“EIT

Digitális irattárcával nyithatunk bankszámlát, vehetünk fel hitelt és köthetünk szerződéseket

írta | 2020.11.10. | FinTechShow, Hazai digitális banki hírek, Összes hír

“fintechshow, fintech”
“fintechshow, Fintech, playlist”

Mit ad nekünk a digitális irattárca? Hogyan épülnek ökoszisztémák a digitális identitásunk köré? Hol tartunk jelenleg és hová tartunk a digitális ügyfél-azonosításban? Részletek Deák András, az ID&Trust üzletfejlesztési igazgatójának előadásából. Az előadás megtekinthető a FinTechShow online videókonferencia platformján 2020. december 31-ig.

Digitális személyazonosság

Ideális esetben a digitális személyazonosság megállapítása egy olyan azonosítási folyamat, amely digitális csatornákon keresztül megfelelően ellenőrzött és hitelesített, egyedi, az egyén hozzájárulásával történik és biztosítja a felhasználó számára a személyes adatok védelmét, valamint az azok feletti rendelkezés lehetőségét.”

Forrás: McKinsey

Ma még jellemzően kevés olyan banki, pénzügyi termék van, amit teljes mértékben online lehet igényelni és használni, aminek az oka a digitális ügyfél-azonosítás hiányára vezethető vissza – olvasható az MNB 2020 áprilisában publikált digitalizációs jelentésében. Ezen segíthet a digitális identitás ökoszisztéma és a digitális irattárca.

digitalis irattarca digitalis idenitas okoszisztema goodid fintechshow

Fotón: Deák András, az ID&Trust üzletfejlesztési igazgatója (FinTechShow, 2020.10.13). Forrás: FinTechZone.hu

Milyen változásokat hozott az új MNB rendelet?

Az első MNB rendelet a témában, ami megteremtette a távoli, digitális csatornán keresztül történő ügyfél-azonosítás és -átvilágítás lehetőségét, 2017-ben született meg. Az akkori szabályozás a videókapcsolat alapú – ún. valós idejű – ügyfél-azonosítást tette lehetővé.

A technológia fejlődése, valamint a nemzetközi és a hazai tapasztalatok eredményeként 2019-ben az MNB módosította a távoli ügyfél-azonosításra vonatkozó rendeletet és megteremtette az ún. nem valós idejű ügyfél-azonosítás lehetőségét. Ezzel a módosítással a bankok, pénzügyi szolgáltatók számára lehetővé vált, hogy ugyanúgy azonosítsák az új ügyfeleket a digitális térben, mint a legnagyobb fintech szolgáltatók, például a Revolut.

Ugyanakkor a szabályozó „megbélyegezte” ezt a fajta azonosítási lehetőséget, hiszen az ilyen módon megnyitott számlák használatát limitálta. A havi készpénzfelvétel összegét 300 ezer forintban, az átutalások egyszeri összegét 10 millió forintban korlátozta, illetve az EU-n kívülre nem lehetett utalni ezekről a számlákról.

Tavaly októberben, valamint idén októberben újabb rendeletmódosításokra került sor, amelyek már biztosítják a teljesértékű, limit nélküli számlanyitás lehetőségét nem valós idejű ügyfél-azonosítás keretében (amit a rendelet most már közvetett azonosításnak hív). Ennek a lehetőségét az MNB a chipes azonosító okmányokkal történő azonosítás, valamint a 3D-s élő személyfelismerési eljárás bevezetésével teremtette meg.

Megoldás: digitális identitás ökoszisztéma

Igaz, a bankok elkezdték kialakítani a saját valós idejű és/vagy közvetett azonosítási megoldásaikat, ami által egyre több banki termék és szolgáltatás lesz igényelhető és használható a digitális térben – bankfióki látogatás és személyes megjelenés nélkül –, ugyanakkor az ügyfélnek minden szolgáltatónál azonosítania kell magát és végig kell követni a távoli ügyfél-azonosítás lépéseit.

A bankonként alkalmazott önálló eljárások legfőbb hátrányai között említhető, hogy minden szolgáltató elvégezteti a „munkát” a felhasználóval, illetve eltérő felhasználói élményt nyújtanak.

“A megoldás a digitális identitás ökoszisztéma lehet, amelynek keretében egységes azonosítási modell jön létre, azonos ügyfélélménnyel.”
Deák András

ID&Trust

Az így létrejött digitális identitás újból felhasználható, a bankok, pénzügyi szolgáltatók hozzáférhetnek a digitális identitáshoz, így nem kell újra beazonosítani az ügyfeleket.

Ilyen jellegű digitális identitás ökoszisztémára már működő példa a Yoti Nagy-Britanniában, a Verimi Németországban, az itsme Belgiumban, vagy a BankID Svédországban és Norvégiában, de alakulóban vannak ilyenek a környező országokban, így például Csehországban vagy Lengyelországban.

