Az alábbiakban bemutatjuk a témában elhangzott legfontosabb tudnivalókat a DÁP eAzonosítás szakmai hátteréről, működéséről, amiket az IdomSoft Zrt. osztott meg a második DÁP Szolgáltatói Fórumán.

Webinár: Digitális Állampolgárság 2025-2026 (3. rész): Ügyfél-átvilágítás DÁP-pal a pénzügyi szektorban

A FinTechZone és a Comnica közös, Digitális Állampolgárság webinársorozata 3. részében a DÁP integráció műszaki feltételeit vesszük górcső alá az IdomSoft Zrt. DÁP fejlesztésért felelős termékdivízió vezetőjével.

Megvizsgáljuk azt is, hogyan lehet az eAzonosításból Pmt. szerinti átvilágítás, majd a Comnica vezetőjével modellezünk egy számlanyitási folyamatot DÁP eAzonosítással.

A webinárra 2025. február 25-ig lehet regisztrálni itt: REGISZTRÁCIÓ

1. A DÁP eAzonosítás célja

1.1 A Digitális Állampolgárság Program és az eAzonosítás kapcsolata

A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) keretében a kormányzat olyan digitális megoldásokat valósít meg, amelyek révén az állampolgárok és a vállalkozások a lehető legkorszerűbb módon intézhetik ügyeiket. Az eAzonosítás ennek kulcseleme, hiszen a digitális térben a felhasználók biztonságos és hiteles azonosítása nélkülözhetetlen.

A digitalizáció előrehaladtával egyre több ügyet lehet online intézni, ezért felértékelődik a hiteles digitális azonosítás szerepe. A DÁP eAzonosítás szolgáltatás ezt a folyamatot támogatja:

• Biztosítja, hogy a felhasználók valóban azok, akiknek mondják magukat.
• Jogszabályi keretek között garantálja a személyes adatok védelmét.
• Lehetővé teszi, hogy a piaci szolgáltatók a saját ügyfeleiket megbízható forrásból tudják azonosítani.

1.2 Az európai uniós dimenzió: digitális adattárca

A program része egy európai uniós projekt (DIMOP) is, melynek célja a digitális adattárca (EU Digital Wallet) megvalósítása. A DÁP eAzonosítás szolgáltatást úgy fejlesztik, hogy annak használata megfeleljen az eIDAS rendelet és a frissen hatályba lépett végrehajtási rendeletek előírásainak.

Forrás: IdomSoft Zrt. II. DÁP Szolgáltatói Fórum, 2025.02.10.

2. A DÁP eAzonosítás tartalma és átadott adatok köre

A szolgáltatás lényege, hogy a felhasználó elektronikus úton, hitelesen igazolja a személyazonosságát a piaci vagy kormányzati szolgáltatások felé, összhangban az európai uniós és a magyar jogszabályokkal.

Az előadásból kiderült, hogy az eIDAS végrehajtási rendelete meghatározza a kötelező személyazonosító adatokat, amelyeket a digitális adattárcának, így a DÁP eAzonosításnak is át kell adnia. Ezek:

• Viselt vezetéknév
• Utónév (keresztnév)
• Születési hely
• Születési dátum
• Kibocsátó hatóság / kibocsátó ország (metaadatként)
• Az érvényesség (lejárat) dátuma (metaadatként)
• Állampolgárság (attribútumként)

A rendszer ezenfelül használ egy egyedi azonosítót (DÁP ID), amely a felhasználó azonosítását segíti. Ez – az uniós rendelkezéseknek megfelelően – opcionálisan vagy pluszszolgáltatásként kerülhet átadásra a piaci szolgáltatóknak.

3. Milyen adatok NEM kerülnek átadásra?

A DÁP eAzonosítás szolgáltatás alapesetben csak a fent felsorolt, kötelező személyazonosító adatokat továbbítja a piaci szolgáltatók felé. Nem része a júniustól elérhető személyazonosító adatcsomagnak (PID) például:

• Anyja neve
• Egyéb nem kötelező személyazonosító adatok
•  Különleges adatok vagy további, hatósági nyilvántartásokban szereplő adatok (pl. TAJ, adóazonosító, vagy bármely más, külön hozzájárulást igénylő információ)

A fentiekből adódóan, ha a piaci szolgáltató kizárólag a DÁP eAzonosításra épít, de szüksége lenne például az anyja nevére, azt a rendszer – EU szabályozás hiányában – nem adja át automatikusan az azonosítás során.

4. 4T adatok hiánya: mik a lehetőségek?

4.1 Hozzájárulás alapú adatszolgáltatás (HAASZ)

Amennyiben egy piaci szolgáltatónak (például pénzügyi szolgáltató, biztosító) az ún. „4T” adatokra (vezetéknév, keresztnév, születési hely, születési idő és anyja neve) is szüksége van, akkor erre a Hozzájárulás alapú adatszolgáltatás (HAASZ) a megoldás.

• Ez kiegészítő modul, amelyet a DÁP eAzonosítás mellé javasolt integrálni.
• A felhasználó külön nyilatkozattal, hozzájárulással engedélyezheti az anyja nevének vagy egyéb plusz attribútumoknak a kiadását.
• A rendszer csak akkor továbbítja ezeket az adatokat, ha a jogszabályi feltételek fennállnak, és a felhasználó egyértelműen hozzájárult az átadásukhoz.

4.2 Jövőbeni fejlesztési lehetőségek

Az IdomSoft előadása alapján a következő időszakban várható, hogy újabb attribútumok kerülnek be az adattárcába.

A piaci igényeknek megfelelően bővülhet a digitálisan elérhető adatok köre (pl. lakcím, egyes hatósági nyilvántartásokban szereplő státuszadatok), de ezek mind a felhasználó hozzájárulásán és a vonatkozó jogszabályi felhatalmazásokon múlnak.

Összegzés

A DÁP eAzonosítás szolgáltatás a magyar közigazgatás és a piaci szereplők számára is komoly előrelépést jelent a digitális ügyintézés biztonságának és egyszerűsítésének terén. Az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően megvalósuló digitális adattárca:

• Kötelező személyazonosító adatokat tartalmaz (név, születési hely és idő, állampolgárság stb.), amelyeket jogszabályi keretek közt automatikusan átad a csatlakozó szolgáltatóknak.
• Kiegészítő szolgáltatásként (HAASZ) biztosítja az olyan további adatok – például az anyja neve – igénylését is, amelyekre a piaci szereplőknek törvényes jogalap mellett, a felhasználó hozzájárulásával lehet szükségük.

Az IdomSoft hangsúlyozta, hogy fontos mindkét szolgáltatást, a DÁP eAzonosítást és a Hozzájárulás alapú adatszolgáltatást együtt bevezetni, ha a piaci szolgáltatónak a teljes körű, úgynevezett „4T” adatokra is szüksége van. Így garantálható a jogszabályoknak való megfelelés, valamint az állampolgárok adatainak magas szintű védelme a digitális térben.