Program

A TechShow X. második napjának megnyitása.

Az MNB 13/2025 ajánlása nyomán a hazai pénzügyi intézmények benyújtották AI-alstratégiáikat, és ezekből mára kirajzolódik a szektor valós felkészültségi térképe. Az MNB szakértője első kézből mutatja be, milyen kép rajzolódik ki a benyújtott AI-alstratégiákból, és mely irányok határozhatják meg a hazai pénzügyi szektor következő fejlődési szakaszát.

Amire az előadás választ ad:

• Milyen összkép rajzolódik ki az AI-alstratégiák alapján a hazai pénzügyi intézmények felkészültségéről és érettségéről?
• Mely területek lehetnek a szektor meghatározó fejlődési prioritásai?
• Milyen következő lépésekre és felügyeleti fókuszokra érdemes felkészülniük az intézményeknek?

A fizetési hálózatokon az AI ma már egyszerre dolgozik a csalások kiszűrésén és a vásárlási élmény személyre szabásán, miközben megjelennek az első ügynökvezérelt tranzakciók is. A Visa bemutatja, hogyan épül fel az intelligens fizetés architektúrája, és mit tanult a hálózat az AI commerce első időszakából.

Amire az előadás választ ad

• Hogyan dolgozik ma az AI a fizetési hálózat két oldalán: a csalásszűrésben és az élmény személyre szabásában?
• Mit mutatnak az első ügynökvezérelt tranzakciók a hálózaton, és miben térnek el az emberi vásárlásoktól?
• Milyen architektúra kell ahhoz, hogy ugyanaz a tranzakció egyszerre legyen gyors, személyes és biztonságos?

Újabb öt meghatározó iparági személyiség, fejenként egyetlen gondolat az elmúlt évtized legfontosabb fordulatáról és a következőről. A jubileumi sorozat záró blokkja.

A felkérés kerete: fejenként egyetlen gondolat, két tételben

• Mi volt az elmúlt tíz év egyetlen legfontosabb fordulata a magyar pénzügyekben?
• Mi lesz a következő évtized nagy fordulata?

Az ügyfélút egyre gyakrabban egy beszélgetéssel indul: az ügyfél elmondja, mit szeretne elérni, az AI pedig értelmezi a helyzetet, ajánl, összehasonlít, és fokozatosan ügyet is intéz. Ezzel átrendeződik, hol kezdődik a kapcsolat, ki formálja a választást, és melyik szolgáltató marad látható az ügyfél számára. A plenáris kerekasztal banki, biztosítói és platformoldali nézőpontból vizsgálja, hogyan őrizhető meg a bizalom és a közvetlen ügyfélkapcsolat, mely részeket érdemes saját kézben tartani, és hol teremthet nagyobb értéket az együttműködés.

Amire a beszélgetés választ ad

• Ha az ügyfél először egy AI-asszisztensnek mondja el, mire van szüksége, ki alakítja valójában a választását?
• Mi marad a márka és a közvetlen ügyfélkapcsolat értéke, ha a szolgáltatás egy másik platformon vagy asszisztensen keresztül érkezik?
• Melyik részt érdemes saját kézben tartani az ügyfélútból, és hol teremthet nagyobb értéket a partnerség?
• Ki viseli az ügyfélkapcsolat felelősségét, ha az ajánlást az AI adja, a felületet egy platform biztosítja, a szolgáltatást pedig egy másik szereplő nyújtja?
• Öt év múlva hol zajlik majd az ügyfél első valódi interakciója: a szolgáltató saját felületén, egy általános AI-asszisztensben, vagy már nem is lesz éles határ a kettő között?

Egy egyszerű vásárlási helyzeten keresztül rajzoljuk fel az agentic commerce új szereposztását. Mit mond az ügyfél az AI-asszisztensének? Hogyan találja meg az ügynök a megfelelő ajánlatot? Honnan tudja a kereskedő, hogy valódi vásárlási szándék érkezett? Mit lát ebből a bank, és hogyan jut el a folyamat a fizetésig? Az ötperces felvezetés megadja azt a térképet, amelyen a szekció további előadásai végighaladnak.

Egy AI-ügynök akkor tud valóban vásárolni, ha pontosan érti, mire kapott felhatalmazást, milyen keretek között választhat, mennyit költhet és mikor szükséges ismét az ügyfél jóváhagyása. Az előadás végigköveti ezt az utat az ügyfél szándékától a tokenizált fizetésen és hitelesítésen át a banki engedélyezésig. Kiderül az is, milyen új információkra lesz szüksége a fizetési rendszer szereplőinek ahhoz, hogy az AI által kezdeményezett tranzakció ugyanolyan természetesen működhessen, mint ma egy online kártyás vásárlás.