A nemzetközi digitális identitás ökoszisztémákról további részletek Deák András előadásában érhetők el a FinTechShow online videókonferencia platformján 2020. december 31-ig.

„Norvégiában a BankID segítségével a digitális jelzáloghitel szerződés megkötése 1 napra lerövidült.” – mutatta be Deák András előadásában.

Miért jó ez a felhasználónak?

  • A felhasználó egyszer létrehozott digitális „személyazonosítója” újra felhasználható.
  • Nem kell mindenhol megismételnie az okmányok, a szelfi és egyéb adatok rögzítését.
  • Nem kell űrlapokat kitöltenie.
  • Aláírhat elektronikusan digitális identitás alapján.
  • Nem kell jelszavakat megjegyeznie a belépéshez.

Miért jó ez a bankoknak?

  • A szolgáltató részére előzetesen ellenőrzött ügyfeleket szállít.
  • A digitális személyazonosítóval rendelkező összes felhasználó a szolgáltató potenciális ügyfelévé válik.
  • Egységes módon, egységes felhasználói élménnyel, gyorsabban azonosít, mintha saját megoldást fejlesztene.
  • Költséghatékonyabban tud ügyfeleket szerezni.
goodid ugyfel-azonositas fintechshow

Fotón: Deák András, az ID&Trust üzletfejlesztési igazgatója (FinTechShow, 2020.10.13). Forrás: FinTechZone.hu

A digitális identitás hordozója: digitális irattárca

A digitális identitás ökoszisztémák hordozója jellemzően mobilapplikáció alapú megoldások, úgynevezett digitális irattárcák, amelyekben létrejön a felhasználó digitális identitása.

A digitális irattárca alkalmazással néhány másodperc alatt elvégezhető a távoli ügyfél-azonosítás a szolgáltatóknál. Az irattárca biztonságosan digitalizálja a felhasználó okmányait (személyazonosító okmányok, lakcímkártya, adóazonosító, stb.), továbbá rögzíti az okmánybirtokos által készített szelfit. A digitális irattárca mögött egy központi szolgáltató ezek alapján elvégzi az okmány és személyazonosság ellenőrzést és létrehozza a felhasználó digitális identitását.

A digitális irattárcákat használhatják online bankszámlanyitáshoz, hitelfelvételhez, kiskereskedelemben korellenőrzéshez, szerződések papírmentes aláírásához, kölcsönzői azonosítási ügyletekhez (pl. autóbérléshez), telemedicina szolgáltatásokhoz, vagy e-learning platformok hozzáféréséhez. De használhatjuk magánjogi ügyletekhez, mint például az ingatlan vagy ingó dolgok adásvételéhez, illetve bérleti szerződésekhez. További részletek Deák András előadásában.

Deák András, az ID&Trust üzletfejlesztési igazgatója „Digitális ügyfél-azonosítás: Mit ad nekünk a chip?” c. előadása megtekinthető a FinTechShow online videókonferencia platformján 2020. december 31-ig a résztvevők és az online jegyet vásárlók számára.

Az “Online jegyet” vásárlók számára hozzáférést biztosítunk a FinTechShow online videókonferencia platformhoz, amelyen 2020.12.31-ig megtekinthetők az előadások, a 3D-s kiállítói tér és kapcsolatot építhetnek egymással a résztvevők. FinTechShow program itt. Összes videó listája itt: Playlist.

Címlapfotó: pexels.com

“EIT

Itt követhetsz minket:

Tudósítás

Tudósítás

A FinTechZone górcső alá veszi a legfrissebb hazai és nemzetközi digitális pénzügyi fejlesztésekről, megoldásokról szóló híreket, bejelentéseket. Megosztjuk azokat, amelyekről úgy gondoljuk, hozzájárulnak a hagyományos pénzügyi közvetítői rendszer digitális fejlődéséhez, az ügyfélélmény növekedéséhez. Szakmai hátterünk a hitelességünk. #nobullshit
A FinTechZone.hu kiadója a FinTech Group Kft.

PRÓBÁLD KI! PEASYPAY

“EIT
Biometrikus fizetés az EIT Digital által útjára indított magyar startup-tól. Próbáld ki!

Azonnali Fizetési Megoldások

“simplepay azonnali fizetési kiadvanyok
Új lehetőségek az elektronikus fizetésben. Azonnali fizetési megoldások kereskedőknek, bankoknak, technikai aggregátoroknak

NATRIX LIGHTPAPER

“Natrix blockchain lightpaper
A blockchain, mint technológia térnyerése szabályozott környezetben. További részletek a Natrix Lightpaper dokumentumban.

HUNFINTECH 20/20

“HUNFINTECH FINTECH BOOK
A Magyar FinTech Book: A 20 legígéretesebb magyar fintech.

AZONNALI FIZETÉS

“azonnali fizetes
2020. március 2-án indult az azonnali fizetési rendszer Magyarországon. Így készülhetünk az új lehetőségekre.