2017-ben a hazai online kiskereskedelem átlépte a 360 milliárd forintot. A fizetési formák közül azonban még mindig a készpénz dominál. Pedig léteznek már extra biztonságos megoldások és a minap megérkezett az egyszer használatos virtuális bankkártya is.
A GKI Digital 2017. decemberi lakossági kutatása szerint már 3 millió aktív online vásárló van az országban. A belföldi online kiskereskedelemben a fizetési formák közül azonban továbbra is a készpénzes fizetés a meghatározó, a vásárlások 58%-a* még mindig így történik. A bizalmatlanságunknak több oka is van. Tartunk:
- a leszállított áru nem megfelelő minőségétől;
- az áruszállítás közben történő sérüléstől;
- az online bankkártyás fizetéshez kapcsolódó visszaélésektől.
Az utóbbi kivédésére pedig egyre több megoldás létezik itthon is, amik közül most bemutatunk hármat.
1. A banki megoldás: igényelj külön virtuális bankkártyát, vagy játszhatsz a kártyalimittel
Ha még csak most ismerkedünk az internetes vásárlással, vagy szeretünk ugyan a neten vásárolni, de extra bizalmatlanok vagyunk, akkor ma már több banknál (pl. CIB, Erste, MKB, OTP) igényelhetünk ún. virtuális, vagy webkártyát. Ebben az esetben a bank fizikai megszemélyesítés nélkül bocsát kártyát a rendelkezésünkre.
A virtuális kártyára külön fedezetet vezethetünk át a bankszámlánkról, így az internetes vásárlások csak az elkülönített összeg erejéig hajthatóak végre. Egy esetleges visszaélés esetén a szolgáltatás megakadályozza a számlánk teljes “lerablását”. Azt is megtehetjük, hogy minden alkalommal, csak a vásárlás előtt vezetjük át a megfelelő összeget. A kockázat minimalizálásnak ebben az esetben azonban ára van, a bankok éves kártyadíjat számítanak fel a virtuális kártyák után.
A fentinek egyfajta díjmentes alternatívája lehet a Gránit Bank szolgáltatása, ahol a mobilapplikációban a bankkártyákhoz kapcsolódóan külön online vásárlási limit állítható. Egy “csúszka” segítségével le tudjuk nullázni az online limitünket, így megakadályozva az ilyen típusú tranzakciók végrehajtását. Azonban ez a szolgáltatás is aktív közreműködést igényel részünkről – azaz minden egyes alkalommal, amikor interneten vásárolnánk, be kell lépnünk a mobilapplikációba megemelni a limitet, majd lenullászni a tranzakció után.
2. A rutinos felhasználók megoldása: 3D secure biztonsági kód
Ha rendszeresen vásárolunk az interneten, vagy nincs kedvünk a fedezet elkülönítéssel, limitmódosításokkal bajlódni, érdemes inkább az ún. 3D secure kódot, vagy más néven internetes biztonsági kódot nyújtó szolgáltatást használnunk a fizetések során.
A szolgáltatás lényege, hogy a vásárlás alkalmával, a kártyaadatok megadása után, a bank egy egyszer használatos biztonsági kódot küld a részünkre SMS-ben, a megadott mobiltelefonszámra.

Az előnye, hogy mivel a biztonsági kód külön csatornán érkezik, a visszaélést kezdeményező a kód hiányában nem is tud tranzakciót végrehajtani – kivéve, ha megszerezte és feltörte a telefonunkat is -, így már az első alkalommal is védve lehetünk.
A megoldás szépséghibája, hogy jelenleg**, ha külföldi internetes kereskedőnél vásárolunk, csak akkor van lehetőségünk biztonsági kódot használni, ha a kereskedő is regisztrált a szolgáltatásra a bankjánál. Abban az esetben, ha a kereskedő nem kér biztonsági kódot a tranzakció során, az esetleges visszaélésből eredő károkat viselnie kell. Igaz a bosszankodást és a reklamációs folyamatot a visszaélés esetén nem kerüljük el, de kárunk nem keletkezik.
Ez a megoldás sokat javíthat a komfortérzetünkön, még akkor is, ha – a plusz kód megadása miatt – a vásárlási folyamat így egy lépéssel hosszabb. A szolgáltatás ráadásul díjmentes, ellentétben a virtuális kártyával.
*Az online kiskereskedelemhez kapcsolódó adatok forrása: GKI Digital.
** 2019. szeptember 1-jétől EU szinten kötelezővé válik a 3D secure kód használata mind a kártyát kibocsátó, mind a kártyát elfogadó bankok számára.