A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) keretében egyre több olyan szolgáltatás válik elérhetővé, amely megkönnyíti az elektronikus ügyintézést és kapcsolatot teremt az állampolgárok, a közigazgatási szervek, illetve a piaci szolgáltatók között. Ilyen innovatív megoldás a Hozzájárulás alapú adatszolgáltatás (röviden: HAASZ) is, amelynek célja, hogy a digitális állampolgárok hozzájárulásán alapulva, közhiteles nyilvántartásokból származó adatokat tegyen elérhetővé a piaci szereplők számára.

Az alábbiakban bemutatjuk a témában elhangzott legfontosabb tudnivalókat, amiket az IdomSoft Zrt. osztott meg a második DÁP Szolgáltatói Fórumán.

Webinár: Digitális Állampolgárság 2025-2026 (3. rész): Ügyfél-átvilágítás DÁP-pal a pénzügyi szektorban

A FinTechZone és a Comnica közös, Digitális Állampolgárság webinársorozata 3. részében a DÁP integráció műszaki feltételeit vesszük górcső alá az IdomSoft Zrt. DÁP fejlesztésért felelős termékdivízió vezetőjével.

Megvizsgáljuk azt is, hogyan lehet az eAzonosításból Pmt. szerinti átvilágítás, majd a Comnica vezetőjével modellezünk egy számlanyitási folyamatot DÁP eAzonosítással.

A webinárra 2025. február 25-ig lehet regisztrálni itt: REGISZTRÁCIÓ

1. Mi a Hozzájárulás alapú adatszolgáltatás (HAASZ)?

A Hozzájárulás alapú adatszolgáltatás (röviden: HAASZ) egy olyan rendszer, amely lehetővé teszi, hogy egy természetes személy – azaz a digitális állampolgár – felhatalmazást (hozzájárulást) adjon egy piaci szolgáltatónak arra, hogy a közhiteles nyilvántartásokban szereplő, rá vonatkozó személyes vagy nem személyes adatokat lekérje és magánjogi ügyletek során felhasználja.

A rendszer lényegét tekintve két fő folyamatot különböztetünk meg:

• Hozzájárulás igénylése: A piaci szolgáltató meghatározott céllal engedélyt kér a digitális állampolgártól (eseti vagy tartós jelleggel).
• Adatlekérdezés: Ha a digitális állampolgár engedélyt ad, a piaci szolgáltató a HAASZ rendszeren keresztül, az Aggregátum szolgáltatást igénybe véve kérelmezi a szükséges adatokat a közhiteles nyilvántartásokból.

A hozzájárulás mindig konkrétan megjelölt célra és megadott időtartamra szól, így az adatkezelés teljes mértékben a digitális állampolgár beleegyezésén alapul.

Forrás: IdomSoft Zrt. II. DÁP Szolgáltatói Fórum, 2025.02.10.

2. Hogyan fog működni a Hozzájárulás alapú adatszolgáltatás (HAASZ)?

A működés alapját két fő rendszer és két fő szolgáltatási elem adja:

1. HAASZ rendszer (Hozzájárulás igénylése):

1. A piaci szolgáltató a HAASZ rendszeren keresztül kéri a digitális állampolgár hozzájárulását az adatai lekérdezéséhez.
2. A hozzájárulások lehetnek:
   1. Eseti (24 óráig érvényes, egyszeri adatlekérést tesz lehetővé),
   2. Tartós (akár több évig érvényes, a hozzájárulási időszak alatt bármikor lekérhetővé teszi az adatokat).

2. Aggregátum szolgáltatás (Adatlekérdezés):

1. Amennyiben a digitális állampolgár jóváhagyja a hozzájárulást, a piaci szolgáltató egy, a HAASZ által kiállított token (JWT token) segítségével kéri le az adatokat az Aggregátum szolgáltatáson keresztül.
2. Az Aggregátum szolgáltatás a közhiteles nyilvántartásokból lekérdezi a szükséges adatokat, majd továbbítja azokat a jogosult piaci szereplőnek.

Kapcsolódó kiegészítő elemek:

• DÁP mobilalkalmazás (DÁP app): Ezen keresztül hagyja jóvá (vagy utasítja el) a digitális állampolgár a hozzájárulás iránti kérelmeket.
• KKSZB: Egy aszinkron szolgáltatási réteget biztosít, amely lehetővé teszi a rugalmasabb, nem valós idejű (szinkron) adatforgalmat.

Ügyfélút példa:

1. A piaci szolgáltató – például egy bank – mobilalkalmazása felszólítja az ügyfelet az azonosításra (pl. online számlanyitás esetén).
2. A digitális állampolgár DÁP alkalmazással történő sikeres azonosítását követően, a piaci szolgáltatók hozzájuthatnak az eIDAS rendelet szerinti kötelező adattartalomhoz (Viselt név, Születési hely és idő, Állampolgárság, DÁP ID-t, továbbá különféle metaadatok).
3. Amennyiben további adatokra van szükség (pl. a számlanyitási folyamat követelménye miatt), a bank a HAASZ rendszeren keresztül hozzájárulást kér a felhasználótól az adatok lekéréséhez.
4. A HAASZ kiállítja az eseti vagy tartós hozzájárulási tokent, a piaci szolgáltató pedig az Aggregátum szolgáltatáson keresztül lekéri a szükséges információkat.
5. A kapott adatok alapján a számlanyitás vagy egyéb ügylet véglegesíthető, illetve lehetőség van tartós hozzájárulásra is, hogy a jövőben ne kelljen minden egyes alkalommal újra bekérni az adatokat.

