Az Ethereum az egyik legrégebbi blockchain keretrendszer. Ahogy azonban az előző cikkünkben is írtunk róla, korántsem tökéletes. A rendszer első verziója 2015-ben indult el és a terv már akkor is az volt, hogy az alapplatformot folyamatosan továbbfejlesztik és két évente új verziók jelennek meg. Tekintve, hogy egy decentralizált módon üzemeltetett infrastruktúráról van szó, ez korántsem triviális feladat.

A folyamatos releasek fő célja a rendszer paramétereinek javítása, mint például:

• a biztonság javítása többek között a felmerülő platform hibák javításával, vagy a konszenzus algoritmus fejlesztésével.
• A hálózat decentralizáltabbá tétele.
• Skálázhatóság javítása, mint például a másodpercenkénti tranzakciószám növelése, vagy a tranzakciók átfutási idejének csökkentése.
• A rendszer energiaigényének csökkentése.
• A rendszer egyéb paramétereinek javítása, mint például fejlettebb tranzakciós díj kezelés, csökkentett tárolási igény, tranzakciók véglegességének kezelése stb.

A nagy nap: 2022. szeptember 15.

Az Ethereum releasek egy újabb fontos mérföldkövéhez érkeztünk 2022. szeptember 15-én, amikor sikeresen lezajlott az ún. merge (összeolvadás). Valójában már másfél évvel ezelőtt elindítottak egy teszt blokkláncot, amit folyamatosan teszteltek és lényegében ebbe az új teszt rendszerbe olvadt be a korábbi produktív Ethereum.

Gyakorlatilag az történt, hogy a régi blockchain tartalma egy az egyben az új Ethereum network egyik blokklánca lett.

Így minden, ami régi Ethereum tranzakció, adat vagy alkalmazás, egy az egyben megtalálható az új Ethereum netwörkön. A régi hálózatot pedig nem tartja fenn senki, az lényegében megszűnt. Habár ez így egyszerűen hangzik, valójában ez több száz embernek a több hónapnyi munkája volt és hatalmas szakmai sikernek tekinthető, hogy ez problémamentesen lezajlott.

Az Ethereum architekturális továbbfejlesztésének egyik nagy mérföldkövét 2020 decemberében kezdték el megvalósítani. Ekkor indították el az úgynevezett „beacon chain”-t – az Ethereum Proof of Stake alapú változatát -, mely hosszú távon lehetőséget biztosít egyéb változtatásokra is, mint például az úgynevezett adat szilánk bevezetésére is.

Mivel a konstrukció eléggé új és innovatív, ezért egy megközelítőleg másfél éves tesztelési és továbbfejlesztési fázis lett betervezve.

A létező Ethereum Proof of Work alapú blockchaint, ami több milliárd dollár értékű tokent és több ezer decentralizált alkalmazást futtat, azonban nem lehetett leállítani ez alatt az idő alatt; ennek a blockchainnek a folyamatos működését garantálni kellett.

Éppen ezért az elmúlt másfél évben párhuzamosan futott a kísérleti Proof of Stake alapú beacon chain, és a már létező Proof of Work alapú éles Ethereum hálózat.

Proof of Work (PoW), Proof of Stake (PoS), Proof of Authority (PoA)

• A Proof of Work (PoW) protokoll esetén, mint például a Bitcoinnál, a hálózat minden bányásza a tranzakciók verifikálásával foglalkozik.
• A Proof of Stake (PoS) algoritmusnál a legnagyobb mennyiségű kripto-t birtokló felhasználók kerülnek kijelölésre blokk validálásra, akik a validálások után jutalmat kapnak.
• A Proof of Authority (PoA) algoritmus egy konszenzusos modell, ahol kisszámú személyt jelölnek ki a tranzakció validálására a hálózatban.

A sikeres összeolvadás következményei

Egyrészt az Ethereum hálózat ezentúl Proof of Stake alapú konszenzus algoritmussal működik, aminek következtében a rendszer energiaigénye jelentősen csökkent.

Lényegében az Ethereum hálózat mostantól az egyik leginkább környezetbarát blockchain platformnak tekinthető.

A merge nem befolyásolta közvetlenül jelentősen a rendszer skálázhatóságát, azonban ez az alapja annak, hogy a következő platform releasek során további párhuzamos blockchainek (adat szilánkok) jelenhessenek meg. Az adat szilánkok rollupokkal kombinálva nagyságrendekkel növelhetik a másodpercenként végrehajtható tranzakciók számát. Ezeket a továbbfejlesztéseket várhatóan látni fogjuk a jövőben tervezett Verge, Purge és Splurge új platform verziók megjelenésével.

A hosszútávú tervek

2022. szeptember 15. az Ethereum releasek egy fontos állomása, ám nem az utolsó. A hosszútávú tervekben az Ethereum-on (Ethereum 2.0.) több különböző jelentős architekturális változást terveznek, mint például:

• Egy blockchain helyett 64 darab párhuzamos blockchaint terveznek hosszú távon. Ez az úgynevezett sharding (szilánkosodás) mechanizmus, melynél a blockchain nem minden tranzakciót tárol egy helyen, hanem ezeket szétosztja különböző adat “szilánkok” között. Az architektúrának több előnyös tulajdonsága is van. Egyrészt egy csomópont így kevesebb adatot tárol. Másrészt javítja a rendszer áteresztőképességét, praktikusan legalább 64-szer több tranzakciót lehet végrehajtani.
• Rollupok intenzív használata. Az elképzelés szerint klasszikus smart contract végrehajtás csak egy “fő” blockchainben lesz megtalálható. A többi blockchainben csak az adatok tartalma tárolódik, úgynevezett adat shardok, a smart contract végrehajtás pedig a rollupok feladata. Ily módon a teljes rendszer akár több ezer másodpercenkénti tranzakció végrehajtására is képes lehet.
• Egyéb kisebb változtatások, mint például a tranzakciós díj közgazdaságtanának változtatása oly módon, hogy elkerülhető legyen a hirtelen növekedés.

Címlapfotó forrása: 4K_Heaven – stock.adobe.com | Licenc: FinTech Group