Program

Tíz év alatt sok minden természetessé vált abból, ami korábban merész jövőképnek tűnt, más változásokat pedig egészen máshogy képzeltünk el. Vinnai Balázs az elmúlt évtized tapasztalataiból indulva keresi, mi dönti el egy technológiai fordulatról, hogy valóban átírja-e a pénzügyeket, és mely kérdésekre érdemes ma választ keresnünk, ha 2036-ra készülünk.

2026-ban az ügynökalapú fizetés (agentic pay) a magyar piacon is elindult: az OTP, a Gránit, az MBH és a K&H után a kereskedői oldal is mozgásba lendült. A Mastercard plenáris előadása a stratégiai képet rajzolja meg: hová fejlődik az infrastruktúra, amelyre az autonóm vásárlás épül, és mit jelent az agentic commerce a kereskedelem következő évtizedére.

Amire az előadás választ ad

• Hová fejlődik az agentic commerce a következő évtizedben, és mely infrastruktúra-elemek dőlnek el már most?
• Hogyan változik a kereskedelem és a fizetés viszonya, amikor a vásárlási döntések egy részét szoftverügynökök hozzák?
• Mit jelent ez a magyar kibocsátóknak, elfogadóknak és kereskedőknek a következő két-három évben?

Meghatározó iparági szereplők egy-egy gondolatban idézik fel az elmúlt tíz év legfontosabb fordulatát, majd előretekintenek: mi alakíthatja át hasonló erővel a magyar pénzügyeket a következő évtizedben?

A felkérés kerete: egy gondolat, két időtáv

• Mi volt az elmúlt tíz év egyetlen legfontosabb fordulata a magyar pénzügyekben?
• Mi lesz a következő évtized nagy fordulata?

Az elmúlt tíz évben az érintéses fizetés, a mobilbank és az azonnali átutalás újdonságból alapelvárássá vált. A bankrendszer, a fizetési infrastruktúrák és a digitális gazdaság közben együtt formálták azt, ami ma természetesnek tűnik - miközben több ígéret félúton maradt, és a digitális felületek mögött nem minden alakult át ugyanolyan mélyen. A jubileumi beszélgetés azt vizsgálja, mi változott meg valóban, mitől vált néhány újítás tömeges alapértelmezéssé, mely mai adottságokat írhatja felül a következő fordulat, és miben érdemes már most másként gondolkodni.

Amire a beszélgetés választ ad

• Mi változott meg valóban az elmúlt tíz évben - és mi maradt ugyanaz a digitális felületek mögött?
• Mitől vált néhány újítás alapértelmezéssé, miközben mások félúton maradtak vagy eltűntek?
• Melyik ma stabilnak hitt pénzügyi szerepet vagy versenyelőnyt írhatja át leggyorsabban a következő fordulat?
• Mi az az egy változás, amelyet a pénzügyi szektor ma még túl távolinak lát, pedig már most készülnie kellene rá?

A kereskedői fizetés folyamatosan alakul: a vásárlók gyors, egyszerű és kényelmes fizetési élményt várnak, miközben egyre több fizetési mód közül választanak. A kereskedők oldaláról eközben a konverzió, a költség, a biztonság és az egyszerű integráció egyszerre meghatározó szempont.

A SimplePay az online elfogadói oldal tapasztalataiból kiindulva mutatja meg, hogyan változik a checkout és a kereskedői fizetési infrastruktúra, milyen új elvárásokat hoznak a digitális tárcák és az azonnali fizetési megoldások, és hogyan illeszkedik ebbe a fejlődési ívbe a következő lépcső: amikor az AI-ügynökök is megjelennek a vásárlási és fizetési folyamatban.

Amire az előadás választ ad

• Milyen elvárásokkal szembesül ma egy fizetési szolgáltató a kereskedői oldalon, és mely képességek válnak egyre fontosabbá?
• Hogyan alakítják át az új fizetési módok a checkoutot, valamint a kereskedők elfogadói stratégiáját?
• Milyen új kérdéseket hozhat az AI-ügynökök megjelenése, és mire érdemes már ma figyelnie annak a kereskedőnek és fizetési szolgáltatónak, amely a következő generációs vásárlási folyamatokra készül?