3. Mikortól lesz elérhető a HAASZ?

A jelenlegi ütemezés szerint 2025. június 1-jétől lesznek elérhetők a HAASZ szolgáltatásai a piaci szereplők számára.

A csatlakozási dokumentációt a tervek szerint még az idei év első felében, várhatóan február közepétől teszik közzé, így a piaci szolgáltatók felkészülhetnek a csatlakozási folyamatra és integrációra.

4. Milyen adatok lesznek elérhetők a HAASZ által a piaci szolgáltatók számára az induláskor?

A szolgáltatás indulásakor a következő nyilvántartásokból lekérdezhető adatok válnak elérhetővé:

• Személyi adat- és lakcímnyilvántartás (SZL)
• Személyi igazolvány nyilvántartás (SZIG)
• Lakcímigazolvány nyilvántartás (LIG)
• Járműnyilvántartás (Jármű)

A fenti adatforrások biztosítják a legfontosabb személyazonosítási és lakcímadatokat, valamint a gépjármű-tulajdonlással kapcsolatos információkat, amelyek számos piaci szolgáltatás (pl. pénzügyi szolgáltatások, biztosítás, lízing) esetén szükségesek.

5. Milyen további adatokkal bővülhet a HAASZ az indulást követően?

A tervek szerint a HAASZ tovább fog bővülni különféle nyilvántartásokkal és a kapcsolódó adatokkal. Első lépésben a következő két nyilvántartás bevonása várható:

• Vezetői engedély nyilvántartás
• Útlevél nyilvántartás

Ezekkel kiegészülve a piaci szolgáltatók számára olyan további személyazonosító és jogosítvány-információk is elérhetővé válnak, amelyekre például autókölcsönzésnél, biztosítási szerződéseknél vagy egyes pénzügyi folyamatoknál lehet szükség.

A későbbiekben további szolgáltatások (pl. adatfrissítéshez kapcsolódó adatváltozás értesítés) is bekerülhetnek a rendszerbe, azonban ezek ütemezése nagyban függ az üzleti igények és a jogszabályi környezet változásától.

Az IdomSoft Zrt. hangsúlyozta, hogy a piaci szereplők igényeit folyamatosan monitorozzák, és az újabb nyilvántartások csatlakoztatásának ütemét a hozzáadott érték határozza meg.

6. Példák: Felhasználási eseteket

Az IdomSoft Zrt. előadásában több olyan lehetséges felhasználási forgatókönyvet ismertetett, amelyek jól szemléltetik a HAASZ gyakorlati alkalmazását:

1. Online számlanyitás:
   1. A bank mobilalkalmazásában történő azonosítást követően a felhasználó (digitális állampolgár) hozzájárulást ad a közhiteles nyilvántartásokban szereplő releváns adatok (pl. lakcím, személyi adatok, járműinformációk) egyszeri (eseti) vagy hosszabb távú (tartós) lekéréséhez.
   2. A bank az Aggregátum szolgáltatás segítségével automatikusan beemeli az adatokat, így a felhasználónak kevesebb űrlapot kell manuálisan kitöltenie.
   3. A folyamat végén a bank felajánlja egy tartós hozzájárulás lehetőségét, hogy a későbbi adminisztratív feladatoknál ne legyen szükség ismételt adatmegadásokra.
2. Adatfrissítési szolgáltatás aktiválása:
   1. A tartós hozzájárulás keretében a piaci szolgáltató folyamatosan jogosult lekérdezni a digitális állampolgár adatait a szerződés fennállása alatt.
   2. Így például egy biztosítónak nem kell külön dokumentumok bekérésével frissítenie az ügyfél lakcímét vagy személyes adatait, hiszen a HAASZ-on keresztül bármikor lekérdezheti a legfrissebb nyilvántartási információkat.
   3. Bár a valósidejű adatváltozás-figyelmeztetés (push jellegű értesítés) első körben nem indul el, a tervek szerint a 2025. utolsó negyedévében (Q4) már elérhető lehet.
3. Rugalmasság több platformon:
   1. Akár mobilalkalmazáson, akár webes felületen keresztül is kezdeményezhető a hozzájárulás igényléshez kapcsolódó azonosítás.
   2. A DÁP mobilalkalmazás egyrészt azonosítja a felhasználót, másrészt felugró értesítés formájában engedélyező felületet nyújt a HAASZ-adatkérések jóváhagyására.

Zárszó

A Hozzájárulás alapú adatszolgáltatás (HAASZ) a Digitális Állampolgárság Program egyik kulcsfontosságú eleme, amely új távlatokat nyit a közhiteles adatok és a piaci szolgáltatók közötti digitális adatcsere terén.

A rendszer bevezetése azzal az előnnyel jár, hogy a felhasználóknak egyszerűbbé, gyorsabbá és biztonságosabbá válik az ügyintézés, miközben a piaci szereplők is megbízhatóbb, közhiteles forrásból származó adatokat kapnak.

A rendszerrel kapcsolatos dokumentáció és csatlakozási információk hamarosan elérhetővé válnak a piaci szereplők számára, elősegítve a zökkenőmentes bevezetést és integrációt.