerűen használhatóak, és segítségükkel a kisvállalkozások részvénytőkét gyűjthetnek, vagy kölcsönt vehetnek fel.

Crowdfunding oldalak osztályozása

1. A részvénytípusú (equity-based) crowdfunding, amikor egy kezdő vállalkozás bemutatja az ígéretes ötletét és a finanszírozók, ha pénzt adnak, tulajdont szereznek a vállalkozásban.
2. A hiteltípusú (lending-based) crowdfunding, amikor a finanszírozók hitelt adnak a forrást kereső cégeknek, magánszemélynek.
3. Az adakozás jellegű (donation-based) crowdfunding, ahol a befizető nem kér ellenszolgáltatást, de egy jó ügyet támogat.
4. A jutalmazás-jellegű (reward-based) crowdfunding, ami egyfajta előfinanszírozása valamely kívánatos cél elérésének.

Crowdfunding Magyarországon is

A crowdfunding elsősorban az angolszász világban sikeres, de vannak bőven már hazai példák is. Dudás Gergely újságíró 13 éven át volt az Index.hu főszerkesztője, majd lemondott. Saját politikai portál indításában gondolkodott, amelynek a Politis.hu nevet adta.

Az volt a terve, hogy amennyiben 30 ezer előfizetőt toboroz, akik fejenként 33 eurót (nagyságrendileg 10 ezer forintot) összeadnak, akkor az 1 millió euró megfelelő alapot jelentene egy minőségi portálhoz. A crowdfundinghoz az Indiegogo platformot választotta és végül hatvan nap alatt 120 ezer euró, mintegy 37,5 millió forint gyűlt össze. Tekintve, hogy a kitűzött célt nem érte el, a tőkegyűjtés célja nem valósult meg, ezért minden előfizető visszakapta a befizetett pénzét.

A közösségi finanszírozás mechanizmusa

Az egyes kis cégek – akár ötletek, vagy induló vállalkozások – a megfelelő platformokon meghirdethetik a sztorijukat és közvetlenül fogadhatnak pénzt a tömegtől. A crowdfunding nem ismer országhatárokat, akár egy magyar magánszemély is befektetője lehet a következő nagy amerikai dobásnak.

Becslések szerint az amerikai kis- és középvállalati szektor évente 1500 milliárd dollár tőkét próbál bevonni, és az elmúlt évek (2009-2018) hatalmas likviditásbősége alatt úgy 1200 milliárdot össze is tud szedni. Nagyjából a különbséget jelentő 300 milliárd dollár lehet a crowdfunding piac reális célkitűzése.

A CF világába mindenki beszállhat, illetve mindenki megpróbálkozhat a tőkegyűjtéssel. Akár befektető magánszemélyről, akár befektetést kereső cégről van szó, senki nem fogja tesztelni, hogy amúgy mekkora vagyona van, nincsenek nemi, faji szelekciók, ha egy érdekeltnek van egy eladható modellje, vagy van befektethető pénze, akkor részesévé válhat a történetnek.

A legfőbb előnyök

1. Gyors és egyszerű tőkegyűjtés,
2. állásteremtés (a tapasztalatok szerint egy sikeres, 300 ezer dolláros CF általában 3 munkahelyet generál 90 napon belül),
3. a helyi vállalkozások átlátható működése és finanszírozása, a közösség bevonása,
4. hátrányos helyzetűek, nők, kisebbségek könnyebb vállalkozás-szervezése.

Mint minden területen, ahol pénz van, itt is történtek visszaélések. Magukat a crowdfunding-platformokat a megfelelő (javarészt angolszász) felügyeletek ellenőrzik. Elsősorban az amerikai SEC ismert a szigoráról és persze maguknak a platformoknak is az az érdeke, hogy a befektetők ne találkozzanak kóklerekkel, így maguk is szűrik a tőkegyűjtőket.

A platformok

Mint általában a tőkepiacokon, ezen a piacon is az Egyesült Államok az élenjáró, a legfontosabb szereplő. De van már szabályozása az Európai Uniónak is és fejlett az ausztrál, illetve a brit piac. Utóbbi a startupokba fektetett. Az innováció támogatása olyannyira erős szándék, hogy az angol szabályozó adókedezményt vezetett be arra az esetre, ha a befektetés kudarcot vall. Eszerint sikertelen startup befektetés esetén az elbukott pénz leírható az adóból.

Az eddigi legsikeresebb platformok az ingatlan-fejlesztések, a személyi kölcsönök és a startupok világában indultak.

Azoknak, akiket az egyes részterületek, vagyis a legnevesebb crowdfunding platformok, a tőkegyűjtő oldalak mellett a donation, vagy a közösségi hitelezés (P2P lending) platformjai mélyebben is érdekelnek, javasoljuk az említett “Kész a Pénz? – Minden, amit a FinTechről tudni kell és érdemes” című szakkönyv vonatkozó fejezetét.