Amire az előadás választ ad

• Mit kell tudnia a fizetési rendszernek arról, hogy az AI-ügynök mire kapott felhatalmazást?
• Milyen költési és vásárlási kereteket adhat előre az ügyfél?
• Mikor elegendő az előzetes felhatalmazás, és mikor szükséges újabb jóváhagyás?
• Mit kell látnia a banknak ahhoz, hogy biztonsággal engedélyezze az AI által kezdeményezett tranzakciót?

A webshopok évek óta próbálják kiszűrni a botforgalmat. Az agentic commerce új helyzetet teremt: ugyanaz az automatizált forgalom már egy valódi ügyfél megbízásából érkező vásárló is lehet. Az előadás azt mutatja meg, hogyan igazolhatja egy AI-ügynök, hogy ki küldte, milyen céllal érkezett és milyen felhatalmazással rendelkezik. Szó lesz arról is, hogyan épülhet ki olyan közös bizalmi réteg, amelyet különböző kereskedők és AI-platformok egyaránt képesek értelmezni.

Amire az előadás választ ad

• Honnan tudja a kereskedő, hogy valódi vásárló AI-ügynöke érkezett?
• Mit kell tudnia a kereskedőnek az ügynökről és az ügyfél felhatalmazásáról?
• Hogyan különíthető el a legitim agentic forgalom a rosszindulatú automatizált forgalomtól?
• Milyen közös szabályokra lesz szükség ahhoz, hogy az AI-ügynökök különböző webshopokban is működhessenek?

Az agentic commerce akkor válik valódi piaccá, amikor ugyanazt a vásárlási folyamatot az AI-platform, a kereskedő, a bank és a fizetési hálózat is képes biztonságosan kezelni. A kerekasztal azt járja körül, mit kell ehhez másképp látnia és csinálnia az egyes szereplőknek. Hogyan fogadja a kereskedő az AI által hozott vásárlót? Miből tudja a bank, hogy az ügynök valóban az ügyfél felhatalmazásával jár el? Milyen új adatokat és jelzéseket kell továbbítani a szereplők között? És hol tart ma az ökoszisztéma ahhoz képest, ami a széles körű használathoz szükséges?

Amire a beszélgetés választ ad

• Mit kell tudnia egy kereskedőnek az AI-ügynökről ahhoz, hogy biztonsággal beengedje a vásárlási folyamatba?
• Milyen új információkra lesz szüksége a banknak az agentic tranzakció engedélyezéséhez?
• Mely pontokon kell közös szabály ahhoz, hogy ugyanaz az AI-ügynök több kereskedőnél és több fizetési környezetben is működhessen?
• Mi hiányzik ma leginkább ahhoz, hogy az agentic commerce kísérletből széles körben használható szolgáltatássá váljon?

A K&H a kontrollált autonómia elvére építi az agentic korszakra való felkészülését: élesen szétválasztja, mikor javasol, mikor dönt és mikor cselekszik az AI. Az előadás a Kate digitális pénzügyi asszisztens tapasztalataiból indul ki, és azt mutatja be, milyen kontrollok, adat- és folyamat-alapok kellenek ahhoz, hogy az autonómia ne technológiai vakmerőség legyen.

Amire az előadás választ ad

• Hol húzódik a határ aközött, amikor az AI javasol, dönt vagy már cselekszik is, és milyen kontrollpontok tartoznak az egyes szintekhez a magyarázhatóságtól a leállíthatóságig?
• Milyen házi feladatot kellett a banknak elvégeznie adatstruktúrában, folyamatokban és governance-ben, mielőtt az agentic működés szóba kerülhetett, és hol tart most Kate ebben a fejlődésben?
• Hogyan készül a K&H arra, hogy az ügyfelek oldalán megjelenő AI-ügynökök ajánlatokat hasonlítanak össze és fizetést kezdeményeznek: mitől marad az ügyfélkapcsolat a bank kezében?

A Comnica friss kutatása szerint az emberek 66%-a inkább egy Voice AI-jal nyitna bankszámlát, ha az gyorsabban elérhető, mint az ügyintéző. A chatbot csak egy evolúciós lépcsőfok volt az ügyfélkapcsolati csatornák fejlődésében. Itt a valódi Conversational AI, amely visszahozza a telefonos beszélgetés kényelmét az ügyintézésbe, anélkül, hogy végtelenített liftzenét kellene hallgatnunk a kapcsolásig.

Amire az előadás választ ad

• Hogyan váltja fel a kattintást, bökdösést, képernyőn tapogatást a Conversational AI?
• Mitől lesz személyes, természetes és emberi az új paradigma főszereplője, a Voice AI?
• Mi az a hiányzó, kritikus 5%, ami miatt nem valósulnak meg a sikeresnek ígérkező Voice AI projektek, és hogyan lehet ezen segíteni?