Az account-to-account fizetés Európában több különböző modellben fejlődik. Egyes piacokon már széles körben használt fizetési megoldások épültek rá, máshol még az elfogadói hálózat, az ügyfélszokások és a kereskedői üzleti modell kialakulása zajlik.

A Nexi európai tapasztalataira építve az előadás bemutatja, mely piacokon és milyen használati helyzetekben terjed legerősebben az A2A fizetés, mi segíti a szélesebb körű elfogadást, és milyen szerepet tölthet be a kártyák és más fizetési módok mellett.

Az európai példákon keresztül az is láthatóvá válik, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy az A2A valódi kereskedői alternatívává váljon, és mely tapasztalatok lehetnek relevánsak a magyar piac következő fejlődési szakaszában.

Amire az előadás választ ad

• Mely európai piacokon és milyen használati helyzetekben terjed legerősebben az A2A fizetés?
• Mi segíti, illetve mi lassítja az A2A szélesebb körű kereskedői elfogadását?
• Milyen szerepet tölthet be az A2A a kártyák és más fizetési módok mellett?
• Mit tanulhat a magyar piac azokból az európai modellekből, amelyek már nagyobb használatot értek el?

Egyeztetés alatt.

Amire az előadás választ ad

• Hogyan változik a fizetési terminál szerepe a következő generációs kereskedelmi környezetben?
• Milyen új szolgáltatások és funkciók kerülhetnek az elfogadási infrastruktúrába?
• Hogyan használhatók a fizetési ponton keletkező adatok a kereskedő működésének és ügyfélélményének javítására?
• Mit jelent mindez a kereskedők számára technológiai, működési és üzleti szempontból?

A fizetés egyre több olyan eszközbe és szolgáltatásba épül be, ahol maga a tranzakció már alig látható az ügyfél számára. A közlekedéstől az összekapcsolt autókig az előadás olyan példákat mutat be, amelyek jelzik, hogyan változik a fizetés helye a szolgáltatási folyamatban, és milyen új szerepet kap közben a fizetési infrastruktúra.

Egy héttel a megjelenése után első kézből mutatkozik be a Mastercard A kiberbűnözés kora 2026 tanulmánya. Az idei kutatás a lakossági kiberreziliencia mellett már a KKV-k felkészültségét is vizsgálja, és a Recorded Future fenyegetettségi adataival, valamint hazai kibervédelmi vezetők tapasztalataival egészíti ki a képet. Az előadás arra keresi a választ, mit változtatott az AI a támadók és a védekezők helyzetén, milyen jelekből látható már a tranzakció előtt, hogy támadás készül, és miért válik egyre fontosabbá a kibervédelem és a csalásmegelőzés összekapcsolása.

Egy támadási láncból minden szereplő csak részleteket lát. A threat intelligence feladata, hogy ezekből a szétszórt jelekből időben értelmezhető fenyegetettségi képet építsen: megmutassa, milyen támadás várható, hol vannak a sérülékeny pontok, és mikor indokolt beavatkozni. Az előadás bemutatja, hogyan kapcsolhatók össze a külső kiberfenyegetettségi adatok a fizetési hálózat csalási mintázataival, hogyan épülhet be mindez a bankok napi működésébe, és hogyan tolható előrébb a védekezés a csalárd tranzakció felismerésétől magának a támadásnak a megelőzéséig.

Mire a csalárd tranzakció megjelenik a bank rendszerében, a támadás gyakran már több állomáson végighaladt: kommunikációs csatornán, ellopott vagy manipulált identitáson, kompromittált eszközön és az ügyfél megtévesztésén keresztül. Közben több szereplő is lát olyan jeleket, amelyek önmagukban még nem bizonyítják a csalást, együtt viszont már lehetővé tehetnék a korábbi beavatkozást. A kerekasztal banki és kritikus digitális szolgáltatások biztonsági vezetőivel azt vizsgálja, hol szakítható meg ma ténylegesen a támadási lánc, mely információ jut még mindig túl későn a megfelelő szereplőhöz, és hogyan fordítható a közös fenyegetettségi kép valós idejű cselekvéssé.

