Október elején hatályba lépett az MNB rendelete, miszerint ezentúl az eSzemélyik chipjén tárolt személyes adatok digitális beolvasásával is lehet majd azonosítani a felhasználókat ügyintézés során. Mit jelent ez a mindennapokban? Szabó Tamással, a megoldást kifejlesztő ID&Trust Kft. alapító-ügyvezetőjével beszélgettünk.

A rendelet lehetővé teszi, hogy a szolgáltatók az eddigiekhez képest egyszerűbben, pontosabban és gyorsabban tudják azonosítani ügyfeleiket a neten vagy mobilon keresztül.

Röviden: Revolut-féle ügyfélélménnyel tudjuk azonosítani magunkat.

Nem kell élő videó kapcsolat ügyfél és operátor között, az ügyfél akkor azonosíthatja magát, amikor szeretné és nem akkor, amikor szabad az ügyintéző. Ezentúl lehetővé válik a – videó kapcsolattal történő ügyintézéssel megegyező szintű – teljes mértékben digitalizált ügyintézés: az eSzemélyik chipjén tárolt személyes adatok digitális beolvasásával is lehet majd azonosítani (a rendelet megfogalmazásában: átvilágítani) a felhasználókat az ügyintézés során.

Ez nagy lépés a digitális szolgáltatások hazai piacán, hiszen a rendelet jelentősen megkönnyíti az eSzemélyivel rendelkező felhasználók távoli azonosítását.

Ezáltal pedig rengeteg lehetséges új ügyfél számára válik egyszerűbbé az online szolgáltatások igénybevétele.

Mekkora és milyen összetételű az a fogyasztói tábor, akinek már ma eSzemélyije van? Ők jellemzően milyen gyakran használhatják az eSzemélyit és milyen ügyek intézéséhez lehet szükség a digitális ügyfélazonosításra? Mondanál néhány gyakorlati példát?

Szabó Tamás: Idén év eleji adatok szerint több mint 4,6 millió eSzemélyi okmány volt forgalomban, és úgy tudjuk, hogy mostanra az 5 milliót is meghaladhatta a számuk. A chipes elektronikus aláírás funkció eddig jellemzően kihasználatlan volt a szolgáltatók számára.

A Magyar Posta elsők között nyitotta meg a használat lehetőségét a tértivevényes küldemények átvételére. A rendelet hatására pedig a távoli banki számlanyitások és szerződéskötések lehetősége is megnyílik az eSzemélyi használatával.

De más mindennapi ügyekben is segíthet a chipes személyi használata. Ha a telefonunk képes NFC olvasásra, és azon egy olyan alkalmazás van, mint a GoodID, amely képes beolvasni az eSzemélyi chipjén lévő adatokat, úgy akár az online űrlapkitöltés vagy a weboldalakra történő regisztráció is könnyebb lehet, mint ha gépelnünk kellene.

Hiszen amúgy az okmányon lévő személyes adatok könnyedén, karakterhelyesen olvashatók le a chipről.

Mit kell tudnia és mivel kell rendelkeznie a fogyasztónak ahhoz, hogy az eSzemélyi és a digitális ügyfélazonosítás, hitelesítés előnyeit kihasználja?

Szabó Tamás: Nincsenek leküzdhetetlen akadályok: az eSzemélyi mellett csupán egy NFC-képes okostelefonnal kell rendelkeznünk és olyan alkalmazással, amely képes a chip olvasásra.

Hogy látod, mi a legfőbb akadálya a piacon lévő megoldások terjedésének? Főként azután, hogy a jogszabályi korlátok megszűntek?

Szabó Tamás: Meggyőződésünk, hogy a távoli ügyfél-azonosítás ezzel a használati móddal messzemenően könnyebb lett.

A bankok, pénzügyi szolgáltatók, biztosítók, közművek, telekommunikációs cégek és egyéb, ügyfélszolgálattal rendelkező vállalkozások, amelyek egyébként lehetővé tettek valamilyen online ügyintézést,

már nem kell, hogy behívják az ügyfelet személyes azonosításra, így az ügyfélkapcsolat első lépése, a szerződéskötés is digitálissá válhat.

Gyakran halljuk a Single-Sign-On, az ID tárca, digitális tárca kifejezéseket, illetve számos nemzetközi – már piacra bevezetett – kezdeményezés is van annak megoldására, hogy például elég legyen egyszer azonosítani magunkat és minden közmű szolgáltatónál külön hitelesítési, azonosítási eljárás nélkül intézhessük ügyeinket. 