Amikor AI-ügynökök önállóan férnek hozzá rendszerekhez, eszközöket használnak, egymással működnek együtt vagy az ügyfél nevében járnak el, már nem elég azt tudni, ki a felhasználó: magát az ügynököt is azonosítani, felhatalmazni és ellenőrizni kell. Az előadás bemutatja, milyen valós ügyféligények hívták életre az önálló Agent Identity koncepcióját, hogyan kapcsolódik össze az identitás a jogosultságkezeléssel és az auditálhatósággal, és hogyan szabályozhatók ennek mentén a több ügynökből álló környezetek. Szó lesz arról is, milyen új biztonsági problémákat hoz az ügynökök növekvő önállósága, nemdeterminisztikus működése és egyre szélesebb eszközhasználata, valamint milyen agent governance megoldások rajzolódnak ki ezek kezelésére.

Amire az előadás választ ad

• Milyen ügyféligények és biztonsági problémák vezettek oda, hogy az AI-ügynököknek önálló, ellenőrizhető digitális identitásra van szükségük?
• Hogyan kapcsolható össze az Agent Identity a felhatalmazással, a jogosultságkezeléssel és az auditálhatósággal úgy, hogy több ügynökből álló környezetben is szabályozható legyen, melyik ügynök mit és kinek a nevében tehet?
• Milyen új agent governance és security kontrollokra van szükség az ügynökök növekvő önállósága, nemdeterminisztikus működése és egyre szélesebb eszközhasználata miatt, és milyen megoldások rajzolódnak ki a közeljövőre?

A hozzáférések kiosztása és az első pilot még csak a kezdet. Amikor az AI felgyorsítja a fejlesztést és a feladatvégrehajtást, a szűk keresztmetszet az igények priorizálására, a pontos specifikációra, az ellenőrzésre, az élesítésre és a működtetésre tolódik át. Az előadás azt mutatja meg, hogyan mérhető az adoptáció mélysége és az üzleti eredmény, milyen vezetői és szervezeti változtatások szükségesek a gyorsulás fenntartásához, és miként válhat az AI egyéni eszközből a teljes értékteremtési rendszert átalakító képessé.

Amire az előadás választ ad

• Miből látszik, hogy az AI már nemcsak sokak által használt eszköz, hanem a szervezet működésének része?
• Hová kerül a szűk keresztmetszet, amikor a fejlesztési és végrehajtási kapacitás hirtelen megsokszorozódik?
• Hogyan mérhető egyszerre a gyorsulás, a minőség, a reziliencia és a létrehozott üzleti érték?
• Mit szükséges átépíteni a vezetésben, a folyamatokban és az infrastruktúrában ahhoz, hogy az AI-támogatott munkából agentic működés legyen?

Payment infrastructure is becoming a strategic foundation for the next generation of financial services. The presentation will explore how infrastructure needs to evolve as new payment forms, channels and market participants emerge.

What the presentation answers

• How must payment infrastructure evolve to support new payment forms, emerging channels and a broader range of market participants?
• Which infrastructure capabilities will become strategically important as financial services become more real-time, interconnected and technology-driven?
• Which architectural, investment or partnership decisions would be worth considering today to preserve flexibility and competitiveness in the years ahead?

A ma még újnak számító megoldások egy része 2036-ra észrevétlenül beépülhet az ügyfelek életébe és a vállalatok működésébe. A pénzügyi szolgáltatás proaktívvá válhat, a konnektivitás, az adat és az AI intelligens infrastruktúrává állhat össze, a ma még formálódó üzleti modellek közül pedig néhány meghatározó piaccá nőhet. A TechShow X. záróbeszélgetésében egy banki, egy technológiai-infrastrukturális és egy befektetői felsővezető keresi, mi válik természetessé 2036-ra, hol keletkezik majd tartós érték, és mely mai építkezések alapozhatják meg a következő fejezetet.

Amire a beszélgetés választ ad

• Mit vár majd magától értetődően az ügyfél és a vállalat az intelligens, egymásba épülő szolgáltatásoktól 2036-ban?
• Milyen technológiai infrastruktúrák, szervezeti képességek és bizalmi kapcsolatok teszik lehetővé a következő évtized szolgáltatásait?
• Mely ma formálódó üzleti modellekből épülhet tartós piac és érték, és mely jelenlegi szereplők veszíthetik el meghatározó pozíciójukat?

A jubileumi konferencia ünnepi zárása: a színpadon lezárjuk a 2036-os időkapszulát, kihirdetjük a közönségszavazások eredményét, átadjuk a Reverse Pitch győztesének járó díjat és a 2026 AI projektje díjakat, majd lezárjuk a 10 éves jubileumi díjak sorát.