A bankoknak nincs sok humorérzékük. Na, nem azért, mert soha nem küldenek vicces mémeket a havi hírlevelükben. De aki fel van szerelve némi humor-radarral, az jó eséllyel különbséget tud tenni az abszurd poén és a valóság között.

A legtöbb bank jót mulatott Zuckerberg pénzforgalmi piaci hódító szándékain. Egy ideig. Aztán most, ha felnéznek az európai horizontra, már nem kell mereszteni a szemüket, hogy lássák közeledni a Nagy (Kék) Testvért. Most már hiába mondják neki, hogy itt aztán „tilos a bukfenc”!

 

A Facebook írországi leányvállalata 2016. október 24-én megkapta az e-money licencet (elektronikus pénz kibocsátására alkalmas engedély), ami az un. „passporting”-nak köszönhetően praktikusan azt jelenti, hogy az unió minden országában megnyílt az út a Facebook [fintech szolgáltatásai] előtt. A regisztrációs folyamat már elkezdődött, sőt, elsőként a spanyol jegybanknál már le is zárult.

 

A játék tehát elkezdődött. A kérdés csak az: Ki nevet a végén?

Nem, a Facebook nem játszik Ki nevet a végén-t. Nem bízza a véletlenre a 6-os dobást, okos, tudatosan felépített [fintech] stratégiával halad előre.

És itt hasalhatnak nagyot azok a bankok, akiknél a stratégia nem több néhány, random módon változó PowerPoint slide-nál, az ügyfélközpontúság egyenlő pár hangzatos reklámszlogennel, az innováció és az ügyfélélmény csúcsa pedig a mobilra optimalizált netbank, amit mobilbanknak becézve töltenek fel az AppStore-ba.

A játékszabályok újraíródtak, blöffölni vagy passzolni pedig nem érdemes. Aki játékban akar maradni, annak lépnie kell!

 

Próbáljuk meg fejben lejátszani a mérkőzést!

Akik a pályán felsorakoztak: Facebook, Bankok, fintech-ek.

Előjáték

A Facebook nulladik lépéseként mindenki azt várja, hogy amint lehet, minden uniós országban elérhetővé teszi a Messengeren az USA-ban már másfél éve működő pénzküldés funkciót.

Azaz egy szép napon megjelenik majd az üzenetírásnál látható ikonsorban a nemzeti valutára utaló új elem. Rákattintunk, beírjuk a kívánt összeget, és már küldjük is azt beszélgetőtársunknak.

Fizetési kérést is tudunk indítani, ha felosztanánk az éttermi számlát vagy a mozijegyek árát barátainkkal. A szolgáltatáshoz regisztrálnunk kell egy hazai pénzintézet által kibocsátott VISA vagy MasterCard bankkártyát, azaz a Bankok – bár átutalási tranzakció helyett bankkártyás vásárlást könyvelnek majd -, játékban maradnak. Egyelőre.

Félthetik viszont állásaikat a konkurens P2P (person-to-person) megoldást kínáló fintech-ek, például a [banki hátterű] Pingit, aminek Angliában már 1.3 millió felhasználója van.

 
barclay-pingit fintech

 

Első menet

Az ezek után következő nagy kérdés, hogy vajon be kell-e érjük az országhatáron belüli fizetéssel, vagy az egész EU-n belül mozgathatjuk egymás között a pénzünket? Utóbbi esetben ezt csak euróban tehetjük majd meg, vagy bármely ország valutájában? Küldhet majd nekem a Londonban dolgozó öcsém némi angol fontot az itthoni forint számlámra konverzióval?

A nemzetközi átutalások social platformra terelése nagy aduász a játékban – és persze sakk-matt az olyan pénzügyi óriásoknak, mint a Western Union és a Money Gram.

És Zuckerberg olyan fintech startupokkal egyeztet a témában, mint a TransferWise, a Moni Technologies vagy az Azimo.

 
azimo fintech

 

Második menet

A játszma, aminek azt a címet is adhatnánk: Frenemies. A játékosoknak ugyanis ezen a szinten két lehetőségük van: vagy időt, erőforrást nem kímélve bevetnek mindent, hogy legyőzzék a másikat, vagy megpróbálnak kölcsönösen előnyös szövetségeket kötni egymással.

A kóstolgatás mindenesetre már rég elkezdődött, eddigi eredménye pedig FinTech fronton a Facebook-PayPal összeborulás, de partnerre találhatnak a közösségi pénzügyekben előremenekülő bankok is, például a Fastacash multi-social payment platformjához kapcsolódva.

Az ügyfelek regisztrálják az appban bankszámla adataikat, kiválaszthatják, hogy Facebookon, Twitteren, SMS-ben, emailben (…) szeretnének pénzt küldeni és hogy mely ismerősüknek, az összeg mellé pedig üzenetet, de akár fényképet vagy videót is csatolhatnak.

Aki viszont tutira nyerni akar, az ne adja lejjebb egy Messenger chat botnál!

 
facebook chatbot fintech

 

Harmadik menet

A világ népességének mintegy harmada egyáltalán nem rendelkezik bankkapcsolattal.

Afrikában vagy Indonéziában az emberek, akiknek bankjuk nincs, ugyanúgy nyomkodják a Facebookot, amiről azt hiszik, hogy maga az internet.

Zuckerberg tudja ezt, és fontos stratégiai bázist próbál kiépíteni a fejlődő országokban – gondoljunk akár az Internet.org kezdeményezésre, vagy a tavaly év végén bevezetett Messenger Lite-ra.

A P2P pénzküldésnek pedig itt van a legnagyobb létjogosultsága – immár bankfüggetlen alapokon (lásd M-Pesa).

 
mpesa fintech

 

Végjáték és eredményhirdetés

Feltételezések szerint 4 éven belül a Föld minden lakójának adottság lesz az internet.

Talán ma még futurisztikusan hangzik, de ekkorra eljöhet majd a szép új világ, amelyben a mindennapi pénzügyekhez egyáltalán nincs szükség bankokra, a Facebookon lévő virtuális pénztárcánkból utalunk majd egymásnak, fizetjük ki a számláinkat, és vásárolunk a kereskedők chat botjainál.

Mit nyer mindezzel a Facebook? A Messenger pénzküldés díjmentes, és ez valószínűleg így is marad, elnézve Steve Davis, a cég termékmenedzserének nyilatkozatát:

“We’re not trying to make a profit out of payments.”

 

facebook fintech

 

Zuckerberg valami sokkal értékesebbre hajt: tudni akarja, mire és mennyit költünk. Ez a kirakós utolsó darabja, amit ha beilleszt érdeklődési körünk, feltételezett személyiségünk, tényleges viselkedési mintánk és az összes szociodemográfiai adatunk mellé, akkor az így kapott képért szép pénzt kérhet majd a hirdetőktől és a kereskedőktől. Mi pedig csak azért nem sajnáljuk tőle, mert tudjuk, hogy ezen a játékon mi is sokat nyerhetünk.