Amire a beszélgetés választ ad

• Hol van ma az első olyan pont a támadási láncban, ahol már meg lehetne állítani a csalást, és miért nem mindig ott történik a beavatkozás?
• Melyik jelzés érkezik ma túl későn a másik szereplőhöz, pedig korábban még megelőzhető lenne a veszteség?
• Milyen információt érdemes valós időben megosztani ahhoz, hogy abból beavatkozás legyen - ne csak még egy riasztás?
• Hol húzódjon a határ az automatikus blokkolás és az emberi döntés között, amikor másodpercek alatt kell reagálni?

Az AI-ügynökök egyre több feladatot kaphatnak szervezeten belül, miközben az ügyfelek nevében is megjelenhetnek önállóan cselekvő külső ügynökök. Ezzel a kibervédelem új kérdésekkel szembesül: hogyan azonosítható egy AI-ügynök, milyen jogosultságokat kaphat, hogyan korlátozható a működése, és miként előzhető meg, hogy manipulált utasítások vagy prompt injection eltérítsék az eredeti céltól? A záró előadás azt vizsgálja, hogyan egészítheti ki a Know Your Agent szemlélet a ma ismert identitás- és hozzáféréskezelést, és milyen új bizalmi rétegre lehet szükség az agentic világban.

Két év működés után már látható, hogyan terjed a qvik, mely használati helyzetekben épül be gyorsabban a fizetési szokásokba, és hol maradt még növekedési tér. Közben a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR) első évének tapasztalatai is kirajzolódnak: milyen tranzakciós mintákat képes felismerni a rendszer, és hol húzódnak a technológiai védelem határai, különösen azokban az esetekben, amikor az ügyfél manipuláció hatására maga hagyja jóvá a tranzakciót.

A beszélgetés a qvik és a KVR eddigi tapasztalataiból kiindulva mutatja be, merre fejlődhet tovább az azonnali fizetési infrastruktúra. Terítékre kerül az európai interoperabilitás, a visszaélésszűrés következő fejlesztési iránya, valamint az is, milyen új követelményeket hozhat az AI-ügynökök megjelenése a fizetési infrastruktúra számára.

Több százezer magyar vállalkozás pénzügyi adminisztrációja fut számlázóplatformokon. A Számlázz.hu bemutatja, hogyan bővülhet a számlázás pénzügyi munkafolyamattá, mely feladatokat támogat már ma AI, és milyen további szolgáltatások jelenhetnek meg közvetlenül a platformban.

Amire az előadás választ ad

• Hogyan bővülhet a számlázási folyamat összetettebb pénzügyi munkafolyamattá?
• Mely feladatokat tud már ma támogatni vagy átvenni az AI?
• Mit mutatnak a használati adatok a kkv-k valós igényeiről?
• Mely pénzügyi szolgáltatások épülhetnek be a következő években, és milyen szerep marad a bankoknak?

A nap plenáris szekciójában a Mastercard azt mutatja meg, milyen infrastruktúra épül az autonóm vásárlás mögött. A záró beszélgetés ugyanezt a változást a hazai kereskedő és fizetési szolgáltató tapasztalatain keresztül vizsgálja.

A SimplePay és a Shoprenter nézőpontja együtt mutatja meg, hogyan változhat a kereskedő, a platform és a fizetési szolgáltató feladata, amikor az AI-ügynök is megjelenik a vásárlási folyamatban.

Amire a beszélgetés választ ad

• Milyen gyakorlati kérdéseket hozott az ügynökalapú vásárlás megjelenése a magyar kereskedők és fizetési szolgáltatók számára?
• Mire kell felkészülnie egy webshopnak ahhoz, hogy az AI-ügynök által közvetített vásárlási szándékból tranzakció legyen?
• Hogyan változik a kereskedő, az e-kereskedelmi platform és a fizetési szolgáltató feladata?
• Mely fejlesztések kerülhetnek már a 2027-es tervekbe, és mely kérdésekre nincs még kiforrott piaci válasz?

A jubileumi díjak első blokkjában felidézzük és kihirdetjük a 2016-2020 közötti időszak meghatározó hazai banki digitalizációs projektjeit, majd átadjuk „Az elmúlt 10 év magyar fintech projektje” díjat.