Ma már 5 perc alatt lehet 2 milliárd forintos védelmet – kockázati életbiztosítást – vásárolni online, az Egyesült Államokban. Ha tudod, hogy mekkora védelemre van szükséged, akkor még egyszerűbb és gyorsabb a folyamat. De honnan tudhatjuk meg, mekkora védelemre van szükségünk? A megoldás az Anorak lehet, amivel magunk végezhetjük el a teljes tervezést online – személyes értékesítő bevonása nélkül. Sajnos egyelőre csak az Egyesült Királyságban, de talán itthon is követik majd a példáját.
Mit csinálnak másként?
Ritkán ébredünk úgy, hogy kockázati életbiztosításra van szükségünk. Talán emiatt (is) sokáig megmaradnak a személyes értékesítők, akik fel tudják nyitni a szemünket, mekkora problémát jelentene családunknak az elvesztésünk, és ezért mekkora védelemre lehet szükségünk. Ennek a meghatározását a biztosítók igényfelmérő kérdőívekkel végzik Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank igényalapú értékesítési elvárásának megfelelően. Mindezt offline, személyes értékesítő – szükségszerű – bevonásával.
Ehhez képest az Anorak megadja a lehetőséget, hogy a teljes igényfelmérő (18 kérdésből álló) folyamatot – a szerződés megkötésével együtt – online végezhessük, személyes értékesítő bevonása nélkül. A kapott eredményt látványosan prezentálva megmutatja, hogy pl. a gyerekek továbbtanulásáig mekkora védelemre van szükségünk, és hogy a védelem nagyságának hogyan kellene változnia az idő előrehaladtával.
Az insurtech startup független online biztosítási ügynökként (többesügynökként) viselkedik, és az igényfelmérés alapján a három legjobb biztosítási ajánlatot kínálja fel áttekinthető formában. A díjon kívül feltüntetik azt is pl. van-e lehetőségünk a díjszüneteltetésre, ha elveszítjük a munkánkat, vagy van-e lehetőségünk a szerződés újraindítására, ha elfelejtjük a díjfizetést. Miután kiválasztottuk a megfelelő ajánlatot, jöhet az online szerződéskötés.
Kapcsolódó cikkek:
InsurTech: 2 perc alatt az igényfelméréstől az ajánlatig
Képzeljük el azt a folyamatot, amikor a 18 kérdéses kérdőív helyett pár klikkelés és két adat megadását követően 2 percen belül megkapjuk az igényeinkre szabott ajánlatot. Nincsenek kérdések, nincsenek trükközések a számokkal és nem az emlékeinkből kell felidézni a bevételeinket és kiadásainkat. Hogyan?
Az idei tavasz nagy híre volt, hogy az Anorak stratégiai megállapodást kötött a TrueLayer startuppal, amely – zsebükben a szükséges az AISP és PISP engedéllyel – az összes angol bank nyílt API hozzáférésére „rácsatlakozva” képes a banki tranzakciós adatokat kinyerni és negyedik feles szolgáltatóknak továbbadni – szerződéses keretek között. Ilyen negyedik feles szolgáltató az Anorak is, amely a TrueLayeren keresztül hozzáfér az ügyfél banki tranzakciós adataihoz, hogy azok alapján elvégezhesse a szükséges profilozást, igényfelmérést – sokkal pontosabban és alaposabban, mintha emlékezetből adnánk meg a kért adatokat.
Kapcsolódó cikkek:
Egy kicsit a hazai helyzetről
Az elmúlt időszakban sok észrevételt kaptam, hogy a hazai szabályozói környezetben ilyen megoldásokat nem lehet megvalósítani. Ezekkel az észrevételekkel részben egyetértek, de érdemes az alábbiakat is végiggondolni.
A biztosítás értékesítéséről szóló irányelv (IDD – Insurance Distribution Directive) implementálása óta a magyar biztosítási törvényben jelentősen változott az igényfelmérés rugalmassága. A biztosítási tevékenységről szóló törvény (bit.) gyakorlatilag azt az alapelvet fekteti le, hogy az ügyfél igényeit teljeskörűen kell felmérni és a valós igényekre kell megoldást ajánlani. Szerencsére a bit. módosításával hatályon kívül helyezték az MNB korábbi igényfelmérésre vonatkozó ajánlását, így nincsenek kötött szövegi elvárások, bonyolult jogásznyelven megfogalmazott mondatok. Lehetőség van viszont arra, hogy végre emberi – ügyfél – nyelven is lehessen igényfelmérő folyamatot kialakítani. (Az más kérdés, hogy sok biztosító – és értékesítő – ezt még nem tette meg. A lehetőség viszont adott.)
Kapcsolódó cikkek:
Valójában már nem az igényfelmérés, hanem az ügyfél online módon történő azonosítása akadályozza a személybiztosítások online értékesítését. Jelenleg Magyarországon a pénzmosás elleni törvény alapján a legalább 1 millió forintos kockázati életbiztosítási védelmet tartalmazó biztosításoknál is kötelező az ügyfél-azonosítás. Ez lehet személyes, vagy akár elektronikus is, bár utóbbi megoldást egyik biztosító sem alkalmazza (még).
Érthetetlen, miért került be ez a passzus a pénzmosás elleni törvénybe, elvégre nem könnyű „pénzt mosni” kockázati életbiztosításon keresztül. Mindenesetre most már hazánkban is megjelenhet (akár bizonyos összeghatárig, és akár a megtakarításos biztosításoknál is) az automatizálható, egyszerűbb online ügyfél-azonosítás, ahol elég az igazolványokat lefotózni, és egy selfie-t készíteni. (Angliában pl. így nyithatunk bankszámlát, vagy vehetünk fel hitelt.)
Kapcsolódó cikkek:
Különvélemény: hibás és téves piaci reakció
Megvizsgáltam, milyen személybiztosításokat lehet ma Magyarországon online megkötni, mert vannak biztosítók, amelyek hirdetnek online életbiztosítás kötési lehetőséget. Sajnos azzal szembesültem, hogy ezek inkább balesetbiztosítások, mint életbiztosítások, mivel az 1 millió forintos azonosítási határ miatt mindegyik – még a legnagyobb csomagjaik is – csupán pár százezer forintos életbiztosítási védelmet tartalmaznak – bármely okú halálra.
Ezek a termékek véleményem szerint csak arra alkalmasak, hogy hamis illúzióban ringassák az ügyfeleket. Az ügyfelek azt gondolják, van életbiztosításuk, míg egy esetleges nem balesetből eredő haláleset után a temetés költségeit is éppenhogy fedezik ezek a megoldások. Ez szerintem egy téves és hibás piaci reakció.
Sokkal fontosabb lenne a biztosítóknak ezt a „hibát” jelezni a törvényalkotó felé, és mindent megtenni azért – ha a felügyelet ragaszkodik ehhez a passzushoz -, hogy a védelem a megfelelő szinten legyen meghatározva.