Szabó Tamás: A jogszabály életbe lépését követően a szolgáltatók – ezen belül is elsősorban a bankok – az eSzemélyik chipjének beolvasását várhatóan külső partnerek segítségével oldják majd meg, saját rendszereikbe integrálva a megoldásaikat.

Ilyen megoldás a GoodID digitális irattárcaként működő ingyenes mobilapplikációja. Ebben az ügyfélnek csak le kell fotóznia az eSzemélyi elő- és hátoldalát, majd a telefonhoz érintve egyszerűen beolvashatja a chipen tárolt adatokat. Jó hír, hogy mindezt csak egyszer kell megtennie, a tárca ugyanis egy biztonságos adatszéfben eltárolja az okmányokat és személyes adatokat, így a felhasználónak nem kell minden egyes alkalommal újra megadnia őket, amikor belép egy szolgáltató rendszerébe.

A GoodID-val nincs szükség felhasználónév és jelszó megadására az ügyfél-hitelesítéskor és a közösségi portálokkal szemben a rendszer nem tárol adatokat a felhasználókról. Az eSzemélyi digitális aláírási funkcióját is tudja kezelni, illetve digitális bérletet, illetve jegyet, hűségkártyát és egészségügyi igazolást is el lehet benne tárolni, akárcsak egy valódi irattárcában.

A szolgáltatók szempontjából előny, hogy a megoldással az előre ellenőrzött felhasználók azonnal potenciális ügyfelekké válnak, ráadásul egységes ügyfélélményt lehet biztosítani a számukra.

Az ügyfélszerzés gyorsabbá és költséghatékonyabbá válik, a mobil irattárcát a saját belső folyamatokba való integrációval vagy anélkül is ki lehet építeni.

Jól gondoljuk, hogy az életbelépő rendelet eredményeként az új technológiát alkalmazó megoldások előtt is kinyílt a kapu?

Szabó Tamás: Természetesen, pontosan ez volt a jogalkotók szándéka. Az elmúlt években már több kísérlet is történt arra, hogy a távoli ügyfélazonosítást olyan egyszerűvé tegyék a hazai pénzügyi szereplők számára, mint amit már a Revolutnál, a Transferwise-nál vagy más, külföldi szolgáltatóknál megtapasztalhattak a magyar ügyfelek.

Azonban számos okból kifolyólag – leginkább, mivel a jogszabályi kötöttségek miatt további jelentős fejlesztésekre lett volna szükség a CRM rendszerekben – eddig nem igazán terjedt el itthon a nem valós idejű (az új rendelet szóhasználata szerint közvetett) ügyfélazonosítás.

A mostani szabályozás dimenzióugrást hozhat a digitális transzformáció területén a hazai pénzintézetek és egyéb szolgáltatók számára.

A digitális ügyfélhitelesítési, azonosítási alkalmazások terjedése, használata szempontjából is rendkívül fontos a fogyasztói bizalom. Mi a meglátásod ezen a területen? Mennyire bíznak a fogyasztók ezen új alkalmazásokban? Milyen eszközöket látsz alkalmasnak a bizalom növelésére, a használat ösztönzésére?

Szabó Tamás: A felhasználó edukáció ezen a területen is kikerülhetetlen lépés. Ilyen típusú megoldásoknál bizalmat kell építeni, amit elsősorban iparági szinten lehet megvalósítani.

Az is teljesen egyértelmű, hogy a megoldásoknak biztonságosnak kell lenniük, magasszintű sztenderdeknek kell megfelelni a fejlesztésben és üzemeltetésben, és a teljes rendszerre az MNB rendeletnek megfelelő audittal kell rendelkezni.

Ugyanakkor nem elég biztonságosnak lenni, annak is kell látszani és mindezt nemcsak jó, hanem kimagasló ügyfélélménnyel kell nyújtani, ugyanis a nemzetközi megoldásokhoz szokott ügyfelek nagyon magasra teszik a mércét. Mindezt itthon jelenleg kevés megoldás tudja megugrani, ez már önmagában is erős szelekció.

A hitelességet ugyanakkor a szolgáltató is biztosítja, hiszen, ha elkötelezett egy megoldás használata iránt, akkor abban a szolgáltató ügyfele is megbízik.

A GoodID csapatával és megoldásával 2020. október 13-án a FinTechShow-n is találkozhatsz. Akár a virtuális térben is az interaktív online videókonferencia platformunkon keresztül.

Támogatott tartalom.